Tanítás

Ma láttam egy pesti egyetemen leadott előadássorozatot, ahol progalapot (akart) a tanár tanítani, de azt olyan módszerrel tette, hogy ha csak a levegőbe hadonászik és nem ír semmit a táblára nem értem meg miről beszél, kész katyvasz keletkezett lassan az én fejemben is és azt hittem már agyrákot kapok a sok felesleges beszédtől és a lényeg kihagyásából. Szóval úgy tapasztalom, hogy nem történt meg az AHA pillanat, mint amikor előadáson nem értem, de mikor túl vagyok rajta és azzal foglalkozok később már egyértelmű (mint pl az analízis).

Aztán tény, hogy szeretek beszélni, magyarázni, átadni a tudásomat.

Közben egyébként így a huszas éveim közepén arra jutottam, hogy mindig jól jön egy kis "plusz", (az egyetem a szomszédban van) így feljött ötletként a tanítás. Programozó vagyok, 6 éve aktívan nyomom az ipart + lassan 3 éves céges tapasztalat is van már mögöttem. Ez nem sok, de úgy érzem már egyből több, mint amit sajnos a legtöbb tanár tud nyújtani (persze tisztelet a kivételnek és itt most elnézést kérek minden tanár olvasótól :)).

Viszont tanítási/oktatási tapasztalatom zéró. Egy srác volt Erdélyből akit annó istápoltam', megy neki a dolog, ő azóta már egyetemen van programtervezői irányon.

Kérdés!
Vajon érdemes-e ebbe belefogni? Van valakinél pozitív, negatív tapasztalat a magántanárkodással kapcsolatban?

Bátran hozzá lehet szólni - mit teszel? Támogatod az ötletet, vagy inkább szerinted felejtsem el?
Ha magántanár vagy/voltál milyen tapasztalataid vannak? Mi a pozitív, vagy a legelrettentőbb? :)

Bátran beszélj rá, vagy le róla.
Mit javasolsz egy aktív egyetemet megjárt szoftverfejlesztőnek? Inkább ne tanítson és hagyjuk meg ezt a tanároknak?

( BlinTux v | 2016. 10. 21., p – 00:46 )

Asszony középisiben infó tanár.
Azt a sok hülyegyereket basszus, akikről mesél néha... Szoktam szörnyülködni. Nekem nem is lenne türelmem tanítani!
Nem tudom egyetemen változik-e a hozzáállás, de a 15+ évesek rettenetesen zoknik

( falu v | 2016. 10. 21., p – 07:18 )

Tér/informatikát (is) oktatok egy helyi szakközépiskolában. Nekem kb. az jött le, hogy aki nem akar tanulni, azt nem lehet tanítani. Már nem is görcsölök rajta. Nekem az a lényeg, ha nem is érdekli a téma, akkor legalább a többit ne zavarja.
Magántanárként persze biztos más, hiszen ha valaki magántanárhoz fordul, az tanulni szeretne. Úgy biztos, hogy könnyebb a tanár dolga.

[ Falu.me | Tárhely | Domain ]

( wrs v | 2016. 10. 21., p – 07:59 )

Ha lényegre törően és egyszerűen magyarázol, strukturáltan jól fel tudod építeni a tananyagod, akkor jó tud lenni. Közhely, de mégis fontos kiemelni, hogy olyan személyiség kell hozzá, aki szeret emberekkel foglalkozni. Emellett persze bele fogsz jópár pofonba futni, de szerintem ez belefér.
"If you can't explain it simply, you don't understand it well enough."

