Emlékeztető: mit is kell megkérdezni a panaszos ügyféltől.

Nevét.
Telefonszámát.
Beosztását.
Saját maga tapasztalta-e a hibát, vagy másvalaki? Utóbbi esetben át tudná adni az illetőnek a telefont?
Saját maga hogyan sorolná be a gondját: hibabejelentés, segítségkérés, jogosultsági/bejelentkezési probléma, fejlesztési/változtatási igény, egyedi lekérdezés/feldolgozás kérése [pl.: Pistának hívják és Balmazújvárosban lakik, mi a telefonszáma?], egyéb.
Helyi rendszergazdával beszélt már? Miért nem?
Mikor működött utoljára? (Ha egyáltalán.)
Azóta mit telepítettek?
Helyi hálózatot felkavarták mostanában?
Frissítettek valamilyen szoftvert, ami 'garantáltan nem okoz kompatibilitási problémát'?
Milyen lemezhely fogyott el?
Milyen vírusfertőzés volt mostanában?
Elolvasta a hibaüzenetet? Megjegyezte? Leírta? Rögzített képernyőképet? Miért nem?
Tudja a gépe IP-címét? Vagy a szerverét? Vagy bármi ilyesmit? [Nem hát.]
A mellette ülő Jucusnak megy?
Van a jelszavában ékezetes betű? z/y?
Esetleg többen dolgoznak egy accounton?
Itt járt mostanában valakinek a kisfia és játszott a gépen?
Megnézné az alábbiakat, hogy úgy állnak-e, ahogy szoktak: CapsLock, NumLock, billentyűzetkiosztás, bal-/jobbkezes egér, területi és nyelvi beállítások.
Áramszünet van/volt?
Volt nagytakarítás mostanában? Takarítónő mit kapcsolt ki, milyen kábelt húzott ki, melyik készülékbe öntött vizet?
A hiba egy olyan fájllal kapcsolatban jelentkezik, amelynek a neve "Éves Beszámoló — 2016.doc"? Ha átnevezi "EvesBeszamolo2016.doc"-ra, megjavul?
Van valamilyen szabályosság a hiba jelentkezésben? Reggelenként jelentkezik? Nagy fájloknál jelentkezik? Hosszú nevű ügyfeleknél jelentkezik? Esetleg amikor elmegy a vonat az ablak előtt és láthatóan rezeg az asztal?

Utólag megkérdezhetjük, hogy:
Így visszatekintve szerinte mi volt a baj a program által kiírt hibaüzenettel:
Nem volt?
Hosszú volt és értelmetlen?
Rövid volt és értelmetlen?
Idegen nyelven volt?
Olyan volt, mintha idegen nyelvből fordították volna magyarra, de úgy, hogy a fordító sem értette a szöveget? [Ez speciel tényleg így szokott történni.]

( locsemege v | 2016. 08. 12., p – 23:30 )

Nice. :D

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

( uid_20269 | 2016. 08. 13., szo – 00:26 )

+ Mit öntöttek a billentyűzetbe.?
--
God bless you, Captain Hindsight..

( SzBlackY | 2016. 08. 13., szo – 09:09 )

Van a jelszavában ékezetes betű?

2016 van. Ha akarja, álljon a jelszava csak emojiból. Ha ez gondot okoz a szoftvernek, akkor szar a szoftver, és nem a felhasználó a hülye.

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

Persze, velem is megtörtént párszor, de azért nem checklist-ek alapján dolgozok.

Egy szalagmunkásnak lehet hogy ok ez így, de helpdesk körökben a legidegesítőbb intelligens munkavégző és kliens szempontjából is az amikor hülyének néznek.
Ha nincs intelligens munkás akkor megértem hogy ez miért jó, de tényleg itt tartunk?

Azért az fontos különbség, hogy a pilóták checklist alapján dolgoznak egy géppel (és gondolom, a checklist függ a géptípustól). Baromi idegesítő, amikor a supportot kell hívni (pedig tudom, hogy igazából hibát jelentek be), és nem lehet megmondani, hogy nem, nem vagyok hülye, ugorjuk át a "van villany?"/"bekapcsolta a gépet?"/"próbálta újraindítani?" és más efféle baromságokat, egyszerűen csak szeretném elmondani, hogy a beszélgetőpartnerem kedves kollégái mit szúrtak el.

Pont erről írtam lejjebb.
Szerintem a support hívása eleve némi frusztrációról indul (nem csak a hiba miatt, hanem a tehetetlenség és kiszolgáltatottság érzése miatt, hogy mástól kell kérni).

Ezért kell az Ügyfélszolgálatot úgy fejleszteni folyamatosan, ami a profi és a kezdő ügyfeleknek is jó.

Üdv,
Marci

Akkor talán tetszeni fog ez a kiegészítés:

Saját maga hogyan sorolná be a gondját: hibabejelentés, segítségkérés, jogosultsági/bejelentkezési probléma, fejlesztési/változtatási igény, egyedi lekérdezés/feldolgozás kérése [pl.: Pistának hívják és Balmazújvárosban lakik, mi a telefonszáma?], egyéb.

Ugyan nem ismerem a hozzaallasukat, de a tovabbkepzes hianya miatt ne hivjuk mar oket majmoknak.

