A magyar jog szerint egy mű eredeti szerzőjétől semmiképpen nem lehet elvenni a mű felett gyakorolt jogát, azaz a szerzőijogot. Sőt még ő maga sem mondhat le róla. Ennek megvan a maga történelmi oka, és bár eltér az angolszász jog rendszerétől ez még imho nem baj.
Ez volt az egyik oka annak, hogy az UHU licensz két ponttal is rövidebb az eredeti GPL licensznél.
Felmerül egyből a kérdés, hogy a többi magyar szabad programra, amit GPL alatt kíván publikálni a szerzője, a teljes (amerikai stílusú) GPL vonatkozik-e vagy csak a (magyar joggal harmonizáló) csökkentett változat. Azaz a szerző akarata vagy az ország jogrendszere az 'erősebb'?
És egy még érdekesebb kérdés, milyen jogalapon fejleszt nálunk softwaret olyan zárt kereskedelmi programokkalfoglalkozó cég mint a Cisco, Microsoft vgy az Ericsson? A náluk fejlesztő programozók a saját maguk által előállított kódrészre elidegeníthetetlen szerzői joggal bírnak. Függetlenül attól milyen munkaszerződést írtak alá.
Azaz egy itt fejlesztett M$ program a magyar jog szerint nem a M$ tulajdona, hanem azoké a természetes személyeké akik azt megírták, a M$ csak a kiadója lehet. A gyakorlat viszont nem ezt mutatja, tehát vagy a multinacionális cégek Lordjai állnak a magyar törvények felett, vagy a hatályos törvényeket értelmezzük rosszul (az UHUsokkal egyetemben).
Egy másik példa arra ahol alkalmazzák e magyar törvényt, az egyetemi oktatók, akik fizetett munkaidejükben írják jegyzeteiket, könyveiket. Sőt általában külön juttatás is jár érte (már ahol megengeni az egyetem költságvetése :)) mégsem kerül az adott mű az egyetem tulajdonába.
Menj jogásznak :)
Tanulmányt kéne írnod a dologról, mert nekem gőzöm sincs róla...és van egy olyan sanda gyanúm, hogy egy alkotámyjogász is csak tárogatná a kezét jópár itt felvetődött kérdésedre.
De ne feledd, hogy GPL-t mindíg másodlagosnak fogják venni, a kormánydöntések folyamán.Pénz diktál,user kussol!!
[quote:f80707f619="prygme"]A magyar jog szerint egy mű eredeti szerzőjétől semmiképpen nem lehet elvenni a mű felett gyakorolt jogát, azaz a szerzőijogot. Sőt még ő maga sem mondhat le róla.
Ez Így igaz. 1999. évi LXXVI. törvény 9. § (2)
[quote:f80707f619="prygme"]Felmerül egyből a kérdés, hogy a többi magyar szabad programra, amit GPL alatt kíván publikálni a szerzője, a teljes (amerikai stílusú) GPL vonatkozik-e vagy csak a (magyar joggal harmonizáló) csökkentett változat. Azaz a szerző akarata vagy az ország jogrendszere az 'erősebb'?
Mindkettő, bár itt másra gondolsz, a GPL e tekintetben nem törvénysértő. Ugyanis a GPL szerint más nem távolíthatja el a szerző nevét is tartlalmazó Copyright szöveget. Másrészt a magyar szerzői jog kimondja, hogy szoftverek esetén a vagyoni jogok átruházhatók (pl. az FSF-re). 1999. évi LXXVI. törvény 58. § (3)
[quote:f80707f619="prygme"]És egy még érdekesebb kérdés, milyen jogalapon fejleszt nálunk softwaret olyan zárt kereskedelmi programokkalfoglalkozó cég mint a Cisco, Microsoft vgy az Ericsson? A náluk fejlesztő programozók a saját maguk által előállított kódrészre elidegeníthetetlen szerzői joggal bírnak. Függetlenül attól milyen munkaszerződést írtak alá.
