ls -1TörténelemHUP adás-vételNépszerű témákNépszerű fórum témákHardverAjánlott böngésző Linux Weekly NewsFreeBSD Project NewsOpenBSD Journal |
Számítógép alaplap javítás - kondenzátorokEgyre több alaplapon van olyan kondenzátor amit nemlehet kapni itthon, avagy épp nincs információ arról, hogy ki forgalmazza. http://www.ebay.com/itm/16PCS-820UF-2-5V-MATSUKI-POLYMER-ALUMINUM-SOLID-CAPACITORS-8X8MM-/140682788248 - ez a fém házas változata csak épp 2,5V os de létezik 4V és 16V-ban is Gyártók akiket találtam :
»
|
KeresésNavigációBelépésHupWikiÁllásajánlatokHWSWFriss blogbejegyzésekHUP napi hírlevélLegfrissebb HUP videókLegfrissebb HUP képekLegfrissebb HUP dokumentumokSzavazásMit tudsz a B-tree struktúráról? Részletekbe menően ismerem a felépítését, funkcióját, határait és felhasználását. 10% Kevésbé ismerem, mint az első pontban, de hozzá tudok szólni a témához. 18% Használom, de nem ismerem minden részletét. 4% Hallottam már róla, minimális mértékben ismerem. 27% Egyáltalán nem ismerem. 34% Csak az eredmény érdekel. 7% Összes szavazat: 565
Új felhasználók
InformációKövess minket!Partnerünk |
Lomex.hu : 12-08-41 termék kód alatt amit árulnak nem jó arra a lapra?
c
820 uF 10V 10x12mm - szerinted ? :)))
Én már többször tettem nem pont olyan kondit ami oda való volt. Pl 6V 1000mF helyett 10V 2200mF, simán megy azóta is :) Tegyük hozzá, nem értek az elektronikához...
--
TH
Ez látszik :-)) Ha helyettesíteni kell, akkor ugyanolyan fajtájú, ugyanolyan kapacitású, ugyanolyan, vagy nagyobb feszültségű kondit szabad beépíteni. Minden más gányolás...
Azzal finomítanám, hogy attól függ milyen feladata van az adott kondinak. Ha a feszültség simítása volt a cél, akkor legtöbb esetben nyugodt szívvel lehet nagyobb kapacitásút is betenni, anélkül hogy gányolás lenne.
-----
A kockás zakók és a mellészabások tekintetében kérdezze meg úri szabóját.
Csak hogy én is rátegyek egy lapáttal. :-) Érdemes figyelni arra hogy hacsak lehet a nagyobb hőmérsékletet elviselő kondenzátort választani a kereskedő kínálatából, hiszen éppen a meleg az ami a legtöbbször nyírja ki őket.
Van a normál 85fokos és 105fokos alaplaba való kondi.Ha tudsz ennél jobbat ne tarsd magadba :)
Nem tudtam hogy mennyire vagy járatos a dologban, ezért figyelmeztettelek. A 105C fokosnál én sem tudok jobbról.
Ezzel csak óvatosan.
1. Hálózati egyenirányító utáni puffer kondenzátor esetén a túl nagy kapacitás következtében nagyon kicsi lesz a folyási szög. Ugyanazt a töltésmennyiséget rövid idő alatt csak igen nagy áramimpulzusok tudják szállítani. Az áram középértéke ugyan nem változik, effektív értéke azonban nagyobb lesz, így nő a disszipáció.
2. Szabályozott kimenet szabályozását elronthatjuk a túl nagy kapacitással. Ha elfogy a fázistartalék, gerjedni fog a szabályozó, s ott vége mindennek.
3. A kisebb kapacitás problémája evidens, nagyobb zaj, AC komponens.
tr [:lower:] [:upper:] <<<locsemegeLOCSEMEGE
Mivel a legtöbb alaplapon nincs hálózati egyenirányító, így ez ritkán szokott problémát okozni. :-)
-----
A kockás zakók és a mellészabások tekintetében kérdezze meg úri szabóját.
