Hogyan tudom kiszámolni a formattálás utáni HDD méretét?

Merevlemezek, vezérlők

Pl. egy 2 TB-os HDD-ből néhány NTFS partíció létrehozása után olyan 1863 GB lesz.

Az megvan, hogy a váltószám 1000, tehát nem a 2 TB valójában 2000, nem pedig 2048 GB, de a többi 137 GB hova lesz? Hogy lehet ezt MB-ra pontosan kiszámolni? Pl. 1 TB-os merevlemeznél, 3 partícióval 4096 bájtos lemezfoglalási egységgel számolva, MBR partíciós sémával.

( atomheart v | 2013. 10. 27., v – 17:38 )

Szamitsd at bajtta 1000-es valtoszammal, majd vissza gb-be 1024-es valtoval.

----------------------
"ONE OF THESE DAYS I'M GOING TO CUT YOU INTO LITTLE PIECES!!!$E$%#$#%^*^"
--> YouTube csatornám

Oregonnak tudathasadása lehet, ő írt kis b-t, amit aztán a wikipedia cikkel meg is magyaráz, hogy az bit, nem bájt :)
Viszont mielőtt a winyógyártók kitalálták volna, hogy ők 1000-el számolnak 1024 helyett, addig a kilobyte, megabyte, gigabyte mind 1024-es váltás volt, és ilyen idióta gibi meg kibi (TiB=tibi?) gügyögő gyerekes prefixekről nem is hallottam. Szerintem azóta is csak ők használják.

Szakmában tudták, hogy így van, tananyagban is benne volt, diákság is megtanulta, a számítógép még most is tudja - maximum már időnként mást ír a képernyőre.

Manapság is gyakorlatilag csak az adattárolás kapcsán esik róla szó - valamiért a RAM-oknál mindenki "megsértődne", ha párszán MB-tal kevesebbet kapna a "pénzéért". Ez nem ugyanaz a megabyte lenne?
Miért csak a merevlemezgyártók tudták ezt elérni? Nem is értem... (nem várok rá választ)

Persze a gép ma sem decimális számrendszerben dolgozik.

Tudom, hogy nem vársz választ, azért írok.

Vannak egyfelől az SI prefixumok, ezek 10 bizonyos egész kitevőjű hatványainak adnak nevet. Másfelől a számítástechnikában 2 egész kitevőjű hatványaival kényelmes számolni.

RAM-nál azért nincs ilyen gond, mert a címvezetékek számából adódik, mennyi memóriarekesz címezhető, s az mindig 2 egész kitevőjű hatványa lesz. HDD-nél más a helyzet, mert a korongra akárhány szektor felrajzolható, nem sok köze van 2 hatványához az adatmennyiségnek, hacsak az nem, hogy a szektorméret 512 vagy 4096 byte. De ezen szektorokból bármennyi lehet.

Ezen felül a HDD gyártók két legyet ütöttek egy csapásra: SI-ben 1000-rel számolva nagyobb szám lesz ugyanaz, mintha 1024-ekkel számolnának. Másfelől igazuk van, mivel a Giga prefixum 109-t jelent, nem pedig 230-t. Ezért aztán létezik a ki (kibi), Mi (Mebi), Gi (Gibi), Ti (Tebi) prefixum, bár ezek csak ehhez a szakmához kötődő jelölések.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Tudom, hogy ilyenekről nem kell neked magyaráznom, de azért válaszolok. :)

Természetesen az egész alapkoncepció a hardver szintjéről indult el - ahogyan a cím- / adatvezetékek is binárisan írhatók fel, de a CPU is jobbára hasonló szervezésű (8-16-32-64-bites, stb.) adatokkal operál, de legalábbis nem a tízes számrendszer lesz a kiindulási alap.

/Habár ilyen alapon ha kötelezővé tesszük az adat- és címvezetékek számára is a tízes csoportosítást, akkor a hardveres "probléma" is elhárul... és a CPU is kezelhet akár 10-bites csoportot - mindent meg lehet oldani (belül meg oldja meg, ahogy tudja).../

Akárhogy is, a számítógép számára a kettő hatványai a kerek értékek, ezért is terjedt el a 2^10 (1024)-es váltószám - persze nem volt jó választás anno a számokhoz viszonylag közel álló kilo / mega / giga, stb. prefixum használata.
Az új nevezéktan szerinti bi - bináris - plusz tagra viszont elég nehezen áll rá az ember - de ha már ez az alap, a memóriagyártók szerinti GB sem helyes, tehát már itt is inkonzisztens a kép... anno a merevlemezgyártók egyébként újradefiniálták a MB-ot a rajt lévő címkén, ezres váltószámmal.
/Bár nem zárom ki, hogy a memóriagyártók odabiggyesztik az i tagot; árlistákban nem látom - bár furcsa lenne hallani, amikor valaki x "gibibájtos memcsit" - ha már - szeretne vásárolni./