Igen, de mint említettem a vagyoni jogok más tulajdonába kerülhetnek. Az említett cégek - mint a GPL-nél - a Copyright sort nem távolíthatják el pl. a forráskódból, de más tekintetben a tulajdonukként tekinthetik az elkészült szoftvert, és a szerzői jog tulajdonosának nem jár semmi a bérén kívül a munkaviszonyban fejlesztett szoftver esetén. 1999. évi LXXVI. törvény 58. § (4)
[quote:f80707f619="prygme"]Azaz egy itt fejlesztett M$ program a magyar jog szerint nem a M$ tulajdona, hanem azoké a természetes személyeké akik azt megírták, a M$ csak a kiadója lehet. A gyakorlat viszont nem ezt mutatja, tehát vagy a multinacionális cégek Lordjai állnak a magyar törvények felett, vagy a hatályos törvényeket értelmezzük rosszul (az UHUsokkal egyetemben).
Valószínüleg nem olvastad el a szoftverekre vonatkozó szerzői jogi tv. kitételeket.
[code:1:f80707f619]1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról
MÁSODIK RÉSZ
EGYES MŰFAJOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
VI. Fejezet
A SZÁMÍTÓGÉPI PROGRAMALKOTÁS (SZOFTVER)[/code:1:f80707f619]
Ezt úgy hívják, hogy kollíziós (talán magán)jog, és barátnőm nagyon szidta amikor vizsgázott belőle... Van otthon egy 300 oldalas tankönyv róla, ha lesz energiám belelapozok.
A munkaviszonyban készített programmal nincs is gond, az elég jól le van fedve. Az otthoni saját (GPL vagy egyéb) fejlesztések esetén van gond, amit szerintem a topikindító jól lát. Effektíve a GPL licencnek azok a pontjai, amik korlátozzák a szerző jogát semmisek lehetnek nálunk. Konkrétan: esély van rá, hogy az mplayer eredeti magyar fejlesztői bármikor mondhatják, hogy visszabemőleg visszavonják a GPL licencet az általuk készített kódról, és ezt akkor is megtehetik, ha a GPL ezt nem tenné lehetővé (mivel az csak egy szerződés két fél között, aminek a törvényi szabályozásnak nem megfelelő pontjai egyszerűen semmisek).
Hozzászólások
A magyar jog szerint egy mű eredeti szerzőjétől semmiképpen nem lehet elvenni a mű felett gyakorolt jogát, azaz a szerzőijogot. Sőt még ő maga sem mondhat le róla. Ennek megvan a maga történelmi oka, és bár eltér az angolszász jog rendszerétől ez még imho nem baj.
Ez volt az egyik oka annak, hogy az UHU licensz két ponttal is rövidebb az eredeti GPL licensznél.
Felmerül egyből a kérdés, hogy a többi magyar szabad programra, amit GPL alatt kíván publikálni a szerzője, a teljes (amerikai stílusú) GPL vonatkozik-e vagy csak a (magyar joggal harmonizáló) csökkentett változat. Azaz a szerző akarata vagy az ország jogrendszere az 'erősebb'?
És egy még érdekesebb kérdés, milyen jogalapon fejleszt nálunk softwaret olyan zárt kereskedelmi programokkalfoglalkozó cég mint a Cisco, Microsoft vgy az Ericsson? A náluk fejlesztő programozók a saját maguk által előállított kódrészre elidegeníthetetlen szerzői joggal bírnak. Függetlenül attól milyen munkaszerződést írtak alá.
Azaz egy itt fejlesztett M$ program a magyar jog szerint nem a M$ tulajdona, hanem azoké a természetes személyeké akik azt megírták, a M$ csak a kiadója lehet. A gyakorlat viszont nem ezt mutatja, tehát vagy a multinacionális cégek Lordjai állnak a magyar törvények felett, vagy a hatályos törvényeket értelmezzük rosszul (az UHUsokkal egyetemben).
Egy másik példa arra ahol alkalmazzák e magyar törvényt, az egyetemi oktatók, akik fizetett munkaidejükben írják jegyzeteiket, könyveiket. Sőt általában külön juttatás is jár érte (már ahol megengeni az egyetem költságvetése :)) mégsem kerül az adott mű az egyetem tulajdonába.
Menj jogásznak :)
Tanulmányt kéne írnod a dologról, mert nekem gőzöm sincs róla...és van egy olyan sanda gyanúm, hogy egy alkotámyjogász is csak tárogatná a kezét jópár itt felvetődött kérdésedre.