Általában írtam az észrevételeimet. A 2. és 3. pont viszont megáll alaplapra is.
tr [:lower:] [:upper:] <<<locsemegeLOCSEMEGE
A kapcsolóüzemű tápban is van egyenirányító dióda. A túl nagy kapacitással azt is térdre lehet kényszeríteni.
troll
1000mF soknak tunik. Inkabb 1000uF (tudom, hogy az u sem mikro)
/troll
Kb. 2 hete én is nagy keresésben voltam, ezt találtam:
http://hu.farnell.com/aluminium-electrolytic
Mondjuk pont ez a típus náluk sincs itthon, de hátha helyettesíthető hasonlóval
Ezt a nyák tetejére rakják, alaplapnál viszont átmenő furaton a lap alján forrsztjuk.
Ez van hu.farnell.com/nichicon/rl80g821mdn1kx/capacitor-alum-elec-820uf-4v-radial/dp/1854123
csak 7000 ft a szállítási díja....
oda lehet azt rakni, van furat galvan. Persze sokat kell gyakorolni :) Lattam olyan kollegat aki a lefelejtett konditkat SMD-bol potolta a stab IC labai kozott :)
Olyanról hallottál e véletlenül, hogy a nyák az nem 1 rétegű hanem több és ezért van a furat átmenő és nem a felületszerelt kondi rajta ?
Szerintem mindketto femhazas. Az egyiken van muanyag boritas, a masikon nincs. Az igazat megvallva, nem emlekszem, hogy lattam volna elektrolit kondenzatort ami nem aluminium hazas.
Inkabb a parametereit kellene megnezni (nem csak a kapacitast es a max. feszultseget). Es ez eppen a jobbnak gondolt ebay-es link eseten nehez, mivel nem derul ki a tipusa. Az "OSCON 4SP820M SP Series 820uF 4V"-bol sokkal jobban kiderul, hogy mit tud, meg kell nezni az adatlapjat.
Ilyen szempontbol az altalad megadott info: "820uF 4V 8x8mm 105" sem teljes.
A linkek, a hozzajuk fuzott kommentekkel szerintem felrevezetoek lehetnek.
/sza2
Nem egyforma fémház az a kétféle fémház :))
A minőségi és szerver alaplapokon van az első linken lévő formátum, ezek jobbak és többet bírnak.
Az információ viszont elég pontos 4V -ami lehet több csak akkor sokkal drágább-
a 820 uF ami elvileg lehetne kevesebb/több de miután processzor körben vannak illik nem mást belerakni,- elviekben viszont az 1000 uf határeset lenne - a mérete 8x8 mm ami viszont nem változtatható mert csak 8x10 - 8x 11,5 méretben van felette és ezek már nem férnek el mivel a proci hűtője alatt vannak és 9mm a hely.
A gond az, hogy 10 eDB-os tételben szoktak rendelni a kereskedők és csak azt amit sokan keresnek, ezek a lapok 3 évesek és miután gari ugrott jön elő a kondi hiba, így nem van elég igény még - avagy lusta a nagyker - .
Kivezetni a hűtő alól 2 szál vezetékkel (105 C!)
és összefogatni egy másik kondival.
Nem annyira gány, mint nem használni a lapot.
oszt nesze neked LOW ESR
mgb
Földelt Faraday-kalitka, nesze neked fizikaóra.
Nem mondta senki, hogy azon nagyfrekis áram folyik.
//Nem veszekszem kondik miatt.
"Nem mondta senki"
Mondani kell, milyenek az áramok a kapcsolóüzemű tápban?
Jelenleg érdektelen mi van a kapcsolóüzemű tápban -> http://hup.hu/node/111214 lehet kivesézni.
Itt -> Számítógép alaplap javítás - kondenzátorok ...
Mondjuk arra gondoltam, ki milyen lehetelen helyzetbe futott bele, ennek megoldása, alkatrész beszerzése stb..