Nekik is meg van a helyuk a rendszerben, ok is fontos munkat vegeznek - leveszik az egyszerubb feladatok terhetit a tapasztaltabb kollegak vallarol. Inkabb biztatni kell oket arra, hogy menjenek elore, nem pedig lesajnalni oket.

Nyilvan, ha a hozzaallassal van a baj, akkor megette a fene az egeszet. De ebben azert a cegnek is nagy szerepe lehet, mennyire tamogatja a tanulast, vagy mennyire csak biorobot kell neki.

"leveszik az egyszerubb feladatok terhetit a tapasztaltabb kollegak vallarol"

Vagy el se jutsz ügyfélként a tapasztaltabb kollegákhoz miattuk, mert kategorikusan kijelentenek egy faszságot, és rádfogják, hogy te vagy hülye/rosszul fogod/olyan hiba nem létezik/nincs mit tenni.

Ez jogos... bár akkor sem arra kéne rákérdezni, hogy van-e a jelszavában ékezetes/spec karakter (mert az erre kapott válasszal a helpdesk-es máris plusz információt szerzett a user jelszaváról), hanem hogy gondolt-e arra, hogy a billentyűzetkiosztás és a speciális karakterek és ellenőrizte-e a billentyűzetkiosztást.

Amin fentebb kiakadtam az az, hogy az összes többi tényleg szék-monitor interfész szintű probléma, az, ha egy rendszer nem tud mit kezdeni bizonyos karakterekkel egy jelszóban (és lássuk be, sajnos van ilyen), az viszont nem. Ha után a user nem tudja reprodukálni ezt a jelszót, az már megint L4 :)

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

Elvileg igazad van, a gyakorlatban nem vagyok biztos benne. :)

> van-e a jelszavában ékezetes/spec karakter
Ezt érti a user.

> ellenőrizte-e a billentyűzetkiosztást
Ezt nem. :)

> ha egy rendszer nem tud mit kezdeni bizonyos karakterekkel egy jelszóban
Pedig sajnos előfordulhat, még így 2016-ban sem triviális a karakterkódolás problémája. Ettől persze valóban nem user error, de elég sok olyan szituációt láttam, ahol nem feltétlenül maga az alkalmazás volt a gyenge láncszem.

( bucko | 2016. 08. 14., v – 00:37 )

Tartalmaz-e 3 körmondatnál többet a file neve?

Ha már így medícsértél...nem csak hülyejúzer létezik!
A senior fejlesztők imádják az UUID nevű fájlokat. Hiszen a logban is könnyedén olvasható - már ha nem tekeredik le a fejed, amíg végigolvasod! És mint a Jehova Tanúi: nem meggyőzhetők az okosságukról. :(

Bizony!
Találkoztam már olyan szakemberrel, aki öszinte meggyőződéssel állitotta, hogy csak a VAX gépek processzora képes multitaskingra, vagy az olyan, mint tranzakció csak Oracle adatbázis alkalmazásaval valósítható meg.
Megjegyzem, az ember egy pontos algoritmust kapott (tökegyszerűt!), amivel egyszerű, rövid egyedi nevet tudott generálni az adott feladatra. Előnye semmi, csak hibakereséskor nem folyik ki a szemed.

( NevemTeve | 2016. 08. 14., v – 13:24 )

Nem akarom felvenni a listába, de volt olyan, egyébként épelméjű és iskolázott ember, akinek azt mondták, 'hogy este, mikor hazamegy, szépen szabályosan állítsa le a gépet', és ebből arra következtetett, hogy délben, amikor csak ebédelni megy, akkor viszont rendben van, hogy simán kikapcsolja a gépet.

( mrceeka v | 2016. 08. 14., v – 15:30 )

Szerintem kevés drágább dolog van a személyes Ügyfélszolgálatnál, ezért kulcsfontosságú a bejelentőket az öngondoskodás irányába terelni.

A Felhasználók felkészültsége széles spektrumon szór, ezért nehéz ügy a checklist. Ha nincs, a trivi ügyek nehezen zárhatók ki. Ha van, egy profi felhasználót az őrületbe kerget és sok időt visz.

Én arra terelném a dolgot, hogy a checklist és a beavatkozások nagy része a Felhasználónál legyen.
Nyilván épeszű módon kell hozzáállni ehhez is, megvan a személyes segítség helye és szerepe is.

Üdv,
Marci

Szerintem kevés drágább dolog van a személyes Ügyfélszolgálatnál, ezért kulcsfontosságú a bejelentőket az öngondoskodás irányába terelni.

Osztom felfogásodat, sőt segítem is munkaadódat eme tevékenységében. Rokoni körömben már több Windows usert áttereltem Linux használatára, így nem kell többet majd a problémáikkal bajlódnotok :-)
--
Csaba

"Szerintem kevés drágább dolog van a személyes Ügyfélszolgálatnál, ezért kulcsfontosságú a bejelentőket az öngondoskodás irányába terelni." +1

Csak sajnos van az, hogy az ügyfél buta a checkpoint-ok végigjárásához is, de legalább kötekedik és eszkalálni akarja a managerek felét. Pedig nem hentesről, hanem informatikusokról (tesztelők) beszélünk.

