HOVD 2016 - Kedvenc szövegszerkesztő

HUP

atom
5% (47 szavazat)
brackets
1% (5 szavazat)
emacs
3% (30 szavazat)
geany
6% (57 szavazat)
kate / gedit / notepad - de/os alap grafikus szövegszerkesztői
13% (117 szavazat)
nano / joe / ed / mcedit / sandy / konzolos egyszerű szövegszerkesztők
18% (170 szavazat)
notepad++
19% (172 szavazat)
sublime text
8% (72 szavazat)
vi, vim / gvim / neovim
23% (215 szavazat)
vscode
4% (34 szavazat)
Összes szavazat: 919

( sigellef | 2016. 12. 10., szo – 23:53 )

... kár, hogy radiobuttonos a szavazás, és nem checkboxos... mert akkor bepipálhatnám mindkét kedvencem

-fs-
Az olyan tárgyakat, amik képesek az mc futtatására, munkaeszköznek nevezzük.
/usr/lib/libasound.so --gágágágá --lilaliba

Windowsos gép elé ülve notepad++ mindenekfelett.
Linux elé ülve akkor is vim-et akarok indítani, ha friss telepítés, és még nincs fent. Szenvedek is a nanoval. :D
(notepad++-t jelöltem a vim várható erősebb szereplése miatt.:))
--
"Always code as if the guy who ends up maintaining your code will be a violent psychopath who knows where you live." John F. Woods

én anno sokat használtam, ma már alig-alig, ott a shell. Ráadásul most, hogy megint linux van desktopon is, és tettem egy próbát a fish shellel, mint default, azóta még kevésbé érzem szükségét. Az egyetlen dolog, amire néha használom, hogy ha végig akarok nyálazni kézzel egy listát, hogy ez kell, ez is, ez nem, ez igen, ez nem... stb, arra kényelmesebb, mint a shell (bár hátha most valaki megvilágosít :) ). Viszont erre meg éppeg jó a grafikus Files is, talán még használhatóbb is. Ráadásul elég ritka usecase.

Az mc azoknak _létkérdés_, akik nem tudják használni az ls (-lah), a find (-type), és az xargs parancsokat.
Természetesen van létjogosultsága, jó cucc. De a hiányát a default telepítésből nem tartom apokaliptikus előjelnek. :)

A vim sokkal fontosabb lenne alapértelmezésben.
Persze amíg beállítom a hálózatot addig kibekkelem vim.tiny-vel, vagy nano-val is... ;)

---
"A megoldásra kell koncentrálni nem a problémára."

Tehát nem _létkérdés_ neked az mc. A létkérdés szót előző hsz-emben is kiemeltem. ;)
Jómagam több feladatot, file műveletet gyorsabban tudok megoldani parancssorból, mint az mc-huszárok.

Ettől még az mc továbbra is létjogosultsággal bír, jó az.
Arra próbáltam rávilagítani, hogy nem kritikus fontosságú a megléte. Akinek meg igen, nos ők... Hát ők az mc-huszárok, na...

A szál egyébként pusztán hitvita.

---
"A megoldásra kell koncentrálni nem a problémára."

mcedit-et szerintem a régi DOS-osok szeretik, akik előtte NC-sek voltak.
Nincs ezzel semmi baj, de vim-mel konfigot editálni (főleg scriptelni és programozni) azért _jóval_ hatékonyabb.

Viszonylag jónak tartom magam bash-ben és a fentebb írtak használatában. Bevallom, régen magam is NC-s voltam, így a mai napig nem tudok elszakadni a kétpaneles fájlkezelőktől. És ezek közül még mindig az mc a legjobb. (Persze ugyanúgy, mint NC-ben, itt is át lehet írni a default editort. F4-re nekem vim indul.)
Kár, hogy stagnál a fejlesztése. Különböző fájlrendszerek közötti másolgatáskor néha megtréfál az ékezetes fájlnevekkel. Ilyesmit inkább shellből érdemes megoldani, illetve 7z a -m0=Copy az ember barátja ilyenkor.

( hnsz2002 v | 2016. 12. 11., v – 10:33 )

Azért az mcedit nem egyszerű szerkesztő. Nem egy vi, de egy nanoval össze sem hasonlítható.
--
"Sose a gép a hülye."

( gee v | 2016. 12. 11., v – 14:13 )

Hm. KDE alatt az alap grafikus szövegszerkesztő a kwrite. Kb. mint a notepad. A kate egy "advanced" szövegszerkesztő, sok extra dologgal.

