"IBM POWER8 thrashes Intel Xeon"

Fórumok

Tudom, kicsit hülye helyen van itt, de nincs indíttatásom cikket fordítani belőle.

https://www.business-cloud.com/articles/news/ibm-power8-thrashes-intel-…

A konklúziókat a cikk is levonja.

Ha valakit érdekel, ebayen már van használt POWER6, akár 1000 EUR-tól is. :)

Hozzászólások

Érdekes, bár manapság marhára nem a processzorok nyers teljesítménye a fő ok a vétel mellett. A processzorok a legtöbb, általános felhasználás mellett unatkoznak, nem véletlenül virtualizálunk már lassan akár egy fizikai processzoron is sokszor 1-5 gépet.

Persze lehetnek speciális felhasználási területek, ahol ez jól jöhet. De a kompatibilitás, az elérhető OS-ek kiteszteltsége továbbra is az Intel mellett szól. Illetve ez is elég aggasztó:

"The main criticism is around the power required to support the processors. The basic processor comparison shows Intel running at 145W Thermal Design Power (TDP) compared to the POWER8 at 190W. When you add in the buffer chips at 20W each, this adds up to another 80W required for a POWER8 system.

It is not just the power required to run the system but the ensuing impact on cooling and system design that is not in IBM's favour."

És akkor árakról ne is beszéljünk.

--
trey @ gépház

Ja, ezen elsőre át is siklottam: While Intel is limited to 2 sockets for Coherent SMP, IBM is able to use 12 sockets.

Hát persze, ha konkrétan a Xeon E5-2699v3-at választjuk, akkor valóban limited to 2 sockets. Persze választhattunk volna E5-4xxx vagy E5-8xxx sorozatból is és hopp, máris not limited...
---
Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Van két ilyen vadállat, amik azért annyira szarok nem lehetnek:

- http://ark.intel.com/products/75258/Intel-Xeon-Processor-E7-8890-v2-37_…
- http://ark.intel.com/products/75254/Intel-Xeon-Processor-E7-8857-v2-30M…

Tudom, hogy nem Haswell-esek, meg csak 8 socketig skálázódik, meg ilyesmi. :) Elvileg nincs számottevő IPC előre lépés az IB és a Haswell között, de aztán lehet, hogy kapott valami okosságot amitől megtáltosodik az adott felhasználásban.

Nemkicsit combos. Mondjuk gőzöm nincs, hogy Power8-cal szemben mit tud összehasonlításban.
De kíváncsiságból rákerestem ebay-en és amazonon. És hát az amazon rendesen megnevettetett: 2 ötcsillagos értékelés is van:
"will this play one of those newfangled ex box 1s?? my grandson says he wants one for christmas"

"Jegyezze fel a vádhoz - utasította Metcalf őrnagy a tizedest, aki tudott gyorsírni. - Tiszteletlenül beszélt a feljebbvalójával, amikor nem pofázott közbe."

Nem csak a teljesítmény lehet fontos. Ha egy "sima" két socketes, E5-ös intel procikkal operáló alaplapban elromlik az egyik proci, akkor nyeke az egész fizikai gépnek. Egy p vagy egy Superdome esetében ilyen esetben a fizikai gép általában megy tovább és szól, hogy hé, elromlott az egyik proci, kéne csinálni valamit.

De ismét - ritka az olyasmi, ami alá ilyen megbízhatóság kell, és a világ (bármit is állít a prezentációiban az IBM) nem a hardveres megbízhatóság további növelése felé, hanem a szoftverek hibaállóbbá tétele felé halad.

Én már láttam az elmúlt 15 évben 2x, illetve kétszer. Az első esetben egy szerverproci halt meg, a második esetben a foglalatba sült bele egy intel socket 775-ös cpu egyik lába. Ez viszont működött nagyjából socket 774-es módban is. :) A harmadik eset egy slot 1-es PIII-600 volt, de ott jó eséllyel a döglődő táp sütötte meg szerencsétlent. De ezzel együtt is elhanyagolható a hiabarányuk.