Ugyan nem vagyok support-os (ha bármikor át akarnak tenni az indiai kollégák támogatásához akkor veszélyességi pótlékot kérek, az hótziher), de időnként a "fontosabb" ügyfelet átdobják hozzám, mert ugye a DevOPS az mindenhez ért.. szóval sikerült az indiai kollégával rájönni (nem akarom én bántani őket, de.. nagyon nehézkes a többségével dolgozni), hogy a hiba nem az alkalmazásban van, hanem az adott hálózat tűzfala nem engedi ki/be a WebSocket forgalmat. Megegyezünk, hogy ez nem az én hatásköröm, mivel a probléma nem a termékkel van, ráadásul a hálózathoz közöm sincs, azt pont nem üzemeltetem. Szóval úgy gondoltam meg is értette az úriember, hogy mást kell keresnie.

Két napra rá jön ugyanez, hogy na, mi újság, ez sürgős lenne, miért nem foglalkozom az ügyféllel.. Mondom hogy megbeszéltük, hogy én nem tudok mit tenni, nem tudom ki üzemelteti a munkahelyi hálózatát, out of scope. Erre jön hogy "leszarom, old meg, olvass kódot, kérdezd meg a fejlesztőket, csinálj amit akarsz, csak működjön."

Szerencsére, nincs olyan mákjuk, hogy kihozzanak a sodromból. :)

( mrceeka v | 2016. 08. 14., v – 16:21 )

A másik, szerintem fontos dolog, a hibaelhárítást támogató nyilvántartások, például:
-bejelentésre jogosultak
-eszközök
-automatikus műszaki eszközleltár adatai
-szolgáltatások állapotjelzői
stb.

Ezek mind segíthetik, lerövidíthetik, ügyfélbarátabbá tehetik az Ügyfélszolgálattal való beszélgetést.
Nem beszélve arról, hogy az önsegítő felületeket is nagyban egyszerűsíthetik...

Ha nincsenek ilyenek/elavultak/nem használják, akkor olyasmit is kérdezünk a Bejelentőtől, amiről joggal várja el, hogy tudjunk róla. A fenti listában nem egy ilyen van...

Üdv,
Marci

Igen, ezek a rendszerek nagyon meg tudják előzni a frusztráltságot. Volt alkalmam saját bőrömön is tapasztalni ilyet vagy két-háromszor a helyi Telekomnál és UPC-nél (üzleti vonal volt mindkettő).

A dokumentáció (eszköz, procedúrák, stb) is nagyon hasznos, de akár ügyfélszintű nyilvántartás is lehet.
Ezek már azért egy intelligens L1 szintet jelentenek.

( palyesz | 2016. 08. 15., h – 01:16 )

A hiba egy olyan fájllal kapcsolatban jelentkezik, amelynek a neve:

-"Éves Beszámoló—2016-ez igy jo lesz????.doc" hulye a word

-"Éves Beszámoló—2016/2.xls" az excel nem mukodik

---
Egy jól megállapított probléma félig megoldott probléma.
- Charles Kettering

Nincs itt semmi probléma.
Hány éves a windows?
Azóta dokumentum=file és mappa=directory. Azaz semmi továbblépés.
Az első esetben - a való világban - egy kis cetlit szoktak a dokumentumra ragasztani. Ellenkező esetben a főnök lerúgja a mucus fejét, ha összefirkálja az "Éves Beszámolót". A második eset a dokumentum=file következménye. Irodai szoftver esetén content manager megoldaná a dolgot.

Az egész jelenségnek van egy parasztvakítás vonzata is. Egér, színes, nyomom, mindent tudok!

Régebben a gépírónő (egyszerű gépírónő és nem a vezérigazgató titkárnője!) megtanult helyesen írni, gyorsírni, gépírni. Az iskolában megtanulhattál borítékot címezni, csekket kitölteni. Mindezek mára csak az öregek birtokában vannak. Sajnos, a mucuska nem IT szakember, az nem jó szöveg. Ülj be egy autóba! Hiába nem vagy mérnök, tudnod kell a kormányt, a sebességváltót, a gázpedált. Hiába nem vagy rendőr, tudnod kell a KRESZ-t.

A windows felhasználók - már aki word dokumentumot ír - hány százaléka tud helyes- vagy gépírni? A mit kell megnyomni helyett hányan vettek rész olyan oktatáson, hogy milyen neveket lehet használni, stb.

Lényegében egy tanulatlan emberek által használt alkalmatlan rendszer esetén mi a rossebet vársz? De jó ez így, hiszen rengeteg embernek ad munkát!

Nagyrészt egyetértek veled, viszont nem gondolnám, hogy az alábbi olyasmi, amire az usert fel kellene készíteni:

"hányan vettek rész olyan oktatáson, hogy milyen neveket lehet használni"

Két opció van. Ha valamit nem lehet, akkor 1) Miért hagyja a rendszer, 2) Miért nem lehet?

Értem én, hogy ékezetes karakterek, írásjelek, speciális karakterek kerülendők, de miért? 2016 van, nem szabadna annak se problémának lenni, ha valaki azt akarná adni fájlnévnek, hogy "C:\[emoji]???***.doc". (értsd: a C:\ a fájlnév része). Ha pedig probléma, akkor a rendszer miért is hagyja? Ha nem probléma, akkor miért halnak meg tőle bizonyos appok? Stb.