( Oregon | 2016. 10. 21., p – 09:01 )

Most utálni fogom magam, hogy ezt kell mondanom, de tény, hogy prezentációban Steve Jobs az isten. Tőle érdemes tanulni.
Csak pár dolog:
- jól mozog a színpadon (két oldal közti helyváltás dinamikája)
- a dia csak kiegészít, de nem beszél helyette
- tud bánni a szünettel és a hangjával
- plusz ezeregy dolog ami mellette szól, csak nincs meg tudásom, hogy mind felismerjem

Nem teljesen értek egyet. Hallgattam olyan előadót is, aki Jobshoz hasonló showman: az előadáson az volt az érzésed, hogy minden érthető erőlködés nélkül, minden a helyén van, és baromi érdekes. Aztán, ha alkalmazni akartad a tanultakat, akkor kiderült, hogy a kevésbé érdekfeszítő, de kikerülhetetlen és alapvető részeket átsiklotta, vagy könnyűnek állította be, pedig ott van a nehézség.
Olyat is hallgattam, akinek a mondanivalója mindig kicsit száraznak tűnt, de az úgy egy az egyben alkalmazható volt.
Az első nem annyira tanította, mint eladta az atomfizikát.

Nem vitatkozom ezzel, csak hozzátenném: egy-egy tanórára való felkészüléshez némileg kisebb a felkészítő háttérstáb és a tartalom kidolgozására, finomítására és begyakorlására szánt idő. A tartalmi különbségeket és a prezentációs helyzet különbségeit meg elemezni se kezdjük.

Mondjuk biztosan szívesen beültem volna Steve Jobs órájára láthatatlanul, amikor mondjuk a Lenz-törvényt tanítja fizikából nem felvételiző tizenegyedikeseknek, akiknek következő óráján történelem témazáró lesz és az osztály vezérkanja tanórai feltűnéskeltéssel próbál imponálni szíve aheti kiválasztottjának.

Üdv,
Marci

( haspokember | 2016. 10. 21., p – 13:37 )

Mint informatikus tanar vegzettsegu, azt ajanlom, jol gondold meg, mibe vagod a fejszed.

Viszonylag konnyu olyanokat tanitani, akik rendelkeznek a megfelelo motivacioval - erdekli oket a tananyag, figyelnek, dolgoznak, ha nem ertenek valamit kerdeznek stb.
Meg igy is sok ido felkeszulni egy-egy orara (mi fer bele, hogy erdemes magyarazni, mi mire epul stb) - persze a rutin kesobb segit.

A kovetkezo fokozat az, akit nem erdekel, de muszajbol csinalja (peldaul kozepiskolas szeretne elkerulni a bukast matekbol). Ok altalaban szakmai kihivast jelentenek, de pedagogiai szempontbol meg mindig nem sokat. Azert el lehet faradni abban, hogy a legegyszerubb dolgot haromfelekeppen elmagyarazod, de harmadszorra sem erti, vagy csak bologat, hogy essunk mar tul rajta, de mar regen nem figyel, esetleg probalkozna, de elfarad nagyon hamar. Elegge el tudja venni az ember lelkesedeset, amikor latja, hogy a masik nem vevo a temara, hiaba fogod a kezet, az ajton neki kell atmenni.

Es ami az exponencialis nehezseget adja, az az, ha egyszerre nem egy emberrel kell foglalkozni (magantanitasnal ez nem jellemzo, de azert FYI). A szakmai resz ilyenkor altalaban total hatterbe szorul, a pedagogiai pedig elojon. Minel tobben vannak, minel fiatalabbak, minel kevesbe erdekli oket a tema, annal tobb idot fogsz nem tanitassal tolteni. Ez adott esetben a 0%-ot is elerheti, vagy akar tullepheti (Pistike intot kap, ezert masnap bejon apuka reklamalni). Ez iszonyatos energiaszivast jelent, en 10 alkalmas kozepiskolai probatanitas utan (ennyi kell a diplomahoz) koszontem szepen, de eldontottem, hogy ehhez en keves vagyok, mint mackosajtban a brummogas. Minden ora utan agyzsibbasztva mentem haza, a tantermi orak meg nem voltak olyan rosszak, de a gyakorlat, az kesz volt, a dzsungel enyhe kifejezes ahhoz kepest, ami ott zajlott...