Az adatmennyiségnek viszont valamennyi köze azért lehet a memóriához pl. :)

Így van. Itt a gond az, hogy nem vált elég általánossá, elterjedté a bináris utalás a prefixumoknál. Helyesebben szólva inkább az okozza a zavart, hogy valamikor az ősrobbanás környékén ugyanazokat a prefixumokat közeli, de mégis kicsit eltérő mennyiségek jelölésére kezdtük használni. Utólag ezt korrigálni gyakorlatilag lehetetlen.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

( Breaknet | 2013. 10. 27., v – 17:54 )

1862,645149230957 GB jött ki nekem. Jó jó, akkor megvan, értem :) Köszi.

Szerk.: mégsem. 1863,02 GB-os a lemezem. Akkor én (és a kalkulátor is) miért 1862,645149230957-t számolok?

(((((2*1000)*1000*(1000))*1000)/1024)/1024)/1024 = 1862,645149230957 GB

Pontosabban a Windows ír ki 1863,02-t. Miért?

Egyrészt: a disked nem pontosan 2000GB. keress a címkén v. a gyártó oldalán LBA értéket, és szorozd fel 512-vel, az lesz a pontos méret bájtban.
Ezt követően vedd hozzá, hogy a partíciós adatok is helyet foglalnak, és a fájlrendszer is cilinderhatáron kezdődik, így néhány szektort mindenképpen elveszítesz (ez többnyire 10-20MB is lehet, és sok mindentől függ). Továbbá a fájlrendszernek is van egy statisztikai területe, ahol nyilván tartja a foglalt/szabad területet, a directory struktúrát, jó esetben még a journal-t is. Ebből adódóan ismét veszíthetsz pár ezreléket a méretből. És ez a pár ezrelék már erősen fs-függő. Szerintem, ha a fenti módon számolsz mindig, és a tizedeseket eldobod, akkor többnyire jól fogsz saccolni.

Szerk: PS: zárójelek nélkül mi jött ki?
--
PtY - www.onlinedemo.hu

( joco01 v | 2013. 10. 27., v – 19:32 )

A diszk nem pont 2 TB, hanem kicsit több. (Pl. az én 1.5 TB-s diszkemen 2 930 277 168 szektor van, ez 1 500 301 910 016 bájt.) Legyen mondjuk 2000.4 GB nagyjából. Ezt leosztod 1.024^3-nal, ebből ~1863.02 GB lesz. Ebből lejön a particionálatlan rész, ami kb. elhanyagolható. És ebből még lejön a fájlrendszer mérete, de ez kezdetben csak pár száz MB NTFS esetén.

--

( ak0sh | 2013. 10. 28., h – 14:35 )

Üdv az SI mértékegységek világában.
Kb agyvérzést kaptam én is, amikor megláttam az átba$zást.

Kíváncsi vagyok, hogy az idő mérését mikor állítják át / reformálják meg az 1 óra = 100 perc elvre... :)

--
de ja vu

Nem egészen.

Az egész úgy kezdődött, hogy voltak emberek, akik értettek a számítógépekhez /aminek definíció szerint csak egy ujja van, de több keze/ (és mindenki kerek szemekkel nézett azokra a "hülyékre"), és voltak, akik nem értettek hozzá.
Aztán úgy folytatódott, hogy már mindenki értett a számítógépekhez, és azok lettek a "hülyék", akik a nagy többségre néztek kerek szemekkel.

Eközben valahol jöttek a marketingesek megkavarni a kondért, hogy mindenkinek jó legyen - mármint maguknak (értsd: gyártó), meg a számoknak - (valahol a fél GB-os merevlemezek idejében).

Miközben a számítógépek elözönlötték a világot, egyre több panasz jelent meg az érthetetlen számozás problémáját erősítve (mekkora a HDD-m, ha nem akkora), mialatt szabványba öntötték azt is, hogy most kétféle elnevezést használjunk inkonzisztensen...

A fenti történet csak a billentyűk véletlenszerű leütése folytán került értelmezhetőnek tűnő sorrendbe, a valósággal bárminemű vélt, vagy valós kapcsolat csupán a képzelet furcsa játéka a betűkkel.

Ez nem átvágás. A Mega sohasem jelentett 1048576-ot, az pontosan 1000000-t jelent. Az más kérdés, hogy a számítástechnikában egyéb okokból helytelenül, de mégis elfogadottan a M jelölést 1048576-ra használtuk. Ennek egyértelműsítésére lett Mi, amely valóban 1048576-ot jelent, s a M továbbra is 1000000-t takar.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE