Raspberry Pi 2, rele, homero, kulso tap

sziasztok.

egy olyan kerdesem lenne a hozzaertokhol, hogy a kepen abrazolt bekotes jo-e? hogy csinaljak a szakik? mennyire van veve a RPi az esetleges rovidzarlattol? -- meg ilyesmi

nekem egy uln2803 ic van beteve es a kulso tap az egy usb kabelen jon ami ugyan abba a toltobe van bedugva mint a RPi (azt hiszem ilyen)

elore is koszonom

Hozzászólások

Mint aki nem ért hozzá igazán, kérdezem, hogy az ULN2803 miért kell bele?

Ha elolvasod ezt, meg ezt, akkor kiderülnek a következők:
- A külső táp 5V, amelyet megkap az rpi 5v bemenete és a relé panel JD-VCC csatlakozója
- A JD-VCC és a VCC nincsenek összekötve, ezért az optocsatolóknak a 6 pólusú csatlakozója kapja az rpi 5V kimenetét. Helyette célszerűbb lenne ezt is a külső tápra kötni, azaz a JD-VCC és a VCC pontokat összekötni.
- Az rpi kimenete 16mA-ig terhelhető (10x normál TTL), a panel bemenete 20mA-t igényel. Ezen kívül a bemenet kissé a 3,3V fölé emelkedhet. Tehát célszerű a meghajtó közbeiktatása.
- Az rpi 3,3V kimenete 50mA-ig terhelhető, tehát a VCC=3,3V esetén szükséges 60mA-t nem tudja leadni.

A rajz hibája csak annyi, hogy az ULN2803 invertál, a 7407 meg nem. Helyette 7406 ajó, vagy a programban meg kell fordítani a polaritást.

Szerintem a reles panel leirasa a SainSmart-nal eleg szegenyes. A kapcsolasi rajz nem tartalmazza a alkatreszek tipusat, es BOM-ot sem talaltam az oldalon. Ehhez kepest a payment es a shipping info tobb, mint a leiras.

Mondjuk a kerdezo informacioibol sem derul ki, hogy errol a board-rol van szo, a kep alapjan szerintem kb. az jon ra, aki mar eleve ismeri.

Azt nem ertem, miert volt szukseg a relek opto-s levalasztasara, egy ULN2803 epp eleg lett volna a relek ele - es pont erre valo. A relek ugyis levalasztjak eleg jol a 230V-os reszt a vezerlesrol.

Ha nem tesznek bele visszjelzo LED-eket, akkor meg mukodne 3.3V-rol is az opto-s resz (tekintve, hogy az IR LED-eknek 2V-nal kevesebb kell).

/sza2

Az uln2803 egy plusz levalasztasnak gondoltam a rpi es a 220v koze. (Keszitek egy kepet is a rele bordrol csak most nem tudok.) Ezert kotottem a kulso tapot a jd-vcc re hogy ott is legyen kulon.
A homero szenzorok azert vannak 5 voltom mert messze vannak a rpi tol es most 6 drb van beloluk

Levalasztasnak az opto + rele eleg jo, amiatt nem kellene, de ha a RPi tenyleg nem tudja meghajtani az opto-kat akkor kell valami buffer, az ULN2803 is megteszi, de a Bucko altal javasolt 7404 / 7406 vagy barmi mas is OK.

A homeroket tudja kezelni a RPi igy hogy 5V a tapjuk? (En meg nem probaltam ilyen konfiguracioban.) Mondjuk 6db-ot sem fuztem meg fel - tenyleg esik annyi feszultseg, hogy zavaro legyen? (Ezek azert eleg keveset fogyasztanak, kulonosen amikor nincs meres - nekem egy 5m-es kabel vegen volt 2db, de mukodott).

/sza2

Így utólag belegondolva azt a hozzászólást túlzásnak érzem én is, nagyon rossz vezeték kell ahhoz, hogy ilyen kis áram mellett akkora feszültség essen. Mentségere szóljon, hogy akkoriban nagyon sokat szívtunk ezzel, de mi egy 3.6V-os elemről működtünk, ami hidegben le tudott menni ~3.2V-ig, ott meg már nem ment rendesen a táp, de az mcu-nk vígan elvolt 1.8V-ig, ezért csak annyit láttunk, hogy -2-3 fok alatt mindig "85 fok van".
Ettől még a dolog működőképes, és továbbra is így kötném be, minek terheljük a 3.3V tápot fölöslegesen (főleg + nélküli rpi1-en, amin azt hiszem lineáris regulátor van).