( uzsolt v | 2016. 12. 11., v – 14:44 )

Az lowriter-t ikszelném, de az nincs :)

( KoGa v | 2016. 12. 11., v – 14:47 )

Nekem annak idején úgy tanították, hogy az különbözteti meg a szövegszerkesztőt az editoroktól, hogy tudnak szöveg formázást is. Ezek közül melyik tud?

a magyarban nem túl jól definiált a „szövegszerkesztő”, mert van aki word processort ért alatta, mások text editort, esetleg mindkettőt.
viszont – mint annyi mindenről – mély meggyőződése egyes embereknek (ezek némelyike tanár), hogy szigorúan megkülönböztessék. gyönyörű flamewarokba lehet bonyolódni a terminológiáról.

( golgota | 2016. 12. 11., v – 20:39 )

Higul a szakma...nano, joe, ed...hogy ramasztak a vi-re...ehhh :D

Én főleg scriptekben használtam, mivel ugye a sed -i opciója nem igazán volt elterjedt a hagyományosabb rendszerekben. Meg jól használható vipw, edquota, és hasonló - elvben interaktív - parancsok automatikus használatához.

=====
tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?

( SunyaMacs | 2016. 12. 13., k – 05:18 )

Kiadhatnák a NP++-t Linuxra egyszer.

( Zahy v | 2016. 12. 13., k – 13:40 )

(Az azért furcsa, hogy mind abszolút, mind relatív értelemben a *vi* ennyire elhúzott a lényegesen fejlettebb emacs-tól. Kérdés, hogy ez vajon minek köszönhető. Főleg annak a fényében, hogy sok évvel ezelőtt egy interjúban Bill Joy - az eredeti vi fejlesztője - gyakorlatilag megtagadta a vi-t. Sajnos most nem találom a cikket, valamilyen kerek évforduló kapcsán kérdezgették BSD-ről, Sun-ról, vi-ról. Persze tudom, az itt szavazók zöme nem vi-t, hanem vim-et használ és szeret.)

=====
tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?

vim tobbe-kevesbe hasznalhato out of the box, es gyorsan indul. Emacsot sokat kell heggeszteni, es lassan indul (cserebe ott van a daemon modja, de ugy vettem eszre ismeroseim koreben, hogy nehez felfogniuk, hogy ez igy mukodik :P).

Szoval VIM learning curve egyszeru, Emacs meg azzal kezdodik, hogy nesze egy kofal, masszal. Ha megmaszod, mar nem fogod erteni, mi tartott ennyi ideig, es masok miert nem masztak meg fel, de az elso lepes nehez.

Na, ezert vezet a vim.

--
|8]

> VIM learning curve egyszeru

No még ezt se hallottam élő embertől :-) Persze az is igaz, hogy te VIM-et mondtál én meg VI-t gondoltam, és ma már az emberek zöme nem kell, hogy hjkl-lel szórakozzon, meg azzal, hogy ha mozogni akarok a szövegben, akkor nem szabad megfeledkezni az ESC lenyomásáról, stb.

=====
tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?

Nem tudom hogy mennyire jár mellé alaptelepítésben, de, amikor én találkoztam elõször vim-mel, akkor volt mellette egy nagyon barátságos tutorial. Még irodalmilag is élvezetes:

3) Plakátmagányban ázó éjjelek.
4) Pingvinek ne féljetek,

Horváth Árpád (?) / Pilinszky János

Kezdésnek nagyon barátságos.

+1

(nyilak a mozgáshoz)

i: Insert módba lépsz (tudsz mozogni nyilakkal, beszúrni, törölni bárhonnan)
ESC: visszalép normál módba
v: kijelölés mód (nyilakkal kijelölsz)
y: kijelölt rész elrakása
p: kijelölt rész beszúrása (kurzor után)
ZZ: kilép mentéssel
ZQ: kilép mentés nélkül

Ezzel már el lehet indulni.

A fentiek után az I, V, Y, P megértése sem okoz nagy kihívást.

Aztán erről a szintről tovább lépni, no az aztán a nehéz, de megéri! ;)

Hát igen, nem nehéz megtanulni, de azért valakinek aki még sose látott egy ilyen szerkesztőt elég ijesztő elsőre. Még kilépni se tud belőle. Szemben egy általános gui szerkesztő örökli a környezet tipikus billentyűkombinációit, amik szerencsére operációs rendszereken keresztül is kompatibilisek. Magyarul egy kombót se kell megtanulni ahhoz, hogy használd, mert már eleve tudod, de ha nem is, odáig csak eljutsz, hogy a sarokban az X mit csinál és fent a menüsávban megtalálod amire szükséged van.

