Milyen viszonyban vagy a munkáddal?

Címkék

Imádom! Még hétvégén sem tudok elszakadni tőle.
16% (86 szavazat)
Szeretem. Hétvégén ugyan nem dolgozom, de vasárnap már alig várom, hogy hétfő legyen!
29% (152 szavazat)
Közömbös. Csinálom, mert valamiből meg kell élni.
15% (76 szavazat)
Egykor szerettem, de mára már belefásultam. Másba kéne belefogni.
19% (100 szavazat)
Nem nagyon szeretem. Ha tehetném valami mással foglalkoznék.
4% (21 szavazat)
Utálom! Gyomoridegem van, ha rá gondolok!
2% (8 szavazat)
Gyűlölöm! Az életem szenvedés miatta!
1% (3 szavazat)
Egyéb, leírom.
5% (25 szavazat)
Csak az eredmény érdekel.
10% (52 szavazat)
Összes szavazat: 523

Hozzászólások

az 1-esbol a 4-esbe egy ev alatt at lehet esni ugyanazzal a munkakorrel es munkakorulmennyel. Elgondolkodtato, hogy mennyire nem tudjuk ertekelni azt, amit mar megszereztunk.

Én a teljes skálát megélem. :)

(Amúgy a 2-3-as között vagyok. Ma már nem csinálom hétvégén és éjszaka sem.)

Saját szememmel láttam, hallottam: Közmunkások mentek vagy 10-en az utcán szépen sorban, az egyik (gondolom lelkes újonc) föl akar szedni egy szemetet, mire a másik ráüvölt, "hülyegyerek, ez nem a mi területünk, dobd vissza b@zdmeg", erre az újonc kuka után kutat a szemeivel, de nem lát, ezért zavartan visszadobja a földre...

Az utálom/gyűlölöm választ választóknak: tudnál (lenne lehetőséged) váltani? Ha tudnál, miért nem váltasz, ha nem tudnál, mi lehet annak az oka? Amikor ezt a melót "választottad", miért pont ezt? (no offense, tényleg érdekel, hogy a felnövekvő generációnak tudjak példákkal szolgálni, illetve esetleg tanácsokkal (pl. érdemes lett-e volna még egy kicsit várni, érdemes lett-e volna X km-rel arrébb költözni, stb.))

Ők valszeg nem fognak válaszolni, (főleg amit kapnak itt néhányan emiatt ha felmerül) de szerintem az alábbi okok lehetnek.
Ott ahol lakik, a környéken nem volt más munka, de akkor még nem volt pénze arra, hogy távolabb költözzön. Lehet, hogy mostmár van, viszont egy percnyi ideje nincs ezzel és az új munka keresésével foglalkozni.
Vagy ekkor sincs pénze, mert nem kap annyit, hogy elmenjen. Nem tudott tartalékolni. Tehát vissza az előzőhöz.
Esetleg lehet nem bízik abban, hogy záros határidőn belül talál megfelelő munkát, amiből meg tud élni. A jelenlegivel nagyon jól keres, de csak azért csinálja, hogy fenntartsa azt az életszínvonalat amije van, és a családjától sem szeretné elvenni.
Netalán rendkívül utál munkát keresni, jobban utálja mint a jelenlegi munkáját.
☼☆♫♪♫♪☆☼
AGA@
Fork portal és az egyik logóm :)

Ott ahol lakik, a környéken nem volt más munka, de akkor még nem volt pénze arra, hogy távolabb költözzön.

Persze, ez így megy. Új munkahely, másik település, új asszony. Mert az emberi kapcsolatok, család, miegymás nem számítanak, csak a munkaerő legyen mobilis.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

A masodik, es harmadik valasz koze kellett volna meg egy. Szeretem a munkam, de vasarnap azert megsem vagyok oda.

Van amikor imádom, van amikor utálom, van amikor bánom, hogy nem mást választottam.
De végső soron szeretem, és még a hobbim is ez :)

Szeretem a munkámat de most jelenleg hétvégén csak azért dolgozom, hogy ne otthon üljek és morfondírozzak a szerelmi bánaton... :\

Az előzőt imádtam, néha önszántamból hétvégéztem is, na de azért egyes ügyfelek fel tudtak húzni. Hétfőn meg a Google UK-nél kezdek, remélem, hogy azt is imádni fogom :).