Ön nyert! ;)
Egy másik fórumon láttam, hogy "2V-ot esik" - ami képtelenség - és ezen is jártak a gondolataim.
A zavar a pillanatnyi jelben tényleg hibás feszültséget okoz, de az inkább csak oszcilloszkóppal figyelhető meg.
Ami segítség lehet:
- nem parazita módban használni
- a felhúzó ellenállást a vezeték mindkét végére
- külön szűrést minden egyes eszközhöz
- árnyékolt és/vagy csavart érpárt használni - annak ellenéne, hogy asszimetrikus a jel
Ezek számítanak és nem a feszültségesés.

Nekem par honapja egy ESP8266-on futo, az adatokat a thingspeak.com -ra kuldo alkalmazas megy (legyengebb lancszem a Lua interpreter megfejelve keves memoriaval).

A DS18B20 ~5m csavar erparon megy parazita modban, 10 percenkent 1 homersekletet kuld. Ezido alatt olyanra nem emlekszem, hogy kiuro homersekleti ertek lett volna (olyan ami lathatoan kilog az elotte es utan levo meresek kozul). Olyan viszont volt, hogy par napig nem neztem ra, es elfelejtett mukodni, mert pl. elfogyott a heap... (at kellene irnom Lua-rol C-re).

Az elmult egy honap: http://api.thingspeak.com/channels/23461/charts/1?width=1200&height=600…

/sza2

Hát azért van az opto, mert a reléket táplálod a JD-VCC & GND pontokról, a meghajtás meg a VCC & IN# pontok közé adott árammal megy. Ha kevésbé ostobán tervezték volna a panelt, akkor legalább 1,5kV lehetne a pi és a relé oldal között.
Persze ehhez ki kell venni a hőmérők tápját!

Ezt írtam én is: "Az rpi 3,3V kimenete 50mA-ig terhelhető, tehát a VCC=3,3V esetén szükséges 60mA-t nem tudja leadni."
Mivel ez 4 relé. :)
Nyilvánvalóan az 50mA is túlléphető, de ha valaki nem elég expert, akkor ne lépje túl a határértékeket! Hátha reprodukálhatatlan lesz az eredmény.

"mennyire van veve a RPi az esetleges rovidzarlattol?"

Az egesz Raspberry-re ezt azert nem lehet megmondani, felteszem inkabb az a kerdes, hogy amennyiben a GPIO-kat rovidrezarod (mondjuk a GND-vel), tuleli-e. Nyilvan ez is attol fugg milyen beallitasban van a port, de szerintem egy rovid idore akkor is tuleli, ha epp push-pull es 1-ben van a lab (azert ne arra jatsz hogy biztos kibirja :-)

Azt en sem ertem, milyen celt szolgal az ULN2803, ha jol latom vannak a panelen opto-csatolok.

Ami nekem furcsa, hogy a 18B20-akat 5V-rol taplalod (legalabbis igy ertelmeztem) a Raspberry GPIO-i viszont 3.3V-osak, nem probaltam, de ez esetleg okozhat gondot. A homeroszenzor tud parazita modban is mukodni, tehat elvileg a GPIO-bol is ki tudja nyerni a mukodeshez szukseges energiat, raadasul akkor csak 2 vezetek kell nem 3 - igy egyszerubb es akkor 3.3V-rol menne a taplalas is.

/sza2

A konkrét tippeket már elmondták az előttem szólók, én csak annyit adnék hozzá, hogy ilyen jellegű játékokra sokkal biztonságosabb (és olcsóbb, ha mégis elfüstölöd) egy Arduino, mint pl. ez: Arduino Nano 5V.

USB-n rá tudod kötni a raspberry-re és soros porton vezérelheted a digitális portjait/olvashatod vissza az adatokat. További előny, hogy mindegyik pin-en nagyobb áramot tudsz húzni mint a Raspberryből. A külső tápra még szükséged lesz, viszont jó eséllyel az extra chipre nem.

Arduino soros olvasás/írás példák: http://arduino.cc/en/Tutorial/SwitchCase2 http://arduino.cc/en/Tutorial/DigitalReadSerial

Értem én, hogy vicc, de az Arduino fogyasztása annyira elenyésző, hogy nincs értelme a viccnek. Csináltam egy hőmérséklet/páratartalom/fényerő szenzort Arduino-val, amit egy darab 1.2V-os AAA akku működtet már 3 hete (még 1-2 hetet ki fog húzni). Ja és rádión viszi át az adatot, valószínűleg ez a rész fogyaszt a legtöbbet, egyébként menne tovább is.

Szóval ebben a rendszerben a relék fogyasztása legalább egy, ha nem két nagyságrenddel magasabb mint egy Arduinoé.

No, én meg olyat csináltam, aminek a hálózati fogyasztásának az ára 30 év alatt éri el az 1db AAA akku árát. :) A programja meg éppen 100 szó.
Persze még egy relét is meghajt.