Gondolom ez úgy lehetséges, hogy a hypervisor (PHYP) egy dedikált szervízprocesszoron (FSP) fut.
De mi történik azzal a LPARral, ami alatt az éppen futó CPU hal meg? Gondolom az az LPAR megy a levesbe, viszont a többi még túlélheti.
És mi van akkor ha az FSP procija hal meg? :)

A PHYP a gép firmware szintjén fut. Jellemzően szokás a gépben tartani inaktív core-okat amik ilyenkor beállnak a kieső helyére, és a LPAR-ok gond nélkül futnak tovább, a hypervisor elintézi a kérdést.
A nagyobb gépekben redundáns FSP van, ha elhal akkor a másik viszi tovább, és a csere is menet közben elvégezhető. A PHYP memória is rendundáns, ha a érintett modul kikonfigurálódik attól még a gép nem áll le.

A memória azért annyival egyszerűbb eset, hogy ha gyakran ECC hibázik egy modul (amit az ECC korrigálni tud), akkor azt a hypervisor tervezett módon ki tudja konfigurálni a rendszerből. Egy váratlan CPU halál azért bonyolultabb szituáció. Egy sokgigahertzen pörgő prociban nem lehet minden redundáns, mert az jelentősen lassítaná...

Ezt a processzort pedig pont kifejezetten olyan feladatokra tervezték, ahol lényeges az egy processzorra, egészen pontosan az egy magra eső teljesítmény, illetve a robusztus IO. Mivel jellemzően ott használják ahol nagy adatbázisokat kell igen magas rendelkezésre állással üzemeltetni. Egy DB2 vagy Oracle adatbázisnál amikor mag alapján van licencelve nagyon nem mindegy, hogy mekkora magszámra kell fizetni milliókat. Így ami a platformot nem ismerőknek úri huncutságnak tűnik, az a gyakorlatban egy 3-5 éves TCO-t tekintve igen komoly megtakarítást jelenthet SW és SW követés árában.
Ha csak az IBM gépeket nézzük, a power -es gépek alapból HW szinten intézik a virtualizációt. Magának a gép firmware -ében helyezkedik el a hypervisor réteg. Ezért van az, hogy az Oracle is nem soft virtualizációnak tekinti. ezzel lényegesen költséghatékonyabban lehet skálázni.

Azért az se gondoljuk, hogy az AIX vagy az IBM I operációs rendszer kevésbé lenne "kitesztelve" mint egyéb x86-on futó OS. Végül is csak nagyvállalatok üzleti kritikus alkalmazási futnak rajta. Arról nem is beszélve, hogy ezeknél alapfeltétel a bináris kompatibilitás.

Igazából ez a platform egy nagyon más világ (meg úgy alapjaiban a nagyvállalati informatika) mint ami itt a HUP-on lévők 90 százalékának napi szinten ismerős lenne. Így tapasztalatok, ismeretek is eléggé korlátozottak.

"Azért az se gondoljuk, hogy az AIX vagy az IBM I operációs rendszer kevésbé lenne "kitesztelve" mint egyéb x86-on futó OS. Végül is csak nagyvállalatok üzleti kritikus alkalmazási futnak rajta. Arról nem is beszélve, hogy ezeknél alapfeltétel a bináris kompatibilitás."

Ugyanez elmondható a DB2-re is, csak hangsúlyosabban, hiszen akármin DB2-t többen használnak, mint AIX-et, mégis érdekes és hosszú olvasmány a DB2 mindenkori fixlistája.

Másrészt a CÉG jó nagy segget csinált a szájából az 5-ös verziónál nagy csinnadrattával bejelentett, aztán úgy is hagyott linuxizmussal.

Azért annyira nem drága ám. Listaáron összemérhető egy IBM p szerver ára egy hasonló teljesítményű HP Superdome X-ével, és az előbbi akár jobban jóárasítható is lehet. Szóval pénzben nem annyira tiszta a helyzet.