--

Nem olvastam végig a szálat, így bocsánat ha duplázok.
Egyéb, leírom: ha unom a munkahelyemet, egyszerűen kilépek és keresek másikat.
Eddig mindig sikerült. És általában engem keresnek meg, nem én kilincselek.
Átlag 3 évig dolgozom egy helyen. És kevés a ráncom.

---------------------------------------------------------------
Ritkán szólok hozzá dolgokhoz. Így ne várj tőlem interakciót.

1-2-3 fluktuál.

------
3 fajta matematikus létezik. Aki tud számolni, és aki nem.

A munkamat imadom, a munkakorulmenyeimet (ertelmetlen hajtas, kapkodas, tulhajszoltsag) nem. Alkotni, dolgozni nagyon szeretek, de a felesleges stressz gyilkolja az egeszsegem.
Hetveget azert szeretem (gyakran csak szeretnem) a csaladomnak szentelni, megha vannak is izgalamas problemak, amik meg a szabadidomben is foglalkoztatnak.

" a felesleges stressz gyilkolja az egeszsegem"

Sajnos ez a fejedben dől el, hogy mi a stressz és hogy miként hat rád.
Én nem leszek stresszes, bármekkora a nyomás is rajtam, ezért az egészségemre sem hat negatívan, azért nem vagyok beteg szinte soha.

Nem hagyom, hogy stresszes legyek, mert végiggondoltam: ha stresszes leszek, az segít megoldani a feladatot? NEM. Akkor nem jó, ha stresszes vagyok, így nem is leszek az.
Beteg sem akarok lenni, imádok élni és egészséges lenni, így nem tud rám hatni a munka okozta nyomás.
Ha nagy a nyomás rajtam, jobban fókuszálok, érzem, hogy sok minden múlik rajtam, nekem egészséges adrenalint ad, még élvezem is a helyzetet. Ezen kívül semmi káros hatása sincs rám.

A meditáció és a mély önismeret a kulcsszavak a megoldáshoz, ami ugyancsak a fejedben dől el, hogy képes vagy-e rá és hogy hiszel-e ezekben.

Ha pedig megtanulsz meditálni (napi 1-2x 10-20 perc, nekem reggel ébredéskor és elalváskor, az segít lelassítani az agyad és pihentetni, fókuszálni a céljaidra és különösen boldog lenni), valamint szembe nézel a meditáció alatt önmagaddal, ami nekem a világ legnehezebb és legkeményebb feladata volt, onnantól kapsz egy csomó extrát: sokkal nagyon önkontrollt a tested felett (szexuálisan igen sok előnye van, főleg férfiként...), az álmaid lesznek a legkomolyabb tanácsadóid, mert megálmodod és megéled érthető módon a kérdéseidre a választ, valamint a szervezeted működését is érteni fogod (érzem, hogy mire van szüksége a szervezetemnek, hogy melyik szervem hogy működik, stb). Ezen felül relaxáltabb, boldogabb leszel és harmonikus életet tudsz élni a káoszban is, az életkörülményeidtől függetlenül.

Minél inkább benne élsz a stresszben, annál hihetetlenebb ezt elhinni, hogy lehetséges. Én is voltam stresszes, annyira, hogy bele is betegedtem, ki is készített, de ma már mosolygok csak ezen, mint régi emlékek... :)

Azért írtam ezeket le, hogy van megoldás. Ami a rossz hír, hogy nem lehet pénzért megvenni, mert a fejedben dőlnek ezek el. Vannak képzések, módszerek, amik megvehetőek, azok hasznosak, de van akinek ezek sem kellenek. Előfordulhat, hogy ugyanazt a szituációt éljük meg mindketten: te stresszes, én pedig mosolyogva, boldogan oldom meg pontosan ugyanazt. A te döntésed, hogy melyik út a szimpatikusabb. Én választottam, változtattam.

Sakk-matt,
KaTT :)

Hat ez szepen hangzik, sot foglalkoztam meditacioval igaz nem stressz kapcsan, de azert nehany alapveto gondolatot, kerdest megfogalmaznek.

A stressz, ha nem lep tul bizonyos merteket egy teljesen normalis dolog. A problemak alapvetoleg stresszt okotnak a megoldasuk pedig feloldja a stresszt. Ez ok. Meg azt is megkockaztatnam, hogy az alkoto munkahoz szukseges egy bizonyos merteku stressz, kulonben nincs katarzis.

Lepjunk ezen tul, es nezzuk, hogy mi okozza a tulzott stresszt: tpasztalatom szerint ez tartosan megoldatlan problemak kovetkezmenye, amely problemak megoldasaert az egyen felelosseget erez. A tartos megoldatlansag sokmindenbol fakadhat, ezeket most ne reszletezzuk. A munka eseten ez leggyakrabban a korulmenyeket jelentik es nem maga a feladatok megoldasa.

Miert elem meg stresszkent? Mert szeretnem megoldani, mert felelosseget erzek. Mi tortenne, ha a stresszt pl. meditativ uton kikapcsolnam? Megoldodnanak a helyzetek, problemak? Szinte bizots, hogy nem. Velemenyem szerint egyszeruen onszuggesztiv uton elfogandam a helyzetet. Igen, de mi van, ha olyan helyezt van, amit nem fogadhatsz el? Csalad meglehetese, torvenyi felelosseg (pl. gondatlan munkvegzes), stb. Ralaxaltan nyugodtan azt mondanam, hogy leszarom? Es akkor is ilyen relaxalt lennek, amikor bedugnak 2 honap elozetesbe?

Ha es amennyiben a problemakat nem tudom megoldani, amik a munkam keretrendszeret adjak, akkor vajon milyen munkat tudok kiadni a kezembol? Elegedett tudnek vele lenni? Ha megszuntetnem a stresszt, vajon nem a felelossegerzetemet vagy a munkammal szembeni igenyesseget kapcsolnam ki?

Valoszinuleg azt mondanad, hogy semmi sem valtozna, csak az en belso megelesem, es hogy ez dontes kerdese. En azt latom, hogy a munkahelyemen ketfele ember van, akik erosen megelik a stresszt es aki nem. Akik megelik, azoknak megbizhato es jo minosegu a munkajuk, es normalis idoben kesz vannak vele, akik nem azok jellemzoen hanyagok. Nem akarom persze teljesen leegyszerusiteni, de azert ez trend szinten jol tetten erheto.

Nem tudom, hogy a vegen ki jar jobban, de persze sejtem. Viszont az eletmuveszseget tanulni kell. Es ha az meber nem problema atharitasra, hanem problemamegoldasra rendezkedett be, akkor vesztesre all.

Köszönöm fdavid, hogy leírtad a nézőpontodat.
Pont olyanokról írsz, amit én teljesen máshogyan élek meg. Számodra csak fekete és fehér van itt, ebben a helyzetben. Én pedig színeket is látok.

Te 2 típusról beszélsz, de 3, vagy több típus van. Ezzel egyetértek, hogy van ez a kettő, csak kihagyod a harmadik típust, amit még ismerek:

"En azt latom, hogy a munkahelyemen ketfele ember van, akik erosen megelik a stresszt es aki nem. Akik megelik, azoknak megbizhato es jo minosegu a munkajuk, es normalis idoben kesz vannak vele, akik nem azok jellemzoen hanyagok."

Van az a típus, akire nem hat a nyomás, aki mosolyogva és viccelődve túlórázik, vagy jön be órákkal korábban dolgozni, ha szükséges. Aki sokkal hatékonyabban tud dolgozni, mint egy egészségtelen stresszt megélő, megbízható ember, mert nem csökkenti az egészséges stressz szint feletti káros érzés a teljesítményét. Aki azzal nem foglalkozik, hogy nem lehet megoldani határidőig elvileg a feladatot, de mindent megtesz, hogy sikerüljön, és a legtöbbször a csodával határos módon, a higgadt és kreatív gondolkodásnak köszönhetően sikerül olyan megoldást találni, amit a stresszbe bele betegedett, megbízható kollégák képtelenek voltak megtalálni, mint megoldást. (Tehát volt megoldás, csak eddig nem derült ki.) Mert őt nem korlátozza a nyomás, inkább segíti.

Én jártam már az összes úton: indultam a betegre stresszelem magam irányból, eljutottam a másik végletig, amikor nem érdekelt, hogy nem sikerül a lehetetlen feladat, de nem okozott stresszt, majd a meditációkon át eljutottam az arany középútnál, de más dimenzióban, más szinten lévő megoldáshoz, ahol már egy ide vagyok, és nagyon élvezek. Ha eljutsz ide, kiemelkedsz a 2 dimenziós grafikon közepéből, átlagából, nem lesznek igazak a grafikonban lévő "előítéletek", ha úgy nézzük, hogy fent van az egészségtelen stressz szint és lent a "nem foglalkozom vele", a nulla, és közte pedig az egészséges stressz, a középút. Próbálok segíteni mindenkinek, hogy ide jussanak el, mert ez a hely, ez a szint létezik, csak nem a grafikon keretein belül. Igaz, nekem kb 12-14 év volt eljutni ide, mindennel együtt (sok pszichológia, önismereti könyv, management, felső vezető képzés, stb... után), az egész folyamatot beleszámítva, a két véglet bejárását is. Azért nem pontos évet mondok, mert lehet, bizonyos szempontból már 12 évnél teljesült, de más szempontból 14 is kellett.

Annyi a különbség köztem és egy stresszt megélő vagy egy "nemtörődöm" ember között, ha jön egy nagyon kemény krízis helyzet, amit gyorsan meg kell oldani, én még az egészséges nyomás érzése mellett, alatt (!) oldom meg, mintha nem lenne tétje (pedig tudom, hogy nagyon is van). Sarkítva úgy működöm, mint a "Ender's Game" filmben a főszereplő a film végi feladatnál, hogy a legjobb döntéseket hozom, a győzelem érdekében, míg más képtelen azokat meghozni a nyomás és a felelősség miatt. ENTJ a személyiségem, nem éppen tipikus rendszergazda/fejlesztő. Más ellentmondást magamról nem írok most, nem akarok senkit még jobban összezavarni... :)

Annyiban lehetek más ember, hogy kitartóbban küzdök azért, ami számomra fontos. Ezen kívül biztosan nincs más különbség köztünk, de ez is csak egy apróbb, hozzáállásbeli dolog, amit bármikor bárki eldönthet, hogy ilyen akar lenni, amit én is megtettem. Kevésbé érdekel, hogy mit gondolnak rólam. Teszem, amit helyesnek érzek, még ha az árral szembe is megyek.

Sakk-matt,
KaTT :)

Azert nehany gondolatot megis hozzatennek:

"Van az a típus, akire nem hat a nyomás, aki mosolyogva és viccelődve túlórázik, vagy jön be órákkal korábban dolgozni, ha szükséges."

Nem szeretnek sem mosolyogva sem nem mosolyogva tulorazni. Itt ugyanis nem ritka esetrol van szo, hanem allandosult allapotrol. A csaladomtol es onmagamtol veszem el ezt az idot, teljesen ertelmetlenul. Ezen kivul a szimplan allandosult faradtsag mellett egyeb elettani hatasok is vannak. Nincs ido rendszeresen sportolni, rekreacios tevkenysegekre, pihenni, minimalis idot tudok a csaladra forditani annak a minosege is ketseges, minden problema, ami nem ceges jellegu megoldatlan, huzodik. Nincs olyan szabadsag, ami ne lenne a cegben vita targya (kihuzni, elhalasztani), nincs olyan szabadsag / pihenes, amit jo erzessel, megelegedessel lehetne eltolteni.

"igaz, nekem kb 12-14 év volt eljutni ide, mindennel együtt (sok pszichológia, önismereti könyv, management, felső vezető képzés, stb... után), az egész folyamatot beleszámítva, a két véglet bejárását is. Azért nem pontos évet mondok, mert lehet, bizonyos szempontból már 12 évnél teljesült, de más szempontból 14 is kellett."

Nem teljesen abban latnam a megoldast, hogy az emberek altalnos stressz turo kepesseget kellene novelni, akar 10+ evnyi energiabfektetessel. Lehet, hogy a problema masban gyokerezik, es azt kellene megoldani. Persze nem mondom, hogy a meditacio es onfejlesztes rossz vagy felesleges, sot, csak inakbb azt, hogy nem elvarhato, es bizonyos ertelemben nem oldja meg a problemat.

Persze ertem, hogy jobb hijan ez is segithet, de azert en alapvetoleg elgondolkodnek a kapzsisag, turbokapitalizmus, konzumidiotizmus, globalizacio es egyeb fogalmakon. Nem, nem vagyok kommunista, es szo sincs vilagmegvaltasrol, de azert vannak problemak, ahol mar sikerult tarsadalmi szempontbol attorest elerni, szoval itt sem lenne lehetetlen a kozgondolkodason valtoztatni es a torvenyi hatteret olyanna alakitani, ahol nem a munka van szabalyozva, mert azt ugysem tartjak be illetve viszik mashova, ha nagyon megy a pattogas, hanem a termeles (milyen termekeket lehet a piacra dobni, mit is jelent a fenntarthatosag es a kornyezetvedelem, mit is jelent a lokalis piac es lokalis termeles) a bankendszer (az orszagoknak ki kell kerulni a novekedesi csapdabol, ami a hitelezesen keresztul valosul meg, a teljes spekulacios uzlet tokeletesen szabalyozatlan) es a fogyasztas (kotelezo garanciaidok novelesevel rengeteget lehetne mozdulni a fenntarthatosag fele). Mondom mindezt ugy, hogy egy olyan orszagban elek, ahol evtizedeken at megvalosult szocializmus volt piacgazdasagi keretek kozott es ennek a maradvanyai meg mindig bizonyos szempontbol leteznek. Pont ezert egyertelmu szamomra, hogy a munka torvenyi szabalyozasa, az uzemi tanacs es a szakszervezetek semmit sem ernek.

közömbös, de inkább kifejtem:
a munkával nem lenne semmi gond, szinte még szívesen is csinálnám, ha nem lennék ennyire rohadtul alulfizetve az elvégzett munkám színvonala és a "hozzátett extrák" tekintetében.
meg ugye bizonyos emberek, akikkel nehéz együtt dolgozni, a vezetőség hozzáállása az alkalmazottakhoz, meg egyéb dolgok, amik nagyon le tudják rontani a munkamorált.
persze, keresek másikat (főleg a pénz miatt), csak nem olyan egyszerű találni. pláne, hogy a legtöbb helyen többet ér a papír, mint a valós tudás, vagy a képességek.

Első munkahelyemen vagyok (4+ hónapja), de amit csinálni kell annak minimális köze van a pozícióhoz (Rendszergazda). Ugyan alig valamihez tudok még csak viszonyítani, de Hál' Istennek volt már szerencsém igazi Rendszergazdát látni, és tudom, hogy ami itt van az nem az, hanem (mindent összevetve) a legalja az egész szakmának, más szarának a takarítása, digitális gondokság. (Mondjuk amit az igazgató (valójában menedzser, de ezt most hagyjuk) szerint a Rendszergazda jelent, az alapján nekem Rendszermérnök pozíciókra kellene pályáznom.
Lehet, hogy majd egyszer blogolok róla. Kelleni fog vagy 10 oldal hogy kifejtsem miként mennek itt a dolgok.
Alulról a negyediket jelöltem.
Amint eljutok egy albérletbe, remélem több lehetőségem lesz.

------------------------------------------------------------------------------
www.woodmann.com/searchlores/welcome.htm

Nagy részt elmondható hogy szeretem.

Persze van amikor unalmas, de próbálok harcolni a kiégés ellen.

(x) Szeretem. Hétvégén ugyan nem dolgozom, de vasárnap már alig várom, hogy hétfő legyen!

Szeretem a munkamat, ez a hobbim, de hetvegen turazok/a csaladdal vagyok/turazok a csaladdal - ahogy eppen sikerul :-)

"Milyen viszonyban vagy a munkáddal?"
Van munkaviszonyom.

A munkám szerteágazó, egy részét imádom, hétvégén sem tudok elszakadni tőle. Más részét hétvégén jellemzően kihagyom, de néha várom, hogy hétfő legyen. A fennmaradó időmet a favágómunka teszi ki, amibe már erősen belefásultam, és gyakran gondolok arra, hogy másba kéne belefogni.

(Infrastruktúra tervezéssel-kivitelezéssel-üzemeltetéssel foglalkozom - immáron 16+ éve azonos munkahelyen, főállásban.)

A munkám király, a szekér megy, de rengeteg betyárkörte csüng a szekéren akik csak akadályoznak, de mindet levakarom és lehúzom ahol le kell.

Épp most váltottam házon belül olyan területre, amivel az utóbbi évben hobbi jelleggel kezdtem foglalkozni. Remélem nem utálom meg :D

Magát a munkát imádom, de amikor a közvetlen főnököm leordítja a hajam, mert a tulajdonosnak megcsinálok valamit pluszban, és én ezért plusszt kapok (de nem a főnökömön keresztül), na olyankor mindig új állás után akarok nézni

A szamárlétrát mindenkinek végig kell járnia!

Csak az a baj, hogy Mo.-n hiányzik az alsó 2-dik, 3-dik fok erről a létráról...

Megint okoskodok :)

Többet tud mint a felettese, aki ezt tudja tudja, ezért ahol tud keresztbe tesz neki, így marad a saját pozíciójában.

Nincs rokona, ismerőse feljebb, aki kezét nyújtaná a két-három hiányzó fok között.

Rengeteg főnök van (már) akik jobban tudnak nyalni hízelegni.

Hiába vannak jó ötletei, a kora, kinézete, neme, stb. miatt nem veszik komolyan.
És hasonlók.
☼☆♫♪♫♪☆☼
AGA@
Fork portal és az egyik logóm :)

Egyéb, leírom:

Én a mai napig szeretem (imádom) a munkámat, de néha már sok (mivel sokszor heti 7 nap csinálni kell) és unalmas (mikor semmi újdonság nem jön hetekig/hónapokig, csak a rutinfeladatokat kell nyomni).

Ezt úgy oldom meg, hogy még egy "főtevékenységet" bevezettem, és a kettő együtt már eléggé változatos. Viszont így garantált a heti 7 napnyi dolgozás. Így ennek is van hátulütője, amire még nincs megoldásom.

Hétfőtől péntekig napi 8 órában szeretem, ezen az időintervallumon kívül pedig inkább nem... (mármint ennyi van kifitetve, többi csúszó )

-fs-
Az olyan tárgyakat, amik képesek az mc futtatására, munkaeszköznek nevezzük.
/usr/lib/libasound.so --gágágágá --lilaliba

Imádom, mert egyedi és izgalmas, viszont a hétvégre a családé és NEM dolgozom.

nem ertem a munka szeretete hogy jon ossze a vasarnapi munkaval. ez inkabb a munka jellegetol fugg, egy rendszergazdanal hacsak nem valami orias multinal van akkor normalis ha hetvegen is kell dolgozni, es ezt nem kedvtelesbol csinalja...

magam reszerol a kozombost valasztottam, de amugy megvagyok vele, volt mar rosszabb is de jobb is, mikor mi van azt kell csinalni

A'rpi

Akkor elárulok neked egy nagy titkot a többfelhasználós, vállalati rendszerekről. Napközben a felhasználók használják. Ha olyan módosítás szükséges, ami akadályozza a felhasználók munkáját, azt csak munkaidőn túl lehet elvégezni. Jellemzően este vagy hétvégén. És nem, a munkaidőn túli munkavégzés egyáltalán nem ritka.

Ave, Saabi.

Van olyan hogy időzóna (napközben relatív) meg downtime, meg cutover, ami jó előre be van jelentve és simán lehet hét közben is. Így megy a multi és nagyvállalati környezetben, ahogy Árpi is mondta.