A vicc inkább arról szólt, amikor emberek UNIX szerverrel (alias raspály:))), reléket billegtetenek, miközben Ohm törvényét sem bírják alkalmazni, vagy egy adatlapot sem tudnak letölteni - nemhogy értelmezni.
Természetesen ezt ne vedd magadra!
Az Ardunio is arra készült, mint az RPi, hogy tanulni lehessen. Aztán mindenki feltalál olyan csoda dolgokat, amit harmincegynéhány évvel ezelőtt egy IBM PC nyomtató portjával is meg lehetett oldani! Természetesen nem baj, ha valaki kedvet kap bármihez...

Mekkora a tápod? Mert igy első blikkre, visszaküldöd pl. a reléknek szánt 12V-ot a málnának. Vagy ha 5V és táplálható a málna ebből az irányból akkor OK.
GND a málna és a relé között?

Jobban megnezve, szerintem akkor is mukodik, ha a RPi es a reles board foldje nincs osszekotve, mert az opto-s resz egyik fele tapon van (es a reles panel meg a RPi tapja ossze van kotve), a masikat meg csak huzni kell lefele (a RPi tapjahoz kepest). De mivel a levalasztas itt nem szempont, ossze is kotheted.

/sza2

Ha a kepen lathato relayboardot akarod hasznalni, akkor az mehet direktbe a GPIO-ra, nem kell meg csak a kulso tap sem neki. Honapok ota uzemel nalam igy, akvarium vilagitasra es mas dolgainak kapcsolgatasara. A 3 db D18B20 is mehet a rpi VCC/GND-rol, ezek nem fogyasztanak semmit. 3V eleg neki, ha nincs tobb 5V-os pin.

Legyen a Pi-nek stabil tap es nem lesz problema.

Ha jól értékelem a szerkezetet, ez valami fűtés vezérlés kezdemény.
1. Érdemes áttérni a 12V táplálásra. Vagyis a táp alapvetően 12V (olyan amihez akkut is tudsz csatlakoztatni - a biztonságtechnikai üzletekben ez nem túl drága). Majd az RPI -nek kell egy 5 V -os "step down" - ha nem túl kritikus akkor ez egy három pont stab IC is lehet, de kellhet a hűtőborda (1A).
2. Ha már van 12V -od akkor az érzékelő és beavatkozó eszközök tárháza hatalmasat bővül.
3. A relé hajtó chip használata nem indokolt - az ULN a relék közvetlen kihajtására van kitalálva. Itt jól látszanak az optocsatolók, ami jó esetben olyan mint egy LED, azaz a chip közvetlenül is képes kihajtani. A problémát inkább ott látom, hogy így gyorsan elfogynak a GPIO lábaid. Érdemes meggondolni egy i2c vagy spi csatolású párhuzamos port chip használatát - a relék vezérlésénél a sebesség nem kritikus.
4. A hőmérő chipek ilyen bekötése akár jó is lehetne, de ha alapvetően 12 voltról táplálod őket, akrá egy kis ellenállás és zener dióda beiktatásával akkor sojket javíthatsz a távolságon és a kommunikáció megbízhatóságán. Viszont érdemes vagy egy zener -t, vagy egy tranziens védő diódát beépíteni az RPI bemeneténél - ha hosszú a madzag komoly impulzusokat is összeszedhet a kábel. (Több helyen olvastam arról hogy a hosszú kábelekkel mindenféle gondok vannak - tápfesz és kommunikáció.
Nem vagyok benne biztos, hogy a csupa intelligens hőmérő chip, optimális megoldás, lehet jobban jársz egy nyolc csatornás AD konverterrel és nyolc hőellenállással, bár az intelligens megoldás elegánsabbnak tűnik, nehezen megfogható hibákat tud okozni, amit aztán szoftverből vagy tudsz, vagy nem tudsz korrigálni)

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

igen (es monitorozas) de nem sok vezerlese lesz (egyelore). Csak azt kell eldonse, hogy a napkollektoros puffertrtalybol a viz direkt a fogyasztokhoz megy vagy a gazkazan ra kell segitsen. valamit egy olyan hogy a csak hidegviz bekotessel rendelkezo mosogepbe hideg vagy melegvizet enged a puffertartalybol atto fuggoen, hogy hol tart a mosogep programaj (meg nem tiszta, hogy hogy oldom meg)
a homerek jol mukodnek 30+ meter kabelen (most) de ha mondanal egy tipust (zener-t es vagy diaodat) amit az RPi bemenetelere lehet kotni akkor azt beepitenem.

