Egy újabb Avatar post.

Maga a film-sztori szerintem egy erős jó volt, de ízlés kérdése, persze, nem valami túlságosan eredeti darab, de nehéz is már eredetit , és közízlésnek fogyaszthatót letenni az asztalra. Illetve vászonra. Raktak hozzá annyi újat, hogy 3D nélkül is önnálló film lehessen.

A technológiáról felemás a véleményem. Amennyi előnye volt a 3D-nek, majdnem annyi hátránya is.
Az előnye, az nyílvánvaló, a látvány szuper volt. De kicsit zavart az, hogy a technológia miatt sokkal több volt az 1 négyzetméterre eső életlen felületek száma. Ez főleg az elején zavaró, mikor az ember nem úgy gondolkodik, hogy magát próbálja beilleszteni a térbe, hanem megvannak a berögzött gondlkodása, miszerint a vászon egy nagy asztal, és figyelem, hogy mi történik rajt. Persze a valóságban is ugyanígy van, hogy amikor gépelek, akkor a monitor előtt levő RHCE könyv életlen, és a monitor az éles.

Kellett egy kis idő, szerintem kb 35-40 perc az átálláshoz, de utána is hiába volt nagy a vászon, én többnyire mindig csak az éles részét rögzítettem az agyamba. És sok mindent nem vettem észre, ami a film 2D-s változatánál majd esetleg észreveszek. (új infó a DVD-hez, lesz benne szex, gondolom a farkukkal)

Nem egy Best Movie Ever, de ugyanúgy ahogy a Tropicarium-ot, az IMAX Avatart is érdemes egyszer látni. Összességében szuper volt, örülök, hogy láttam. Főleg, hogy anti-technika partnerem is élvezte.