Igaz, kifelejtettem a trehány programozókat.
De hát így kerek a rendszer! ;)

Azért az oktatás hiányával kapcsolatban az lebegjen a szemed előtt: Ha teljes sebességgel nekihajtasz egy betonfalnak akkor meghalsz! A rendszer megengedi. Pedig az autózás/közlekedés sokkal régebbi mint a számítógép. Szabályok mindig vannak, és az az ostoba, aki azok ismerete vagy alkalmazása nélkül próbál bármit tenni.

Ez sajnos nem így van. Az autónál kötelező szabványok vannak a biztonságos megállás érdekében, míg a szoftverest semmilyen szabvány nem köti.
Egy kicsit tovább szőve a mesét... Ezt a szoftvert használták az usában az elektromos hálózat írányításában, bankokban stb. Ha egy autóból direkt kihagyod a fékrendszereket, akkor lecsuknak... (Jó, kicsit túloztam, de a jelenség adott.)

Na de egy autó esetében a logika és az ésszerűség mondja, hogy ne tedd. Meg a halálfélelem.

Szoftvernél nincs ilyen. Semmi oka nem szabadna lenni egy átlagembernek, hogy kerülje az írásjeleket, a szóközt, az ékezetes karaktereket a fájlnévben, nem kellene előismeretekkel rendelkeznie a témában. Ha az oprendszer és a fájlrendszer támogatja, akkor a szoftvernek is engednie kell, és hibátlanul lekezelni a spéci eseteket. Ha pedig nem, akkor a felhasználó úgyis megkapja a hibaüzenetet, és vagy tanul belőle, vagy nem, de ott helyben értelmezni tudja, hogy nem használhat kérdőjelet, ezért nem is fog. Baj akkor van, ha két szoftver ami ugyanazt a fájlt kezelné nem egyformán kezeli a speciális eseteket. Ez pedig tisztán szoftver hiba.

Példa: ~$ a nyitott file.
Támogatja a filerendszer, támogatja az OS, de nem a felhasználónak van fenntartva.

Kemény munkával úgynevezett standardokat hoztak létre, melyekkel meg kell ismerkedni amennyiben valaki számítógépet akar használni munkája során.

Gond abból van hogy:
A - az arrogancia az eget veri manapság, és tanulni, olvasni tré.
B - a számítógép a hülye magatartás.

-

"Példa: ~$ a nyitott file."

Ezt nem értem. Komolyan, egész életemben számítógépek körül éltem, de nem tudom mire akarsz ezzel kilyukadni.

"Kemény munkával úgynevezett standardokat hoztak létre, melyekkel meg kell ismerkedni amennyiben valaki számítógépet akar használni munkája során."

Miért? Miért nem egyszerűbb ezeket a standardokat szoftveres oldalon betartatni? Miért kell az userektől rendszerszintű tudást elvárni?

A standardokat nem kéne a szoftvereknek betartani?

Ne érts félre, én ugyanúgy utálom azt, hogy a mai világban mindenki elvárja hogy nulla tudással minden úgy működjön, ahogy ő akarja. De nem gondolnám, hogy ne lehetne szoftveres oldalon elkerülni azokat a problémákat, amik miatt ilyen hülyeségek előjöhetnek, és ne legyen már elvárás az, hogy ha kéri a rendszer hogy nevezz el egy dokumentumot, akkor tudd előre mit szabad és mit nem használni.

Tényleg azt mondod hogy logikusabb hagyni, hogy a felhasználó hülyeséget írjon be, aztán szopjon vele ha másik program máshogy kezeli, mintsem vagy egységesen kezelni, vagy szimplán nem engedni, szintén egységesen?

+1. Tökéletes példa erre az összes szövegszerkesztő. Stílusokkal szépen lehet minden formázni, mégis az eszköztáron csak az inline formázás dolgai jelennek meg (ebből a szempontból respect a ribbonnak), a felhasználó azt fogja használni, ami ott van az arcába tolva, és nem várhatod el tőle, hogy intelligens legyen és felfogja, hogy ezzel saját magát szivatja.

Aztán persze van az, akin nem lehet segíteni. Láttam már nagy nevű külföldi kiadótól olyan előírást kéziratra, hogy címsor előtt üss kettő, utána egy entert. Hogy garantáltan ne működhessen semmi automatizáció, mert pl. az üres bekezdéssel persze, hogy egy oldalon lehet tartani...

És sajnos sikeres az, hogy minél jobban engedjük taknyolni a usert, mert a user örül, ha taknyolhat, aztán úgyis más fog utána kitakarítani. :(

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

Ha nincs halálfélemed, akkor miért kell mellőzni a logikát és az ésszerűséget?
A gépírónő régen repült volna, ha ilyen marhaságokat firkál egy dokumentumra! Írógépe, tolla volt - halálfélelme nem - mégsem tette.

Az MS Office a neve ellenére nem egy irodai rendszer. A Word fájlokat kezel. Aki használja annak tisztában kell lennie az adott rendszeren a fájlok szabályaival, mint pl. az engedélyezet/megjeleníthető karakterek.
Egy irodai rendszer elrejti ezeket, és nem kell fájlkezeléssel foglalkoznod.

A felhasználó hiába kapja meg a hibaüzenetet. Nem olvassa el, nem is tudná értelmezni (alapismeretek hiányában), és nem tanul belőle.