De ne feledd, hogy GPL-t mindíg másodlagosnak fogják venni, a kormánydöntések folyamán.Pénz diktál,user kussol!!
Kis adalék:
http://www.hwsw.hu/hir.php3?id=29512&count29=1
[quote:f80707f619="prygme"]A magyar jog szerint egy mű eredeti szerzőjétől semmiképpen nem lehet elvenni a mű felett gyakorolt jogát, azaz a szerzőijogot. Sőt még ő maga sem mondhat le róla.
Ez Így igaz. 1999. évi LXXVI. törvény 9. § (2)
[quote:f80707f619="prygme"]Felmerül egyből a kérdés, hogy a többi magyar szabad programra, amit GPL alatt kíván publikálni a szerzője, a teljes (amerikai stílusú) GPL vonatkozik-e vagy csak a (magyar joggal harmonizáló) csökkentett változat. Azaz a szerző akarata vagy az ország jogrendszere az 'erősebb'?
Mindkettő, bár itt másra gondolsz, a GPL e tekintetben nem törvénysértő. Ugyanis a GPL szerint más nem távolíthatja el a szerző nevét is tartlalmazó Copyright szöveget. Másrészt a magyar szerzői jog kimondja, hogy szoftverek esetén a vagyoni jogok átruházhatók (pl. az FSF-re). 1999. évi LXXVI. törvény 58. § (3)
[quote:f80707f619="prygme"]És egy még érdekesebb kérdés, milyen jogalapon fejleszt nálunk softwaret olyan zárt kereskedelmi programokkalfoglalkozó cég mint a Cisco, Microsoft vgy az Ericsson? A náluk fejlesztő programozók a saját maguk által előállított kódrészre elidegeníthetetlen szerzői joggal bírnak. Függetlenül attól milyen munkaszerződést írtak alá.
Igen, de mint említettem a vagyoni jogok más tulajdonába kerülhetnek. Az említett cégek - mint a GPL-nél - a Copyright sort nem távolíthatják el pl. a forráskódból, de más tekintetben a tulajdonukként tekinthetik az elkészült szoftvert, és a szerzői jog tulajdonosának nem jár semmi a bérén kívül a munkaviszonyban fejlesztett szoftver esetén. 1999. évi LXXVI. törvény 58. § (4)
[quote:f80707f619="prygme"]Azaz egy itt fejlesztett M$ program a magyar jog szerint nem a M$ tulajdona, hanem azoké a természetes személyeké akik azt megírták, a M$ csak a kiadója lehet. A gyakorlat viszont nem ezt mutatja, tehát vagy a multinacionális cégek Lordjai állnak a magyar törvények felett, vagy a hatályos törvényeket értelmezzük rosszul (az UHUsokkal egyetemben).
Valószínüleg nem olvastad el a szoftverekre vonatkozó szerzői jogi tv. kitételeket.
[code:1:f80707f619]1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról
MÁSODIK RÉSZ
EGYES MŰFAJOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
VI. Fejezet
A SZÁMÍTÓGÉPI PROGRAMALKOTÁS (SZOFTVER)[/code:1:f80707f619]
Ezt úgy hívják, hogy kollíziós (talán magán)jog, és barátnőm nagyon szidta amikor vizsgázott belőle... Van otthon egy 300 oldalas tankönyv róla, ha lesz energiám belelapozok.
A munkaviszonyban készített programmal nincs is gond, az elég jól le van fedve. Az otthoni saját (GPL vagy egyéb) fejlesztések esetén van gond, amit szerintem a topikindító jól lát. Effektíve a GPL licencnek azok a pontjai, amik korlátozzák a szerző jogát semmisek lehetnek nálunk. Konkrétan: esély van rá, hogy az mplayer eredeti magyar fejlesztői bármikor mondhatják, hogy visszabemőleg visszavonják a GPL licencet az általuk készített kódról, és ezt akkor is megtehetik, ha a GPL ezt nem tenné lehetővé (mivel az csak egy szerződés két fél között, aminek a törvényi szabályozásnak nem megfelelő pontjai egyszerűen semmisek).