Arra viszont nagyon jo a (magan)tanarkodas, hogy te megtanuld, amit tanitasz, ugyanis ha valahol vannak feher foltok a tudasodban, az ki fog derulni. Ha masra nem, erre jo :)

Köszi, ez nagyon hasznos és részletes leírás volt.
Most egy gyakornok srácot megkérdeztem itt nálunk, hogy hogy áll az egyetemmel és nem szeretne-e ha csinálnánk ilyen próbát.

Aztán kijött, hogy ami az egyetemre kell az oké, de amit itt csinálunk programozók az őt jobban érdekelné, így azt szívesen tanulna. Szóval alszunk rá még néhányat aztán jön a bétateszt.

Vizsgaidőszak közeledtével meg ha meghirdetem magam akkor egymásnak fogják adogatni a kilincset, mert ahogy hallom 80% körüli a bukási arány (ami még mindig jobb, amikor én csináltam 90% felett volt).

---------------------------------------
Devmeme - fejlesztői pillanatok

+1. Bár jómagam csak szakmai gyakorlatos "srácokkal" találkoztam és nem vagyok tanár (sztem a diákok szerencséjére... :) ). De ez a két "pólus" szakmai gyak. szinten is simán megvan. Vagy akár azon a szinten is, ha adott esetben már munkavállalóként kerül XY ember a rendszerbe.

első eset, akar tanulni, fejlődni, érdekli a téma, stb. lehet hogy 100-as skálán 8-as a tudása kb, de fél év múlva feltornázza ezt szépen 25re simán.

Még a másik véglet.. Aki jön és csak van. Jött egy 100-as skála 30-as tudással és ott is maradt, talán még lejjebb is megy sokszor..

Elég érdekes. Poén, hogy aki jött a 30-as tudással 0 akarással az kb most kinn van amcsiba és ott dolgozik és a tudása azóta felment ~70-re pl. Hm lehet a pénz és a munkakörülmények + a cég hozzáállása mégis csak motiváló lehet bizonyos esetekben ? :)

ps.: jó tudom a szak.gyakot ne vegyük ide, mert az kb. mindenki csak le akarja tudni, de nem egy későbbi munkatársam volt aki szak.gyak után került vissza hozzánk.

( uzsolt v | 2016. 10. 21., p – 15:07 )

Informatikai alapismereteket (Word, Excel, PPT) vagy programozást akarsz tanítani? Kiknek (mármint milyen korosztálynak)? Először ezt tisztázzuk :)

Tanárok "védelmében": a tanárság is teljes állás, nem biztos, hogy ráér az ember még egy cégnek programozgatni, csak azért, hogy Hupériában elégedettek legyenek vele, mert van céges tapasztalata ;)

Természetesen programozást, abból is amiket én érintettem használom/tudom is és valahol tanultam (c, c#, java, js, php, bash).

Korosztály meg mint írtam is főképp egyetemisták, szerintem december január környékén, a nagy vizsgaidőszak őrületében lennének érdeklődők bőven...hacsak abból indulok ki amikor én vizsgáztam programozás alapjaiból annó... :)

---------------------------------------
Devmeme - fejlesztői pillanatok

( Nyosigomboc v | 2016. 10. 22., szo – 20:58 )

Meg az egyetemen demonstratorkodtam, osszesen asszem 6 kurzust vittem. Szerettem tanitani. Miutan volt eloadas belole, a kesobbi tantervben gyakorlat is, es neha meg kiadott feladatokat is kaptunk az eloadotol, szoval nem volt nehez labort vezetni.
Egyik diakom a 2. felevben nem hozzam kerult, es engem kert meg, hogy magyarazzak el neki valamit, mert nalam mindent ertett. Szoval volt, akinek bejott.

Volt egy lany (az akkori baratnom unokatesojanak a baratnoje), akinek egy csomo mindent tanitottam. Foleg infot meg matekot. O is megertette amiket magyaraztam neki. A vege az lett, hogy osszejottunk, es - bar mar egy ideje nem vagyunk egyutt - maig a legjobb baratnom. Szoval van, amikor erdemes. ;)

--
A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess? - Wargames