Nem tudom hol szerzed be az anyagot, az egyik jó forrásnak a Lom,exet tekintem. A WEB shopjukban "Dióda->SMD->Trasiens supressor" pontban 277 tétel van. A feszültséget nézd (ha valami böszme nagy teljesítményt kell elnyelni akkor már úgy is mindegy) pl. az első 4.0V a típusa ESD5Z2.5T1G
ez már elég jó lehet a 3,3V GPIO hoz.

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

Ennek a 12V-os témának nem igazán látom az értelmét a bonyolítás mellett, ha eleve minden 5V-os. Ha fűtésvezérlés(szabályozás), akkor úgy is egy 230V-os UPS a praktikus az egész elé, amiről a keringető szivattyú (esetleg kazán) is megy.
AD konverterrel kínlódni sem biztos, hogy egyszerűbb és költséghatékonyabb. Digitális hőmérő hiba esetén vagy nem ad jelet, vagy van egy hiba hőmérsékleti fix érték, vagy jó értéket ad, gyakorlatilag max. ezt a három variációt kell lekezelni hibadetektáláskor, analóg mérő+konverternél nem biztos, hogy ennyire kézben tartható.

A 12V mind a biztonságtechnikában mind az épület automatizálásban mondhatni szabvány. Rengeteg érzékelő és beavatkozó eszköz arról jár akár úgy, hogy helyileg beépítenek egy plusz tápot ami garantálja hogy meglegyen az 5V x méter után is. (egyébként meg matek. 2,3,6 -al is osztható, ezek nem véletlenek :)
Az AD konverteres megoldás egy lehetőség, amin el lehet gondolkodni.
Lehet hogy egy jól felépített lakásban/házban nincsenek zavarok, de én leggyakrabban ezekkel szoktam találkozni/kínlódni. Nagyon nehezen behatárolható hiba és egyáltalán nem fix. Én a tapasztalataimat osztom meg és hidd el nem kevés. Ritka a zavarból származó hiba de sokszor csak úgy javítható, hogy elkezded a fogyasztókat lekapcsolni, de mi van ha a hiba csak ritkán, napi vagy akár heti periodicitással jelentkezik, egy-két órára? Amíg az asztalon, "steril" körülmények között használod minden jó, aztán kiviszed a terepre és ...
(arról már nem is beszélve amikor egy másik fogyasztó úgy termeli a zavarokat, hogy előzőleg akár évekre visszamenőleg jól működött, csak aztán történt valami)

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

Nem ledorongolni akartalak.
Szerintem egy vezeték páron lógó ellenállás problémáit egyszerűbb behatárolni, mint egy intelligens eszköz nyűgjeit. A zavarok rendkívül változatosak lehetnek. Mondjuk, ha van helyben 12V -od akkor már sokat tehetsz de nem biztos, hogy akarod. Egy reménytelenül kusza hibás adathalmazzal nehéz megbirkózni míg egy naplózott analóg értékkel sokat lehet kezdeni és algoritmust gyártani a szűréshez.

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

A változatos zavarokra meg elég nehéz lehet algoritmust találni! ;)
Valójában az abacus is elég zavarérzékeny, mert rázkódásra elmozdulnak a bitek. (golyók)
Ajánlott olvasmány:
Texas TTL receptek, 2. javított kiadás, MK. 1978
- 12. Adatátvitel
-- 12.1 Zavarok
...
Szerencsére az iparban már olvasták, és azóta áttértek a digitális adatátvitelre.
Talán azért gyártanak annyi digitális kimenetű érzékelőt.
Mert ha belegondolsz, még egy olcsó érzékelőnek is garantált a pontossága. Házi megoldással jóval drágábban tudsz csak hasonló pontosságot elérni.

Szeretem a lelkes amatőröket.
A digitális átviteltechnika valóban óriásit fejlődött az 1978 évek óta. Elméletben, egy digitális jelfolyamot sokkal könnyebb helyreállítani mint az analóg jelfolyamot. Viszont az ilyen feladatokra tervezett eszközök kommunikációs oldalon rendkívül kifinomult eljárásokat alkalmaznak mind hardware mind szoftver (sokszintű modulációs eljárásokat és hibajavító kódolást). Ráadásul mindezek jól meghatározott zavarokkal számolnak.
Ezek a kis hőmérők nem alkalmaznak ilyen rafinált módszereket.
Tény hogy az átviteli sebesség nem lehet túl gyors - két mérés között majdnem 1 sec kell. Átfutottam az adatlapot, nem sokat lehet tudni a sebességről és a megengedett vezeték hosszról. A háztartási berendezések pedig tényleg nagyon változatos és brutális zavarokat termelnek - lásd fordulat szabályozott porszívó - fázishasító - spektrális pokol. Mikrohullámú sütő, mosógép, mosogató gép, a TV és a PC kapcsolóüzemű tápja, a takarékos "izzók" stb. Igyekszel betartani a 230V -os vezetéktől a 10cm távolságot, de ez valójában a minimum. Az RPI tápja is valami kapcsolóüzemű cucc. Szóval vezetett és sugárzott zavarok jó kis egyvelege. Aztán ott vannak az olyan "egyszerű" problémák mint a földhurok.
Lehet hogy soha nem fog ezzel találkozni a barátunk, de ha igen akkor nagyon kellemetlen lehet.