Félre ne érts, nem bántani akarom, nem véletlenül olyan népszerű. De messze nem egyszerű elkezdeni dolgozni vele akkor, ha nem csak pár sort akarsz írni.

Hát igen, nem nehéz megtanulni, de azért valakinek aki még sose látott egy ilyen szerkesztőt elég ijesztő elsőre. Még kilépni se tud belőle.

I've been using Vim for about 2 years now, mostly because I can't figure out how to exit it.

A VIM alapjai egy játékkal is megtanulhatók, begyakorolhatók..

Ez lesz az a cikk?

I wish we hadn't used all the keys on the keyboard. I think one of the interesting things is that vi is really a mode-based editor. I think as mode-based editors go, it pretty good. One of the good things about EMACS, though, is its programmability and the modelessness.

The fundamental problem with vi is that it doesn't have a mouse and therefore you've got all these commands. In some sense, its backwards from the kind of thing you'd get from a mouse-oriented thing. I think multiple levels of undo would be wonderful, too. But fundamentally, vi is still ed inside. You can't really fool it.

Its like one of those pinatas - things that have candy inside but has layer after layer of paper mache on top. It doesn't really have a unified concept. I think if I were going to go back - I wouldn't go back, but start over again.

Igen, lehet mouse-t használni, lehet minél inkább a módoktól függetlenül használni, és így egyre inkább elveszti a Vim azokat a dolgokat, amiért jó a Vim-et használni.

Sokan el sem tudják képzelni, hogy mennyire meg tud nőni a sebesség, ha kevésbé használjuk az egeret.
Elég csak arra gondolni, amikor egy ügyintéző (főleg "DOS"-os programban) oda se néz és úgy csépeli billentyűket, vagy arra amikor egy ügyintéző még a következő beviteli mezőt is egérrel választja ki, nem is beszélve a gombok megnyomásáról.

Az miért van, hogy néha (nem jöttem rá, hogy mikor, hogyan) nem megy az egér középső gombjával a beillesztés.
Megnyomom a középső gombot, és a másik ablakban kijelölt szöveg helyett a vim saját vágólapjának a tartalmát illeszti be.
Úgy rémlik, ugyanígy vim-ből kijelöléssel is gond szokott lenni. Ha jól emlékszem, shift+egér tudja kijelölni.

Most épp kipróbáltam, és működik. Múltkor google keresés után az működött, hogy vim -u NONE -U NONE módon indítottam el. De hogy ez csak véletlen egybeesés volt (mint ahogy most is jól működik, pedig nem trükköztem semmit), vagy valamelyik konfigurációs beállítás okozza, amit így kihagytunk, azt nem tudom.

( renard | 2016. 12. 14., sze – 23:04 )

Konzolos egyszerű szövegszerkesztőkhöz: Tilde (CTRL-C, CTRL-V, CTRL-X, CTRL-Z stb.)

( esernyofogantyu | 2016. 12. 20., k – 14:05 )

Leafpad Linuxon, régi Notepad Windowson [van valami régi exe-m], Androidon meg Jota+

( Lacaa v | 2016. 12. 20., k – 15:13 )

jedit (a bluefish-t váltotta le nálam nemrég)
(remélem, jó helyre írtam, mert ha a vi[m] és az mcedit lehet programozást segítő eszköz...)
--
[laca@manjaro ~]$ %blow
bash: fg: %blow: no such job

( neuron | 2016. 12. 24., szo – 00:27 )

a hozzászólások összefoglalása: https://www.xkcd.com/378/

----
"Kb. egy hónapja elkezdtem írni egy Coelho-emulátort, ami kattintásra generál random Coelho-kompatibilis tartalmat."

( scottscott v | 2016. 12. 31., szo – 10:15 )

PHPStorm, sajnos nagyobb, osszetettebb projektekhez, ahol nem ismered a kodbazist szerintem elengedhetlen egy ilyen IDE, ami tamogat ahol tud. Persze nagy, es lassu, cserebe tenyleg mindent tud, verziokezeles is kenyelmes benne, meg a deploy is. Egyszerubb, sajat dolgokat inkabb vscode-ban, meg mindig gyorsabbnak erzem mint az Atom-ot.

Shell-en vi/mcedit

____________________
http://szoftvervasarlas.co.hu - szoftverek legjobb áron