A szoftvereket ugyanolyan buta és trehány emberek írják, mint a felhasználó. Egyetlen külöbség van: ők még azt is hiszik, hogy ismernek még egy programnyelvet is, illetve a feladatot - és meg is oldották azt. Sajnos többnyire tévednek.
Kedvencem, amikor az user mappát és az nls-t nem ismeri fel egy program. És ekkor készít egy más kódkészletben a másképp írt ékezetes nevemmel mégegyet.
Azért vannak itt a hupon is trehány szakember-userek. "nevjorkbol irok és/vagy baromian okos telefonrol ezert nincsenek ekezetes betuim - az ilyen aprosagok engem nem erdekelnek" :)) Bizony, vagy csak nem tudod használni a baromian okos telódat! Én meg éppen szabványos US English billentyűzeten írok. (több mint 30 éve) Méghozzá olyan módon, hogy minden billentyű a gyárilag rácsinált betűt írja ha megnyomom. Windowson is, unix konzolon is, meg ékezetest is! Valahol itt kezdődnek a dolgok...

A tiszta szoftver hiba az tényleg az. Én azért megkülönböztetek néhány alverziót:
- elgépeltem = sajtóhiba
- elfelejtettem megírni = trehányság
- valami mást írtam meg = hozzánemértés vagy koncepciós hiba
Bár mindhárom eset hibás működést jelent, de gondolj bele melyik milyen valószínűséggel fordul elő, és mi az esély a kijavulására!

"A gépírónő régen repült volna, ha ilyen marhaságokat firkál egy dokumentumra! Írógépe, tolla volt - halálfélelme nem - mégsem tette."

Milyen marhaságokra gondolsz?

"Ha nincs halálfélemed, akkor miért kell mellőzni a logikát és az ésszerűséget?"

Arra akartam kilyukadni, hogy mindenki számára evidens, hogy autóval nem hajtunk neki a falnak, de az nem, hogy kérdőjelet nem rakunk a fájlnévbe. Utóbbiban sem a logika nem segít, sem az ésszerűség, semmi. Csak egy olyan rendszer ismerete, ami felhasználói szempontból felesleges, ha egy szimpla hibaüzenetben tájékoztatjuk az usert, amikor elvéti.

"A felhasználó hiába kapja meg a hibaüzenetet. Nem olvassa el, nem is tudná értelmezni (alapismeretek hiányában), és nem tanul belőle."

... mert ne legyen már hiába egy olyan hibaüzenet, hogy "A megadott fájlnév túl hosszú, max 123 karakter lehet", vagy "A fájlnév nem tartalmazhat néhány speciális írásjelet úgymint (lista), kérjük mellőzd ezek használatát"

Tényleg ennyire hülyének nézzük a felhasználókat, vagy ma már el se tudunk képzelni értelmes kommunikációt velük a szakzsargonnal írt hibaüzenetek és a "something went wrong" jellegű hibaüzeneteken túl?

A felhasználókat nem arra kell megtanítani, hogy milyen szabályok vonatkoznak a fájlok neveire. Ezeket meg fogják tanulni akkor, amikor először próbálnak illegális karaktert használni. Okos szoftver nem engedi, figyelmeztet. Buta szoftver ha engedné se tudja használni, mert a rendszerhívás ami a fájlokat ténylegesen létrehozná nem engedi. Így kéne működnie.
Amire meg kellene tanulni, hogy ne féljen elolvasni egy hibaüzenetet és értelmezni. Hogy képes legyen magának megoldani egy olyan problémát, hogy ha kérdőjelet ír a fájlnévbe, és kapja a hibaüzenetet, miszerint ne használj kérdőjelet a fájlnévben, akkor képes legyen azt módosítani és megpróbálni újra a mentést.

Milyen marhaságokra gondolsz?
Ott olvashatod a thread tetején.
Arra akartam kilyukadni, hogy mindenki számára evidens, hogy autóval nem hajtunk neki a falnak, de az nem, hogy kérdőjelet nem rakunk a fájlnévbe.
Amikor megszülettem, számomra egyik sem volt evidens. Tanultam, most már mindegyik az.
..felhasználói szempontból felesleges..
Hát ezért vannak a szőkenős viccek! Aki úgy ül be az autóba, hogy nem tudja hol kell ellenőrizni és hova kell tölteni a benzint.

Voltak a régi rendszerek, amelyek adtak hibaüzenetet. Azok a szakembereknek valók. A felhasználónak nem kell.
Vannak a modern rendszerek. Pl. banki átutalás oldal, ahol be szeretném másolni az átutalandó összeget.
- a barom windows +1 szóközt másol -> a mező visszautasítja mint illegális karaktert
- a forrásban van ezres pont -> a mező visszautasítja mint illegális karaktert -> bemásolom egy vi editorba :), kitörlöm a pontot, továbbmásolom a mezőbe -> mellé kattintok -> visszaírja a pontot
Innen már csak egy dolog hiányzik: a bézbólütő a szoftveres homloka közepéből, meg azéból is, aki átvette! Viszont a rendszer más szempontból abszolút korszerűnek mondható, hiszen rohadt lassú.

