PcLinuxOs XFCE Már azt hittem de...

Más light DE-k közül egyéb nem túl ismert -és nem is túl jó- GUI-k mellett Openbox-szal, LXDE-vel találkoztam a legtöbbet, és persze XFCE-vel. Alapból nem voltam oda érte, a sok évvel ezelőtti állapotot valahogy nagyon kényelmetlennek találtam, mindig ki akart szúrni velem, mást csinált mint amit én akartam. Viszont minden egyes felületnél feltűnt a PcLinuxOs neve.
Azt tudni kell, hogy az ubuntuk mellett mandriva a másik típus amit fenntartásokkal kezelek. Mandrake-t használtam jó ideig. Akkor szerettem, de a "driva" váltás óta csak szenvedtem, veszekedtem vele, ahogy a változataival is. PcLinuxOs pedig az egyik utóbbi.

Mivel abból indultam ki, hogy a Mint is javít a buntun, talán ők is ezt teszik. Végigpróbálva az összes változatot, sebességben az openbox nyert. A 90's style, (utáltam azt a zenei korszakot) és a jópár hiányosság miatt inkább az XFCE változat maradt.

Nagyon-(nagyon) meglepő látvány fogadott. Ugyanis szinte egy az egyben a számomra jól bevált, és szeretett barátom, gnome 2 kinézete köszönt rám. Tulajdonképp minden ugyanúgy használható benne, és ez a fémes szálcsiszolt felület elképesztően bejött elsőre. Vigyorogva ajánlottam, mutogattam minden potenciális ismerősömnek, még itt a hupon is terjesztettem az igét, miszerint eljött végre a megváltó. :)
Lassan tizenéve mindig van nálam egy live disztró, eleinte még CD-n (mini CD-n) mostanában már pendrive-on. Az előző favorit Elive-ot gyorsan felváltotta ez a rendszer.
Az igen öreg, és gyenge lapos hasított is vele. Még az 1.0 USB sem nagyon zavarta a sebességben, hetekig tudott menni suspend móddal ha csak netezgettem vele. De időnként feltűnt egy nagyon idegesítő dolog. Gondoltam a gyenge gép miatt, egyszer csak nem indultak a programok, se a böngésző, se semmi. Persze egy restart mindig megoldotta. Sosem értettem Mandrake/driva miért tanulta ezt el M$-tól. Az okok között az egyik lehetséges gondolatom -a processzor mellett- a memóriára vonatkozott volna, ugyanis a memory monitor szerint nem használta a swapet. Hiába kapcsolgattam össze kézzel, mintha nem is látta volna szép kacsóit. Nagygépen ugyanez a helyzet, ott sem tetszett neki swap(élia) barátnője. Válogatós egy dög. De ha már nagygép.

Ezt a gépet a bios-a miatt csak úgy lehet USB-ről bootoltatni, ha van rajta valami bootloader. (USB-HDD mode) Grub megteszi, nincs is vele baj. Kivéve, hogy mostanában igen erősen gondolkodik a választó képernyő után a "Kernel (hd0,0)/Xfce0/vmlinuz livecd=/Xfce0 fromusb root=UUID=......." résznél. Úgy két percet. Én nem jöttem rá miért, de ti úgyis okosabbak vagytok, még talán segítetek is :)

Mivel még az időközben megtalált, halomban álló újraírható CD-ről is gyorsabban indult, és az eredeti célnál, a tesztelésnél nem túl jó, ha az éppen lassan felpörgő CD miatt félrehúz az eredmény, ezért végül előszedtem egy régebbi üres 80GB-s ATA vinyót, és hirtelen felindulásból úgy egy hete felraktam rá.

Szóval egy hete tesztelem desktopként. Első dolgom volt rátolni egy teljes frissítést. Mivel nem túl régi, ezért nem tartott sokáig. Persze felugrott még a vonatra pár dolog, pl. a gimp -ami még mindig nem 2.8-as- elmaradhatatlan Opera vagy a Mari0 (a 2D-s Portal pályák zseniálisak benne ;) ) természetesen ezek gyárilag benne vannak a repókban. Még az általam sokat használt néhány compiz funkció beállításával és a Theme Manager piszkálással együtt is összesen kb. egy óráig tartott késszé varázsolni. (Nem tudom a gyárilag hozott, teljesen kihasználatlan, kb. 3 centiméternyi területet elfoglaló ablakfejléc miért jó.) Kezdtem beleszeretni. Nem is értettem (még most sem), hogy minek szívatják az embereket a hypeolt buntukkal, amikor ez végtelenül egyszerű, gyors, kényelmes, minden benne van ami kell, szívások nélkül. Aztán jött a kávé. Vagyis a felébredés a fekete levestől.

A kliensek tesztelése egy darabig jól ment. Mivel ez már telepített rendszer, ezért átcsapott használatba is. Egy bizonyos idő után viszont elkezdett meg-meg röcceni. Nem is kicsit. A 30+ fok ellenére fagyott is párszor. Ilyenre az évek óta tartó Debian használatom mellett alig emlékszem. Itt is monitoroztam a processzor és memória használatot, könnyen észre lehetett venni, hogy ilyenkor egyik mag sem pörög, csak úgy 5%-on. Viszont a memória betelik, és elkezdi használni a Swapet. Hogyan? Hát nem jól.