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

Hát igen, sokaknak nem esik le, hogy csinálhatnak akármit, a jel maga analóg marad. Egyetemen nagyon hasznos mérés volt, mikor szemábrát mértünk...
Amúgy a ds18b20 pont ad crc-t, szóval hibajelzésre alkalmas, csak nem szoktak vele törődni ilyen hobbiprojektekben (persze ez nem feltétlenül baj, az esetek nagy részében senkit nem érdekel, hogy két havonta egyszer 16 fokot téved)

Hát, most kétségbe ejtettél!
Éppen egy olyan rendszert készítek, ahol
- van 5 mikrogép + 1 számítógép
- ebből 4db 200A áramot kapcsolgat vagy 100000x másodpercenként
- ugyanott uV nagyságrendű analóg jelet kell mérni 0,1% pontossággal
- a föld rosseb se tudja hol van
- aztán ezeket meg jól össze kell kötni, hogy beszélgetni tudjanak
Biztosan meg se' tudom oldani. ;)

Azt azért tapasztalatból mondom, hogy a kapcsolóüzemű tápnak kisebb a zavarfeszültsége.
Gondolj bele: Az analógban nincsen fojtó. De ez egy másik történet..

DI2C/100kHz, dupla csavart érpár, a kábel 8,7mm-AWG24, 5m hosszú és 2500 Ft/m - ha ez nem mond semmit -> ha teherautó megrakva rááll a kábelre, akkor sem változnak a paraméterei. Ez egy 500..1000LE hordozható fékpad, autókhoz. Az egyes alkatrészek miatt a leválasztás 500V - lehetne 3,75kV is. (Nájlonzacskó 1,5kV)
Ja, és ilyen driver van a HDMI tv/monitor csatlakozódon is, csak max. 1,3m és 1,7MHz. Mindez a LIN és CAN helyett.

A home projekteben ilyen kábeleket használunk (a biztonságtechnikában szintén). A DI2C -vel megfogtál - ez az i2c valami erősebb fajtája?
(Örülnék, ha néhány hónap üzemi tapasztalat után kapnék valami infót)
A leválasztásnál nem az a fontos, hogy nylon zacskó vagy parafa hanem van-e pl. galvanikus kapcsolat - optocsatoló, esetleg trafó (ha belegondolsz az ethernet is trafóval kezdődik és most már akár 10G).
(Nylon zacskó 1,5KV - csak ha csontszáraz)
A nedvesség - pl. egy kiadós beázás - komoly gondokat tudnak okozni. De vannak más meglepik is, háztartási eset: tisztasági festést csináltunk és mivel dohányzom a festő úgy döntött, hogy Cloroxot kever a festékbe (hogy kifehérítsen) - a kábel TV koax összes csatlakozóját le kellett cserélni, pedig nem festette le csak a párolgás.

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

"A home projekteben ilyen kábeleket használunk"
Csak nem a Fehér házban laksz? :) Home projektben ~40000Ft/5m árú kábelt használsz? (csatlakozókkal)
A leválasztásnál nem csak a galvanikus kapcsolat a lényeg, hanem az ESD is. A zacskó helyett képzelj el pl. egy megcsúszó autó kereket.
A DI2C - differenciális, a földet sem kell összekötni. Ez a meghajtó tudja az Fm+ sebességet, 1MHz/3m távon. Szóval a 100 vagy 400kHz/5m akkor is belefér, ha leválasztom ilyen meghajtóval. Természetesen a kábelt meghajtó oldal tápja is - mindkét végén - leválasztott, így mindenki lebeg. Mivel az I2C trafóval nem leválasztható, a kis késleltetésű optocsatoló meg drága, ez a legmodernebb megoldás.
Sajnos a próbaüzem kicsit késik. Kis fejlesztő csapatunkban van 4-5 mérnök, anyagbeszerző, műszerész és konzulens - azaz én egy személyben. Nos, ezért a projekt nem nagyon vágtat. (:
Viszont sikerült találnom egy döbbenetes PIC hibát. Az I2C SCL jelén a feszültség: 5us alacsony, 5us magas, 5us alacsony... Ha a busz zavart kap, akkor véletlenszerűen előfordul: 5us alacsony, 0,15..0,4us magas, 5us alacsony. Nem az a lényeg, hogy zavar esetén az adat hibás, hanem ez a hiba csak úgy fordulhat elő, ha a processzorban levő BRG lenullázódik. Persze ez a jelenség az írások szerint nem létezik. És természetesen hiba nem olvasható ki a státuszból, hanem csak a busz leakadását lehet érzékelni. Megoldottam, de kicsit félek.