Ezek a jelenségek nem mindig voltak, hanem napjainkra fejlődtek ilyenné.
A dBase 2-ben felraktad a formot: get get get get read. Ha egy kicsit olvasgattál, akkor kiderült, hogy minden mező mellé meg lehetne adni szabályokat. Pl. az első mezőben csak négyjegyű, csak numerikus adatot lehet megadni, ami nem kezdődhet nullával. (Ez ugye egy irányítószám is lehetne.) A fejlettebb grafikus rendszereknél sok esetben nincs ilyen ellenőrzési lehetőség, csak a végén. És eljött a modern kor és az XML. Szakértőnk maximum 5 karakterben határozta meg az irányítószám hosszát. :(

Hidd el, értem mit írsz, hiszen engem is az állítólagosan túlzó precizitásomért utálnak. Igaz, ilyen trehány dolgokat még nem adtam ki a kezemből. Szóval ilyen világot élünk. A szoftverek egyre rosszabbak, a kenyér egyre büdösebb és ehetetlen.
De!
Mindkettőt megveszik és megeszik.

Pl. az első mezőben csak négyjegyű, csak numerikus adatot lehet megadni, ami nem kezdődhet nullával. (Ez ugye egy irányítószám is lehetne.)

Helyesen: (Ez ugye egy _magyar_ irányítószám is lehetne.)
Van még olyan rendszer üzemben, amiben _garantáltan_ csak és kizárólag olyan címek kerülhetnek, amik a) magyar címek és b) van irányítószámuk (azt hiszem pl. a tanyáknak nincs)

Szakértőnk maximum 5 karakterben határozta meg az irányítószám hosszát. :(

Ez tényleg gáz, az angol irányítószámok azonnal 7 karakteresek.... ;)

Sok esetben a "szar a programnál" tényleg ennyi van, hogy eltérő előfeltételezésekkel él a készítő (aki mondjuk összerakta a követelménylistát, a teszteseteket, a kódot, az adatbázist stb.) és a felhasználó vagy a fentiektől úgy általában "külsős" személy.
Nagyon sok esetben meg tényleg igénytelen szar a szoftver, ami egy helyen még kb. az egész használat képességét se feltételezi a userből, de egy ablakkal arrébb kb. elvárja, hogy fejben adjon össze IEEE 754 számokat, a bináris reprezentációjukban.

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

Okos Barátom!
Angliában valószínűleg egy darab irányítószám sincsen. Még usában sincs, mert ott meg tán ZIP-nek hívják.
Nem ismerem őket, de akár más képzési szabályaik is lehetnek, mint kis hazánkban.
Egyébként a tanyáknak (is), meg akármilyen címmel rendelkező ojjektumnak (is) helyrajzi száma az van - ugyanakkor lehet valamilyen irányítószáma, miközben nem tartozik hozzá közterület név. A helyrajzi szám meg nem az irányítószám, hanem a házszám/kiegészítő házszám kategória, míg a helyrajzi szám elnevezés inkáb a közterület fajta névhez sorolandó, holott nem az.
Az irányítószám mező teljes specifikációjához tartozik még a 0 hossz, bár ez megegyezés kérdése lehet. Ebben az esetben nincs irányítószám megadva.

Szóval én kérek elnézést, hogy az egyszerű példa kedvéért a vonatkozó kormányrendeletet és kiegészítéseit, valamint a néhány száz oldalas specifikációt nem mellékeltem a hozzászóláshoz. De azért, hogy ne keseredj el, megemlítem: Az a bizonyos irányítószám mező kifejezetten a magyarországi helyhez kötött távközlési szolgáltatást igénybe vevő ügyfelek címéhez tartozó irányítószámról szólt. Tehát Angliától öllég messzi. ;)

Még usában sincs, mert ott meg tán ZIP-nek hívják.

Akkor tárgytalan, ott szoftver sincs, mert software-nek hívják... ?

Nem ismerem őket, de akár más képzési szabályaik is lehetnek, mint kis hazánkban.

Igen, számjegy, betű, összesen 7 karakter. Ha jól rémlik. És akkor ez még csak két ország, még van kétszáz másik, kétszáz másik rendszerrel.

Egyébként a tanyáknak (is), meg akármilyen címmel rendelkező ojjektumnak (is) helyrajzi száma az van - ugyanakkor lehet valamilyen irányítószáma, miközben nem tartozik hozzá közterület név. A helyrajzi szám meg nem az irányítószám, hanem a házszám/kiegészítő házszám kategória, míg a helyrajzi szám elnevezés inkáb a közterület fajta névhez sorolandó, holott nem az.

És az most hogy jön ide? Én fentebb csak annyit írtam, hogy _HA_ garantált, hogy csak magyar címek, akkor jó lehet a NULL[amikor nincs]/4 számjegy adattípus az irányítószámhoz. De _CSAK_ ezekkel a feltételekkel.

Szóval én kérek elnézést, hogy az egyszerű példa kedvéért a vonatkozó kormányrendeletet és kiegészítéseit, valamint a néhány száz oldalas specifikációt nem mellékeltem a hozzászóláshoz.

Én meg azért, mert láthatóan nem írtam elég érthetően, hogy igen, valaki valamikor leül megírni a követelménylistát, amiből valaki más kódot, teszteket, adatbázist stb. tervet készít, aztán valaki átveszi, mert azonosak a feltételezéseik a világról. Aztán használat közben kiderül, hogy van olyan, hogy a világ mást gondol.

Az a bizonyos irányítószám mező kifejezetten a magyarországi helyhez kötött távközlési szolgáltatást igénybe vevő ügyfelek címéhez tartozó irányítószámról szólt.

Számlázási, postázási cím vagy előfizetési hely? Egyedül az utóbbinál szabadna helyesnek lenni a feltételezésnek, hogy az csak Magyarországi lehet (hogy utána pl. feláras szolgáltatás a számla kézbesítés, az már más kérdés, bár e-számla...)

Off: És igen, tudom, hogy a legtöbbnél az, és a legtöbb szolgáltató képtelen felfogni, hogy létezik olyan, hogy valaki magyarországi előfizetést akar igénybe venni nem külföldi címmel, ugyanúgy, ahogy a buszsöfőr képtelen felfogni azt, hogy ezen a pár ezer km^2 állatkerten kívül is van élet, és van olyan, ahol nem kell kártyával igazolni, hogy egy tanköteles korú gyerek iskolába jár és nincs olyan, hogy diákigazolvány. De láthatóan gyerekkorúnak nem adhat ki teljes árú jegyet, mert ha gyerek, akkor iskolás, de akkor van diákigazolványa. Előfeltételezések, amiket néha az élet megcáfol. Ennyit írtam.

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

Jó lesz vigyáznod, mert én egy Japánban élő kínai néger vagyok! ;)
Ennek ellenére úgy gondoltam, ha magyar nyelven azt írom irányítószám, akkor legtöbben a Magyar Posta által karbantartott irányítószámokra gondolnak és nem az angliaira. Tehát nem arra utaltam, hogy a németeknél meg csak zoftver van, de a világ összes címét tartalmazó adatbázisra meg végképp nem. :)
Miközben hetet-havat összehordasz, nem tűnt fel számodra - bár legyen az adat hossza pontosan 4 vagy pontosan 7 -, ennek ellenére a (0|1|2|3|4|5)numerikus érték hibás.
Ezt rögtön tudományosan elmagyaráztad (inkább idézem): Van még olyan rendszer üzemben, amiben _garantáltan_ csak és kizárólag olyan címek kerülhetnek, amik a) magyar címek és b) van irányítószámuk (azt hiszem pl. a tanyáknak nincs)
(És az most hogy jön ide?)
Nos, ez egy hibás okoskodás. Mindössze erre próbáltam rávilágítani. Tehát amit állítasz - az a mesében - mert többszörösen téves. Olyan területről írtál példát, amihez egyáltalán nem értesz. :(

Irányítószám soha nem a címhez tartozik. (Cím pl. Kossuth utca 1. vagy Hrsz, 1234/5)
Az irányítószám kizárólag településhez (pl. Siófok), vagy ún. címrészlethez (pl. Budapest, VII. kerület Rákóczi út 42-83, páros oldal) tartozhat. Ezt úgy szoktam elmagyarázni a kezdőknek: Budapesten nem lakik senki. Legalábbis címkezelés szempontjából. Döbbenetes, de nem tudsz mondani egyetlen címet sem Budapesten, csak a kerületekben! (A speciális irányítószámokat most hagyjuk!) Viszont minden cím tartozik egy településhez/címrészlethez, aminek van irányítószáma. (Az anomáliákat megint csak hagyjuk!)

Számlázási, postázási cím vagy előfizetési hely?
Egyik sem, mert akkor azt írtam volna. Helyette a magyarországi helyhez kötött. Pl. a Budapest Bank vesz egy E1-et (=30 vonal 100 telefonszámmal). Fizeti a nagymamája :) (=számlázási cím), van postacíme ?? (=lakcím vagy telephely), odahúzzák neki a drótot ami az előfizetés helye ?? (=felszerelési cím) lesz. Ezek után az ügyfél a 100db telefonszámhoz megad 0..10 címet. (Ez nem szabály, hanem statisztika!) Erre a címre gondoltam, amelyről tudjuk, hogy az irányítószám hossza 0 (0 db cím esetén), vagy 4 (mert szigorúan magyarországi, és lehet több is, de ebben a rendszerben csak egyet ábrázoltunk). Magyarországi földrajzi számhoz nem tartozhat külföldi cím, de még a szomszéd településhez tartozó sem. Tehát van ilyen rendszer.

Vissza a topichoz!
Íme, példát is mutattál arra, hogy valós adatok ismeretének hiányában, de téves okoskodással hogyan készülhet hibás adatábrázolás és rossz szoftver! Így készülhetett "óvatosság és biztos ami biztos" alapon olyan specifikáció, amely kb. 8db 120 karakter hosszú mezőt is tartalmaz, miközben az összes mezőben leírt adatok maximális hossza 58 karakternél nem több. :)

Nézzük időrendi sorrendben:

Pl. az első mezőben csak négyjegyű, csak numerikus adatot lehet megadni, ami nem kezdődhet nullával. (Ez ugye egy irányítószám is lehetne.)

Remélem figyelsz, 1) semmi kontextus, csak annyit állítasz, hogy négyjegyű számok, akár irányítószámok is lehetnének és 2) a mondat eleji "Pl.", ami jobb helyeken azt jelenti, hogy például.

Sok esetben a "szar a programnál" tényleg ennyi van, hogy eltérő előfeltételezésekkel él a készítő (aki mondjuk összerakta a követelménylistát, a teszteseteket, a kódot, az adatbázist stb.) és a felhasználó vagy a fentiektől úgy általában "külsős" személy.

Remélem figyelsz, egy szóval nem mondtam, hogy a TE nem specifikált esetedben rossz ötlet a négy jegyű irányítószám, csak általánosságban a te _PÉLDÁDAT_ folytatva írtam, hogy igen, van olyan, hogy rossz a specifikáció, mert köszönőviszonyban sincs a valósággal... ami csak használat közben fog kiderülni.