Még a telepítésnél volt egy kis vita Ő és a vinyó között, ugyanis ezt anno úgy raktam félre, GParteddel szétdaraboltam partíciókra. Kicsi swap, home, system partokra, viszont nem formáztam meg. Össze veszett vele. Mivel semmit nem tartalmazott, gondoltam játsszon vele Ő. Megtette, csinált egy négy gigás swapet is. Ez pont négyszerese a memóriának. Hasznosnak találtam volna ha használja is.
Merthogy mikor eléri a kritikus szintet a memóriahasználat, akkor jön az átpakolás, ilyenkor akár percekig várhatok arra, hogy befejezze. Eleinte mindig azt hittem megint megette az elemet az MX 700-as rágcsálóm, de ez az új feature nem tőle származik.
Ami miatt mégjobban zavaró a dolog, az átpakolt dolgok eddig nem érték el a 250 Mb-ot sem. Akkor minek 4Gb ?! A kliesek (és a böngészők) használnak saját chace-et erre az esetre. Mármint arra ha betelne a memória, és azok simán elvisznek akár 800-1000 Mb-t is, ezért méginkább érthetetlen a swap ilyen kevéssé, és ennyire gyatra módon történő használta.
Tesztelésnél azért ritkán jön elő ekkora terhelés, főleg mert nem tartósan használnak rengeteg memóriát. De így egyelőre bukott az a gondolat, amiben az lett volna hogy ez a rendszer marad használatban. Persze ha találnék rá megoldást, akkor még van esélye.

Másik Gondom. Ez időközben jött. Ki akartam kapcsolni a mikrofont, ne zavarjon a zúgása. Ha kell úgyis visszakapcsolhatom, gondoltam én. Ő másképp szerette volna. Alapjáraton a csak grafikus mixer üresen fogad. Nem baj hozzá lehet rakni bármit. Elsőre ugye csak a master kellett, a többi tényleg nem fontos. Viszont itt a mikrofonnál hozzá adtam azt is, majd még a line-t. Eléggé el van dugva a gép hátulja, már nem emlékszem melyiket használtam. Erre elment a hang. Nosza Control centert elő. Ott látom igen kevés lehetőség van az állításra, viszont van egy troublesooting. ez általános dolgokat írt, mit érdemes megnézni. Kösz. ha már kényelmes desktop akarsz lenni, legyél már szíves grafikusan is kezelni a problémákat. Itt már duzzogtam rá.
Nem baj, megnéztem az etc/modprobe mit mond, majd, grep, lspci stb. Nem sokat, hacsaknem azt, hogy a "Multimedia Audio" piros. Bekapcsoltam, had örüljön. Viszonylag rendben is ment, viszont a minőség olyan lett mintha Sokol rádiót hallgatnék. Ez egy 5.1 SB live-nál azért már nem olyan vicces. Feltűnt még, hogy néhány youtube videónál egyszerűen nem szólt hang. Az időközben felrakott Furiodban szintén vacak hang szólt, de sokszor inkább semmi. (A Furiod egy C64 Arkanoid feldolgozás, nagyon jó remixszekkel a háttérben. Igen szemét játék, pedig nagy brickbraker fan vagyok. Ezek már nem okoznak kihívást, némelyiket legnehezebb fokozaton vittem végig pl. orvosnál várakozás közben, ennél nem jutok el a negyedik pályáig...) Furamód Xine-al még a minőség is korrekt.
Mikor már nagyon idegesített, akkor bekapcsoltam, felraktam a Pulseaudiót. Nem szeretem, eddig csak szívtam vele, Alsa meg jól működött. Eddig. Végre visszajött a hang. A minőség is javult valamelyest, de még mindig elég vacak. Egyelőre fogalmam sincs mit csináljak vele. Külön vicces, ahogy a wifi belezavar, zörög a hangba. Ezt eddig egyik rendszernél sem tapasztaltam. Direkt távol megy egymástól az antenna, és az audio kábel. Nem tudok rájuk megoldást.

Egyébként összességében tetszik. Még ezek után is gondolkodom azon megmaradjon-e. Persze ha megoldom ezeket a problémákat, és ha találok egy olyan könnyű megoldást , amivel a Debianra feltelepített programjaimról, csomagjaimról generálhatok egy listát, mondjuk csv-be, még több esélye lenne.
A másik ami miatt gondolkodom rajta, az az itt látott XFCE. Ha mindenképp váltani kell, akkor nem Gnome3 KDE4 Unity vonal a nyerő, hanem ez. Gondolom ez igencsak testre szabott, de ha valahogy ki tudnám ebből szedni, és átrakni egy Debian testing alá, akkor jó ideig nem lenne gondom az el-el tűnő frissítésekkel, mint szegény utcára dobott, lassan hajléktalanná váló Gnome2 -nél.

A regényem végén mindig meghal egy olvasástudatlan celeb, azaz bocsi a hosszú szövegért. Általános :)