A koax csatlakozók azért elég olcsók. A szerencse meg az, hogy festő ennyi ésszel nem itta meg...

Bocs! Nem tudom hogy maradt ki a "nem" szócska :D
Kösz a linket! - megint lemaradtam valamiről :(
Azt már csak félve és csendben kérdem jelzem, hogy az ilyen környezetben meggondolandó az RS422 ami ugye trafós, viszont a közösmódusú dolgokra nagyon hatékony. Alapvetően NEM partyline, leginkább az RS232 meghosszabbítására szánták, de szoftverből lehet ütközés érzékelést csinálni.
Egyes mikrokontroller lábak, szokatlan viselkedésével sokszor találkoztam. A te eseted nagyon kellemetlen, hiszen egy reszet (esetleg tápfesz elvétel és vissza) megoldhatja - így eltart egy darabig míg eldöntöd szoftver vagy hardwer hiba. Szupresszor dióda?
Anno (nem én csináltam) olyan is volt, hogy egy hordozható kis eszköz, rendszeresen "beindult" ha liftbe szálltak vele. Itt nem volt olyan anomália mint amit te tapasztaltál, de az volt a megoldás, hogy a figyelt inputot sokszor olvasták ki, és a releváns minták meghaladtk egy bizonyos értéket.

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

Az RS422 nem rossz gondolat. Ugyanakkor felmerült a CAN és LIN is. Ütközés az I2C multi master módjában is lehet. Viszont az RS422, USB és még sokan mások nem csatolhatók trafóval - moduláció nélkül. A trafó nem viszi át az egyenáramú jelzéseket. Sebaj, a feljebb linkelt "digital isolator" szinte minden interfészre létezik. A trafó az általában a leválasztott részt táplálja.
A DI2C DC és hibafeszültség paraméterei hasonlóak az RS422-höz, bár az előbbi lassab és rövidebb kábelt bír el. Az összekötő kábel ugyanúgy RS422/485, azaz 120 Ohm. Ha olcsósítani akarok, akkor minden kábel helyett 5db SFTP kábelt tervezek be, még így is olcsóbb. :)
Az I2C mégis más okok miatt került a képbe. Nagyjából kiszámoltam a szükséges sávszélességet, és az egyszerűség kedvéért minden eszköz I2C. Ezek után a kliensek (nevezzük így nagyképűen) - megfelelő multiplexelés után - közvetlenül írhatnak a szerver memóriájába. Ez meg Fujitsu FRAM - nehogy lemaradjál valamiről. ;) Szóval pont olyan, mint a flash, csak az írási sebessége "kicsit" gyorsabb = 1MHz. No persze ez is I2C.

Még egy gondolat az RS422 alkalmazásáról. Létezik olyan megoldás (pl. P82B96), ami az I2C jeleit adott és vett jelre osztja. Ezeket a jeleket RS422 hardverre ültetve - egészen az I2C max. késleltetés határáig - kevésbé zavarérzékeny módon lehet továbbítani. Természetesen 2 helyett 4 csavart érpáron. Erről olvashatsz pl. az NXP AN10364 -ben.

Az zavaroknál minden rendben, de mit szupresszor? ;)
Első jelenség: ha van táp, van hiba. Lekopasztottam a buszt, maradt 1db csak bemenettel rendelkező eszköz, no és a hiba. Magyarázat: a mikrokontroller pwm kimenete közvetlenül hajtott meg egy fetet. Az itt fellépő áramtüske elbillentette az SCL ki(???)menetet. A BRG ilyenkor akár nullázódhatna is, de ebben az esetben kiolvasható lenne. No ez a belső hiba! Megoldás: soros ellenállás megy a fetre.
Második hiba: engedélyezve az egyes kábelmeghajtó csatornákat, van hiba. Ellenőriztem nem túl hosszú-e a busz, vagy nem megy túl közel a táp meghajtásához - nem. A magyarázat: az I2C busz 3 szintű, azaz H, L és egy másik L, amikor eldönti milyen irányú a jel. A digital isolator belső oldalán kimaradt a közvetlenül a tokra szerelt hidegítő kondenzátor. Billent, győzött. Előírás szerint hidegítve a hiba megszűnt.
Szóval a szupresszor azért nem nyerő, mert semmi nem látszik a szkópon. Mindkét hibát az adott áramör nem megfelelő használata okozta. Ezek a hibák a tokon belül okoztak téves működést. Egyik esetben a kimenet/tok maximális áramát léptem túl, a másik esetben meg kifelejtettem az előírt szűrést.
Hasonló esetem volt régen a 74LS259 kimenetekkel. Elektrosztatikus zavar (kötőgép, fonal) esetén visszabillent a kimenet. De csak Texas gyártmánynál, a Fairchild semmi ilyesmit nem tett (ha jól emlékszem). A megoldás: az egyiknek bufferelt a kimenete, a másik meg - már ahogy egy TTL latch szokta tenni - visszabillent. Így maradt a "dinamikus frissítés", mert egyszerűbb volt, mint kiforrasztani. :))