Az a bizonyos irányítószám mező kifejezetten a magyarországi helyhez kötött távközlési szolgáltatást igénybe vevő ügyfelek címéhez tartozó irányítószámról szólt.

Remélem figyelsz, hogy _TE_, _UTÓLAG_ felhoztad a példádhoz kapcsolva a távközlési szolgáltatásos konkrét esetet.

Számlázási, postázási cím vagy előfizetési hely? Egyedül az utóbbinál szabadna helyesnek lenni a feltételezésnek, hogy az csak Magyarországi lehet (hogy utána pl. feláras szolgáltatás a számla kézbesítés, az már más kérdés, bár e-számla...)

Remélem figyelsz, hogy a _TE_ általad _UTÓLAG_ felhozott példánál kérdezek vissza, hogy _PONTOSAN_ mit tárolva, mert a három féle cím típusból kettőnél az ügyfél adott esetben jogosan várhatja el, hogy használhasson külföldi címet.

Íme, példát is mutattál arra, hogy valós adatok ismeretének hiányában, de téves okoskodással hogyan készülhet hibás adatábrázolás és rossz szoftver!

A fenti kronologikus sorrendben nézve az dolgokat masszív arcpálma "adatok ismeretének hiányára" és "téves okoskodásra" hivatkozni...

Tehát van ilyen rendszer.

Egyébként az meg van, hogy (ráadásul lehagytam a mondatvégi kérdőjelet, így technikailag kijelentésnek minősül) egy pillanatig nem állítottam, hogy _nincs_, a kérdés arra vonatkozott, hogy ritkának _kellene_ lennie?

Van még olyan rendszer üzemben, amiben _garantáltan_ csak és kizárólag olyan címek kerülhetnek, amik a) magyar címek és b) van irányítószámuk (azt hiszem pl. a tanyáknak nincs)

----

Az irányítószám kizárólag településhez (pl. Siófok), vagy ún. címrészlethez (pl. Budapest, VII. kerület Rákóczi út 42-83, páros oldal) tartozhat.

Nem, egy irányítószám tartozhat több településhez is. Lehet egyszerűbb onnan nézni, hogy van egy pár ezer elemes (Község, irányítószám) párokból [vagy (Község, Közterület, Közterület jelleg, irányítószám) négyesekből ill. (Község, Alegység, Irányítószám)-ből] álló lista, amiből lehet válogatni. Ezt a listát fel tudod sorolni (egyébként nem is kell, a posta oldaláról letölthető).

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

( bolond | 2016. 08. 15., h – 04:35 )

- Saját maga hogyan sorolná be a gondját: hibabejelentés, segítségkérés, jogosultsági/bejelentkezési probléma, fejlesztési/változtatási igény, egyedi lekérdezés/feldolgozás kérése [pl.: Pistának hívják és Balmazújvárosban lakik, mi a telefonszáma?], egyéb.
- He? (Puffer túlcsordulás.)

- Azóta mit telepítettek?
- Egy kis zöldet a sarokba. De nem nagy dolog. (És elkezd mesélni a szobanövényről.)

- Helyi hálózatot felkavarták mostanában?
- Nem. (Nem érti a kérdést, mindenképp nemet mond.)

- Frissítettek valamilyen szoftvert, ami 'garantáltan nem okoz kompatibilitási problémát'?
- Nem. (Nem érti a kérdést vagy nem tudja a választ, mindenképp nemet mond.)

- Milyen vírusfertőzés volt mostanában?
- Nátha. (A húgyútjairól inkább hallgat.)

- Elolvasta a hibaüzenetet? Megjegyezte? Leírta? Rögzített képernyőképet? Miért nem?
- He? (Megoldást akar, nem verbális erőszakot.)

- A mellette ülő Jucusnak megy?
- Itt csak Marika van. Jucus a harmadikon dolgozik. (De most amúgy sincsenek annyira jóban, hogy megkérdezze.)

- Van a jelszavában ékezetes betű? z/y?
- Nem árulom el. A rendszergazdánk megmondta, hogy soha nem adjuk ki a jelszót! (A kék E betűn kívül ezt is megjegyezte.)

- Esetleg többen dolgoznak egy accounton?
- Micsodán? (Miután megkérdezi elpirul, mert faszra asszociál.)

- Itt járt mostanában valakinek a kisfia és játszott a gépen?
- Csak a Marika lánya a Mariska. De NEM JÁTSZOTT. (Kihallatszik a felturbózott magabiztosságából, hogy hazudik.)

- Megnézné az alábbiakat, hogy úgy állnak-e, ahogy szoktak: CapsLock, NumLock, billentyűzetkiosztás, bal-/jobbkezes egér, területi és nyelvi beállítások.
- Áááööö... (Halkan.) (Csend.) (Susmus.) (Csend.) Hogy kell megnézni ezeket?

- A hiba egy olyan fájllal kapcsolatban jelentkezik, amelynek a neve "Éves Beszámoló — 2016.doc"? Ha átnevezi "EvesBeszamolo2016.doc"-ra, megjavul?
- Nem lesz baj? (Fogalma sincs, hogyan kell egy fájlt átnevezni. (De majd mentés máskénttel megoldja.))

:)