Termelésben is van karbantartási periódus, nem is ritkán. A folyamatok összehangolására pedig ott van a tervező részleg.

Kritikus dolog létezik, de kevés, csak sokunk "örömére" a management ezt ritkán látja be.

Időzóna? És ha a gép egy időzónában van a felhasználóival? Előre bejelentett leállás. Mesélj még vicceket, úgy szeretem az ilyet olvasni! Gyárban lehet, hogy van TMK, de ahol eddig én dolgoztam - és azok nem KKV-k voltak - hallani se akartak TMK-ról. A szolgáltatás menjen - nem, még egy szándékos cluster failover sem fért bele, hogy legalább node-onként elvégezhető legyen a munka - a rendszergazda meg dolgozzon munkaidő után.

Ave, Saabi.

Azért nem mindegy, hogy "hetvegen is kell dolgozni" vagy van olyan műszak, amelyik hétvégére esik. Nem mindegy, hogy heti hét nap, éjjel-nappal bármikor dolgoznod _kell_ vagy van egy beosztás, amiben megvan, hogy a staff közül ki mikor dolgozik és fel van osztva a hét köztük, esetleg ügyeleti rendszer van pluszban, de megfelelően díjazva.
Az eredeti kérdés valószínűleg a normál munkarendre vonatkozott.

A vasárnapi munkát én úgy értelmeztem a kérdésnél, hogy
- szabadidőmben is önként a munkámmal foglalkozom ( szvsz a munkája az élete || nincs élete)
- szabadidőmben nem dolgozom, de lelkesen várom a következő munkanapot
...

A kisebb cégeknél persze jellemzőbb lehet az egy személyes hadsereg, ami semmibe veszi a törvényi szabályozásokat, szerződéseket is. Normális esetben a feladatra annyi emberi erőforrás kell, amennyivel a kívánt üzem vállalható a szabadságok és betegséges estére is. Persze tudom, hogy a valóság az, hogy van ahol 24/7-et is elvállalnak 1 emberrel mögötte, persze normál munkarendes szerződés mellett. Másik vicces szituáció, amikor egy ember több feladatot is ellát, amire a főnökség 8-8 órában szerződik le a megrendelőkkel, de neked is 8 órás a szerződésed. Az, hogy 16 órát hogy végzel el 8 órában úgy, hogy mindkettő ügyfél dedikáltnak érezze az idejét az a te problémád. Ha kiderül, hogy mással is foglalkozol, az pedig a te hibád :) Szóval na, ez a sóher rögvalóság. Nekem még sikerült elkerülni az ilyen helyzetet, mert elég öreg vagyok hozzá, hogy tudjam nem azért élek, hogy dolgozzak, hanem azért dolgozom, hogy éljek. :)

Egyébként a szabadidőben lelkesen dolgozókkal akkor van baj, amikor azt hiszik, hogy másnak sincs munkán kívüli élete és munkával kapcsolatban szabadidőben is keresik az embert. Persze az sem sokkal jobb, ha a lelkes projektvezetőd hétvégén || éjszakánként átszervezi a teljes projektet és a fél munkaidőd elmegy a rebase-eléssel. Erre általában megoldás, ha becsajozik a projektvezető :D (vagy bepasizik, nemtől és érdeklődéstől függően)

Az első értelmes szavazás az elmúlt 1.5 évben. :)

Szeretem a munkám, de egyre többször nem csak a munkát kapcsolom ki hétvégére, de minden elektromos vacaokot is. Néha még a telefont is. A lámpa, a tűzhely és az autó csipjei maradhatnak csak :-).

Több munkám is van. Mindenhol informatika de nem ugyan az a terület. Van amelyik a hobbim is valahol és valamelyik nem!
c

Imádom, de néha a körülmények ezt elfeledtetik velem.
Hétvége meg csak akkor ha leállás kritikus dolgot kell csinálni, vagy ha húzós határidő van...
Többen mondták már, hogy nem vagyok normális...
- - - - - - - - - - - -
Magyar égre, magyar ufót.
300hsz feletti topicot nem olvasok.