Tanulságos!
Az RS422 nem igényel modulációt, viszont NRZ, Manchaster és egyéb kódolási trükkök, amivel az adatátvitel során biztosítod a váltóáramú jelet.
Az általad vázolt problémákról feltételeztem, hogy be sem építetted :)
Visszatérve a topikhoz, itt adott egy háromlábú chip. Beavatkozási lehetőségek: tápfesz és adat vonal szűrés. Ha ez a felállás nem működik (túl hosszú, kis átmérőjű kábel, vezetett és sugárzott zavarok) nagyon nehéz korrigálni. Ráadásul a hiba nagy periodicitással jelentkezhet - órák, napok. Nem kívánom senkinek ezeket, de ha előjön akkor elég nehéz őket kivédeni. Csak a csalódásoktól akartam megóvni a lelkes közönséget.
(Az olyan haváriákról már nem is beszélve, mint a villám csapás. A vezetékekkel összehálózott épületben hiába van villámhárító, még a 20-30 méterre becsapó villám is súlyos károkat okozhat.)

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

Akkor egyet értünk. Légy erős: az NRZ és társai kódolás, nos az moduláció. Ha nekem nem hiszel, a wiki is azt írja: "Manchester encoding is a special case of binary phase-shift keying ..." Pont ez a probléma, hogy egy egyszerű mikrokontroller nem tud ilyet csinálni.
Be se építettem. (Kivétel, ha én felejtettem ki valamit.) Ezért nem érti senki, hogy miért nem adok le nyáktervezésre egy kapcsolást kipróbálás nélkül. :(
No és a topik, meg ahonnan elkanyarodtunk... Ezért írtam, hogy el kellene olvasnod azt a szakirodalmat, amely az egyes rendszerek összekötését elemzi. Leírja a megoldást is, de egyes esetekben elismeri azt a tényt, hogy utólagos méréssel lehet megállapítani a történéseket.
Azért írtam le a fenti példákat, mert az általad rejtélyesnek tartott hibák nagy része figyelmetlenségből, vagy diszlexiából ;) ered. Az alap tervezési feltételek nyilvánvalóan nem az enyhén olvadt láva elleni védelemnél kezdődnek. A mikró, kapcsolóüzemű táp, kompakt fénycső nem hozható forgalomba, ha a zavarsugárzása a határérték fölött van. (Na jó, a kici kinaji az más.)
"Beavatkozási lehetőségek: tápfesz és adat vonal szűrés."
Arra célozgatok, hogy ez nem elegendő. Kifelejtetted az összeköttetést a két szerkezet között! Sok esetben az árnyékolás nem fogja meg a mágneses zavarokat, de csavart érpárral kisebb zavarszintet lehet elérni, mint az árnyékolással. Annak ellenére, hogy a jel nem szimmetrikus. Az 1-wire nem egy gyors protokoll, de itt is segíthet a vezeték helyes lezárásához közelebbi érték, amely nagyobb árammal és kisebb zavarérzékenységgel működik. (PL. 4,7k helyett 1,5k)
A parazita üzemmód az kiváló, de biztosan tudok olyan ravasz zavart küldeni a drót felé, amitől rosszul fog működni. Ezért javasoltak feljebb külön nagyobb feszültségű tápot. Erős zavar esetén a végpontra egy schottky+pici ellenálás+zener+kerámia szűrést alkalmaznék a tápvezetékre. Az zener egy picivel kisebb, mint a táp - állíólag néhány ps alatt kinyit. Viszont az open drain meghajtókkal nincs sok tennivaló. Esetleg a bemenetre néhányszor 10 ohm - ki kell számolni.
Ahol áram folyik, azt érdemes csavart érpárra rakni. Itt a föld és a jel vezetéket. Emellet a felhúzó ellenállást két felé kell osztani, az érzékelőnél a szűrt tápra kötni.
Biztos vagyok benne, hogy ezzel a módszerrel lényegesen messzebb lehet vinni az érzékelőt.

