Hogyan működik a nemzetközi telefonhívás/sms?

Aki kicsit jártas a témában, hogy jut el a hívás és az SMS a világ bármely pontjára? Gondolom nincs minden szolgáltatónak az összes szolgáltatóval szerződése. Van erre valami szabvány? Milyen csatornán továbbítódik? Honnan tudja melyik szolgáltató a célpont? Számhordozás esetén mi történik?

Hozzászólások

SS7?

A szolgáltatók pedig leszerződnek egymással híváscserélésért mint az Internetszolgáltatók közt is szokás.

Számhordozáshoz pedig van saját vagy nemzeti adatbázis, azt szépen megkonzultálja valahogy a protokoll.

Gőzöm nincs egyébként, de így képzelem el.

Bekiabálni az SS7-et olyan, mintha azt mondtad volna, hogy TCP/IP :-)

Számhordozás: országonként van hordozási adatbázis. Ha egy számot elhordoznak, arra felkerül a "ported" flag, ha ráérkezik egy hívás, akkor visszad egy "Release 14"-et ami alapján hordozottnak
minősül a szám. (ez a "valahogy")

Két mód van a használatra:
Non-AllCallQuery: meghívja a számot az eredeti prefixben, ha hordozott, akkor és csak akkor kérdezi le az adatbázist, hogy hová máshová küldje a hívást
AllCallQuery: minden hívás előtt megnézi az adatbázist, hogy a szám hordozott-e, ha igen, akkor az alapján irányít, ha nem, akkor eredeti prefix alapján.

Te hívsz valakit, külföldön:
A telefonszámból megvan, hogy melyik ország a cél. A te szolgáltatódnak van több interconnect szolgáltatóval szerződése, amik gyakorlatilag úgy működnek, hogy megállapodnak, hogy x percet y forintért Z országba el tud juttatni a mai napon, ezért ha a szolgáltató épp Z országba küldené a te hívásodat, akkor ennek az interconnect szolgáltatónak odaadja (van neki egy kapcsolata (jó vastag kábel) feléjük), aztán a hívás elindul valamerre.
Nincsenek közvetlen vonalak minden ország között, szóval ha te mondjuk Kínába telefonálsz, akkor lehet, több dróton, több kapcsoláson keresztül jut el oda a jel.
Azt, hogy merre küldje a jelet, azt mindig az interconnect szolgáltató dönti el az árak alapján. Pl. lehet, hogy az első interconnect szolgáltató y-1 forintért tudja az osztrák partnerén keresztül a percet elküldeni Kínába, így neki megvan a híváson az percenként 1 forint haszna. Van egy közvetlen kábel az első interconnect és az osztrák interconnect szolgáltató között. A hívásod így az osztrákhoz kerül, akinek van egy partnere mondjuk Hollandiában, aki még kevesebbért elküldi a percet Kínába, így az osztrák a közvetlen dróton keresztül odaküldi a
kapcsolatot. És így tovább, amíg valahogy el nem érjük végül Kínát.
A kínai Interconnect szolgáltatónak ezután a hívást továbbítania kell az ismerősödnek.
Fogja a telefonszámot, és ennek alapján megkeresi, hogy melyik szolgáltatóhoz tartozik. (Ez országtól függ, Magyarországon pl. van egy nagy központi adatbázis az összes hordozott számmal, más országokban meg van úgy, hogy minden szolgáltató a saját számtartományába tartozó számok jelenlegi szolgáltatóját tartja nyilván).
Miután megvan, hogy az XY szolgáltatónál van a telefonszám, az kínai interconnect odaadja a kapcsolatot neki, aztán az ismerősöd telefonja meg elkezd csörögni.
Felveszi, beszéltek, közben mindenki akin átmegy a kapcsolat, méri az időt és dörzsöli a kezét boldogan.

Aztán jön a számlázás. Az utolsó interconnect szolgáltató, aki mondjuk Mongóliából elvitte a jelet Kínába, kiszámlázza ezt a rövid szakaszt az utolsó előttinek. Az az azelőttinek, és így tovább, az osztrák számláz a magyarnak, a magyar interconnect szolgáltató meg a te szolgáltatódnak.

Meg a kínai szolgáltató is elküldi a te szolgáltatódnak, hogy hát a hívás végződtetés meg a kapcsolási díj, meg az akármi, akkor a szerződés szerint ennyi és annyi lesz. És igen, minden szolgáltatónak van mindenkivel elszámolási szerződése. Ha valamelyik országba tudsz hívást indítani, akkor a szolgáltatódnak az ottani összes szolgáltatóval lesz szerződése.

No és a végén a te szolgáltatód meg kiszámlázza neked, hogy mennyi is volt az a pár perc.

Az SMS-re nem emlékszem, hogy utazik, de ott is van szerződés a szolgáltatók között, és ugyanabban a listában küldi el a kínai szolgáltató a te szolgáltatódnak a fogadott smsekről az információt (és a számlát), mint ahol a hanghívást is.

A fenti egész még azzal is meg lehet kavarva, ha a kínai barátod épp külföldre utazott, vitte a mobilját, mert akkor a hívásnak még Kínából utol kell érnie őt, de az ugyanígy megy, csak azért majd ő fizet a végén. (És az ő szolgáltatója meg tudja, hogy az ő mobilja éppen melyik ország melyik hálózatába jelentkezett be legutóbb, tehát tudja, hogy hová kell küldeni a kapcsolatot).

Nem tudom, inkább kérdezem, hogy 1-1 ország be- és kilépési pontjait 1-1 szolgáltató kezeli (nálunk pl. a Telekom) és az nemzetközi irányban nem kerülhető meg? Így pl. egy Telenoros mobilról nem hívhatok fel egy norvég Telenorost kvázi "hálózaton belül" (és ugyanezért pl. nem is roamingolhatok olcsón)?

-------------------------------^v-----------------------------------
"Probléma esetén nyomják meg a piros gombot és nyugodjanak békében!"

nem. Minden szolgálatónak vannak külön "interconnect"jei, amik lehet, h azonosak, lehet, h nem.
Nyilván nem árulok el titkot, ha azt mondom, h a Telekomnál ez főképpen DT.

Ezek az irányok "redundánsak" is, általábban least cost (legolcsóbb előre) alapon.

Például Ausztriából több módon fel lehet hívni a magyar Telekom mobilt
- osztrák T-mobil->Magyar Telekom->T-mobil
- osztrák UPC->magyar UPC->T-Mobil
- Three.AT->Invitel->T-mobil

Elvileg a mobil szolgálatók (cégcsoporton belül is) külön entitás.
Nyilván könnyebb megegyezni és elszámolni a roamingot cégcsoporton belül mint kívűl (lásd T-mobil vs Telenor)