Jut eszembe, folytathatjuk egy olyan szálon is, hogy kétoldalt lukgalvanizált lapból ki, hogyan és mivel tudja kiszedni a kondenzátort egészben.. :))))
En ugy szoktam, lehet nem ez a megfelelo, de meg mind mukodott :P
Felmelegitem a "forrasz anyagot" onszippantoval kiszippantom, kondit siman kilehet venni, a lyukakba teszek egy kis forrasz zsirt bele az uj kondit, es vissza forrasztom.
Udv
Faraday-kalitka milyen rokonsagban all az ESR-rel?
mgb
+1
Vagy fektetve kell beültetni a hosszabb kondit, ha elfér. Így max 2×4 mm-rel lehet hosszabb a kapacitás lába. Ha ezen a többlethosszon összeszed valami káros dolgot, vagy emiatt gerjedne, akkor ott valami nagyon rossz eleve.
Alaplapot kondiztam már újra úgy, hogy sokkal nagyobb átmérőjű alkatrészeket sikerült csak beszereznem, viszont a lábtáv megegyezett. A középsők még csakcsak egyenesek voltak, de a két széle felé kénytelen voltam megdönteni őket kifelé. Beültetés után félkörre hasonlító alakzatot alkottak az elkók, viszont azóta is tökéletesen elvannak, és még a hűtés is jobb.
(Természetesen a hűtőborda mellé egy sorba lehetett csak elhelyezni őket gyárailag, így nemcsak melegedtek, de akadályozták is a levegőáramlást.)
+1
Szerinted 10-15 db kondit kivezetni korrekt és szakszerű megoldás ?
Ügyfélnek mit mondasz ??
Nekem erről az egyszeri TV-szerelő esete ugrott be. Egyszer megjelent a munkahelyemen (alkatrészbolt) egy szép nagy tápegység panellel. Panaszkodott hogy már két puffer elkó is fölrobbant benne. Mondtam neki hogy szakadt lehet a visszacsatolás. A vezérlés nem kap mintát a kimenő feszültségből és a PWM jelet a legnagyobb kitöltési tényezőre állítja.
- De melyik alkatrész lehet a hibás?
(Erre menten összekarmoltam magam.)
- Egy ellenállás lehet, keresd meg, te vagy a szerelő.
Elment. Később bevallotta hogy még pár puffert fölrobbantott, de megoldotta mert két kb. egy méteres vezetéket összesodort és az egyik végüket a puffer helyére forrasztotta, a másik végükre a puffert és az egészet lelógatta az asztal alá. Már unta hogy menekülnie kell az elkó röpködő maradványai elől, robbanjon csak az asztal alatt. (Tényleg szakadt volt a visszacsatoló ellenállás.)
Azért el lehet képzelni hogy mit szűrt az a puffer a vezeték végén.
Plö 2200nF-os elko helyére simán be szoktam tolni a 3300uF-osat, még egy alaplap sem panaszkodott. :)
Érdekes megoldás, ma szedtem szét lapot 3300uf 4800uf volt a másik meg kipukkanva , 20% tűrése van a kondiknak,én 10%-nál kukázom.
Nabazzeg, ehhez tökhülye vagyok, de nem olcsóbb és/illetve kevesebb erőfeszítésbe kerül egy új alaplap? :)
Természetesen kevesebb erőfeszítésbe kerül :)
Az új lapok nagykerben (netto)9500 ft-tól indulnak, egy újra kondizás költsége ~1000-2000 ft... ha meg egy használtat veszel előbb utóbb azokban is kondit kell cserélni.
Általában az újakon is. :)
A mostani új szériás lapokon már aluházas kondik vannak az igénybevett helyeken :))
A Lomex-től kaptam egy levelet a minimális megrendelhető egység 6 000 db. Legalább 3 000 db ra kell előjegyzés, hogy megtudják rendelni ettől a gyártótól :
PCR827M004S1GNG08K (Teapo / CR széria)
http://www.teapo.com/products2006E.htm
Most vagy találok még akinek kellene ilyen, vagy máshonnan kell rendelni, vagy Bécsből hozatni stb... Akinek van ötlete írja meg, vagy ismer olyan kereskedőt aki venne ebből a 820uF 4V 8x8mm es szériából.