Fordult a világ, az NRZ, a Manchaster kódolás moduláció? Valamely perverz matematikai modell szerint lehet. Elméletileg a tyúkbél nem igazán a világom - rf.
Ne csak a felépítésre gondolj. Az ilyen rendszerek akár 10 évig is jól működhetnek amikor is történik valami és az egész szétesik. Amikor forgalomba hozzák a cuccokat lehet, hogy teljesíti a feltételeket, de sok olyan helyet ismersz ahol az avulást, öregedést is figyelik? - azaz a működőképes dolgokat lecserélik, mert lejárt az ideje? A mai technológiák zöme nem a megbízhatóságot, hosszú élettartamot célozza. Nekem sok kellemetlen szerviz tapasztalatom van :(
Ha már feljebbre mutogatsz, én kapásból a standard 12V -os biztonság technikai tápot javasoltam, ezzel kicsit nőhet a mozgás tered.
A csavart érpár, jobb mint az árnyékolt - ez régi igazság, aki nem hiszi nézze meg hol van ma az 50 ohmos koax ethernet.

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

Pedig az öregedést lehet tervezni! Csak ár kérdése.
Valamelyik topikban írtam: Nokia töltő=kommersz 20000 óra élettartam. Ugyanez lukacsos fémdobozban=ipari táp 60000 óra élettartam. Porvas toroid magokat méretezva a program kiírja az x% veszteséghez tartozó élettartamot. Való igaz, hogy néhány tápot javíttattam szinte vadiújan, mert gagyi kondenzátorokkal készült. Ugyanakkor a jó 10 éves Nexus tápomat most fogom szervizbe vinni. Semmi baja, csak egységesen csökkent az összes feszültség. Igaz új korában 38000-be került.
A 12V azért problematikus, mert mint a koax, a RTL, DTL stb megoldások ideje lejárt. egyszerűen össze kell rakni az ilyen áramköröket, miközben a kisebb feszültségűt készen megkapom. Inkább a megfelelőt kell tudni kiválasztani. Az meg nincs mindig a sarki ezermester boltban. :)
Szóval milyen az a "standard 12V -os biztonság technikai táp"?

12V -os biztonságtechnikai táp? - pl. ilyen http://www.makrai.hu/gyartmany10.html - bocs de nem tudtam megtanulni hogy kell ezeket "elrejteni". Egyébként szívesebben használok analóg tápokat. ha nincs túl nagy áram igény. A lényeg hogy tud akkumulátort is tölteni - szünetmentes.
Ilyenekre akasztanak pl. mozgásérzékelőt, akár 40m kábel végére. A tűzjelző érzékelőket lenne érdekes jobban megvizsgálni, ott egy-egy aktív érzékelő (kombinált, füst és hő) akár több száz méteres távolságra is fel lehet tenni - a kommunikáció itt is jó lassú. A beavatkozó elemeket - pl. sziréna - más ágba rakják mint az érzékelőket.
10 év? Nekem van olyan Siemens kondim (30.000 uF / 40V) ami több mint 20 év és még mindig elektrolit kondenzátor - igaz hogy inkább uborkás üveg méretű.

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

A html linkeléshez a w3schools.com a barátod. Akár online kipróbálhatod. Még egyszerűbb, ha firefox alatt kijelölöd a előbbi linket, majd jobb gomb, "Kijelölés forrásának megtekintése". És már ott is van! ;)
A relés "kommunikáció" elég lassú. :) Gondolom 1 bit/alkalom a sebessége. Ilyen szerkezeteket vagy 20-25 éve szereltem/programoztam utoljára. Azóta lehetnek okosabb perifériák, de akkor sem kommunikálnak többet, mint egy-egy jelzés ill. a készenlét.
A biztonságtecnikai tápokban nem látok semmi különöset, talán csak annyit, hogy magyar gyártmány. Kb. ugyanannyit tudnak, mint egy "LED táp", de gondolom drágábbak. Konkrétan egy D-Link routerhez adott 5V/2A táp megegyezik egy 12V/1,2A "ipari LED táppal". Mindegyik kb. 2000 Ft, míg egy biztonságtechnikai jóval drágább lehet. Az olcsóbb kínai kivitelben - rigorózus esetben - ki kell cserélni az elkókat legfeljebb 200Ft értékben. (A szünetmentest most figyelmen kívül hagytam.)
Az analóg tápok manapság igen drágák, és megégetnek mérés közben. :(
Azért gondolom az a Siemens kondi nem kapcsolóüzemű tápban töltött 20 évet. Nekem meg van 30+ éves 47uF hengeres, kerámia tárcsával leforrasztott tantál, megmérve 47,0.