Az egy teljesen más kérdés, hogy az alkalmazások 99%-ának semmi szüksége nincs se az IBM p, se a HP Superdome X által nyújtott, egyébként kiváló és nagyon robosztus szolgáltatásokra. "Software resiliency beats hardware reliability" - és még olcsóbb is...

Kicsit reklámszaga van a cikknek. Az IBM akkora fejlesztést nyomott a POWER-be az utóbbi években, hogy valóban milliárdos (USD) összeget adott processzorok gyártását végző FAB-jai mellé, csak vegye meg tőle GlobalFoundries. A Sony és a Microsoft azért kényszerült platformváltásra, pont PC-re, mert az IBM cseszett fejleszteni. Az IBM mellett egyedül kitartó Nintendo pedig ólajtónyit bukott a wii u-val, pedig korábban ő volt a piacvezető.
Bár nem közvetlenül szerverekkel kapcsolatos hírek ezek, mégis szkeptikus vagyok a POWER-t éltető hurráoptimista cikkekkel.
A POWER6 nagyon nem POWER8. Ha pedig koros használt szervert hozol fel érvként, akkor illene vele szemben szintén használt Intel szervert állítani. 1000 euróért pedig sokkal fiatalabb, valamint mindenben erősebb szervert kapsz Intellel.
Ha valamire érdemes figyelni mint alternatíva szervereknek, azok a 64-bites ARM-ok. De még azzal is várnék legalább egy évet.

Eredményeket nem látok sehol... Az eredeti cikk meg fizetős.

Csak elméleti fejtegetés van, hogy threads per core így, L4 cache úgy.

Power 3, 4 és 6-tal volt hands-on tapasztalatom, és sajnos elég jellemző probléma hogy hiába erős a processzor szintetikus benchmarkban, a valódi (esetemben Java-s) alkalmazások valahogy mégis az Inteleken futottak jobban, nem is kicsit. A pontos okát nem derítettük ki, de valószínűleg az IBM-es JRE optimalizált nagyon rosszul. Nem tudom ez mennyit fejlődött az elmúlt években.
---
Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Attól tartok, ez egy "az operáció sikerült, a beteg meghalt" történet, akár az IBM tárolóeszközeinek története: hiába a gyönyörű metrikák, ha inkább vesz a közönség eggyel kisebb kategóriából 10-et, ugyanazon az áron, kisebb bürokráciával, nem gyengébb, de olcsóbb supporttal.

Ráadásul a vasak lehetnek tényleg baromi jók, a főhadiszállás elmúlt tízéves ámokfutása (amely tavaly minden határun túlment) folytán az egyetlen biztos pont a szkepszis.

A kérdés nem az, hogy én milyet raknék, hanem, hogy a piac milyet rak, arról pedig beszél a CÉG hw-eladási trendje: mást.

Melléxál: ezt az EMC-t a CÉG 10 éve boldogságtól sugárzó körlevélben temette: https://www.google.hu/search?client=ubuntu&channel=fs&q=emc&ie=utf-8&oe…

Sajnos ez az ámokfutás nemcsak a hw terén érhető tetten, hanem az általuk "szolgáltatás"-nak nevezett valamin is. Idejönnek a salesesek, egy életükben még nem hallott problémára benyögnek egy cégnevet, majd úgy kezdik annak a megoldásait ajánlgatni nekünk, hogy halvány fingjuk sincs arról, hogy mi tud az ajánlott cucc. Ha csak egyszer történt volna, asszondanám, ügyes próbálkozás, de nem jött be.
Aztán veszel tőlük valamit. Idejönnek, telepítik, elakadnak. Órákig telefonálnak Németországba, de nem boldogulnak. A mi rendszergazdáink meg közben guglival megtalálták, mi a megoldás. No comment.

(subs.)

____________________
echo crash > /dev/kmem