OpenOffice.org honosítási hétvége

 ( trey | 2003. január 26., vasárnap - 20:03 )

Az OpenOffice.org honosítási hétvége, amelyen a Súgó kerül terítékre Február 7-9 között lesz.

A szervezésben már most is tudsz segíteni.

A három jelenleg legfontosabb teendő egy megfelelő banner elkészítése, hírverés, és támogatás.

QTParted 0.1

 ( MG | 2003. január 26., vasárnap - 18:41 )

'QTParted is a GPLed ... user friendly Partition Magic clone for Linux.' - írja Vanni 'Zanac' Brutto. A szerző sajna nem nagyon tud angolul, úgyhogy nem tudok túl sok információt hozzátenni, csak annyit, hogy a QTParted természetesen a GNU parted progi frontendje, tehát értelemszerűen főleg ezzel párhuzamosan fejlődik. A parted egyelőre a 'classic' fs-ekkel bánik el (ext3, ext2, reiser, Linux swap, fat32, fat16) létrehozás, átméretezés, másolás és check szintjén, a többit (XFS, JFS, UFS, HFS, NTFS) egyelőre csak érzékeli.

ACPI + gkrellmACPI-1.0

 ( trey | 2003. január 26., vasárnap - 14:49 )

ACPI: Advanced Configuration and Power Interface

Az ACPI nagyon jó dolog. Eddig nem nagyon foglalkoztam vele a kernel konfigurálások során, most azonban jobban szemügyre vettem. Az ACPI segítségével a gépünket egy gombnyomásra ki tudjuk kapcsolni, le tudjuk kérdezni a notebook akkumulátorának töltöttségi állapotát, a hátralevő üzemidejét, a processzor hőmérsékletét, a processzor órajelét, hibernációba tudjuk kényszeríteni a laptopot, be tudod állítani, hogy a CPU-d kevesebb energiát használjon, stb. Nem csak notebookokhoz használhatjuk, hanem gombnyomásra ki tudjuk vele kapcsolni az asztali gépünket is. Már ha az hardveresen képes erre.

Az ACPI része a 2.4.20-as kernelnek (azt hiszem, hogy a 2.4.18-tól jelent meg) de sajnos nem nagyon működik minden géppel. Sebaj, mert a Sourceforge-n megtaláljuk az eredeti projectet, és az nekem szépen működik a 2.4.20-szal.

A legfrissebb kernelpatchet szedjük le innen:

http://sourceforge.net/projects/acpi

Patcheljük meg vele a kernelt. Fordítsuk bele a kernelbe fixen az ACPI funkciókat. Az APM-et *ne* használjuk, mert nem kompatibilisek egymással! Ha ez kész, bootoljunk a friss kernellel. Az ACPI funkciók elérhetőek lesznek a /proc/acpi alatt.

Az ACPI daemon telepítése szükséges mondjuk a sleep gomb működtetéséhez. Telepítsük fel:

apt-get install acpid

Mire is tudjuk használni? Nézzünk egy konkrét példát:

2002 novemberi - decemberi FreeBSD státusz jelentés

 ( trey | 2003. január 26., vasárnap - 10:38 )

A FreeBSD Release Engineering csapat tagja, Scott Long kiadta a FreeBSD 2002-es év november-december hónapjaira szóló státusz jelentést. A jelentés sarkalatos pontjai az előrelátott (akkor) FreeBSD 5.0 kiadás, a Bluetooth stack fejlesztése, busdma driver átalakítását célzó project, az DEVD, C99 & POSIX Alkalmazkodás Project, a FreeBSD Package Cluster munka és egyéb más dolgok!

A teljes jelentést elolvashatod itt.

A NetBSD Csomag Gyűjtemény változásainak összesítése 2002.decemberben

 ( trey | 2003. január 26., vasárnap - 10:28 )

Alistair Crooks jelentette, hogy 2002. december végére 3402 csomag található a NetBSD Csomag Gyűjteményben (Packages Collection), az elmúlt havi (november) 3327 csomaggal szemben, tehát 75 csomaggal gyarapodott a kollekció. A Hónap Csomagja díjat a pkgsrc/pkgtools/pkgdepgraph kapta.

Alistair levele:

MS SQL szerver féreg pusztította reggel a root NS szervereket

 ( trey | 2003. január 25., szombat - 17:42 )

Tegnap írtam a DDoS-ról. Most itt van élőben:

Olvasva a Slashdot cikket világossá válik, hogy reggel miért is nem lehetett elérni egy-két szervert valami furcsa oknál fogva.. A gondot az okozta, hogy egy a Microsoft SQL szervert megtámadó féreg elosztott támadást indított a root DNS szerverek ellen, és bizonyos hírek szerint ezek közül a szerverek közül 5 nem bírt megbirkozni a támadással.

Solaris: Hogyan telepítsünk OpenSSH-t Solarisra

 ( trey | 2003. január 25., szombat - 17:07 )

A Sun Microsystems kiadtott egy frissített dokumentációt arról, hogy hogyan is kell OpenSSH-t telepíteni a Sun Solaris operációs rendszerekre.

A dokumentum elérhető tetszetős .pdf formában a Building and Deploying OpenSSH for the Solaris Operating Environment címen.

Solaris 9 x86

 ( trey | 2003. január 25., szombat - 16:59 )

Mejelent a Solaris 9 Intel platformra! A hányatott sorsú kiadás végre elérhető. Azok után, hogy a Sun törölni akarta a OS-t a kínálatból, majd később ígéretet tett (a felhasználók nyomására) a fejlesztés folytatására, most már nem lehet kétség afelől, hogy engedtek a nyomásnak, és mégis kiadják a Solaris 9 x86-ot.

Debian GNU/Linux Sarge telepítése a HP omnibook xt6200-ra mini-HOWTO

 ( trey | 2003. január 25., szombat - 16:06 )

Debian GNU/Linux Sarge telepítése a HP Omnibook xt6200-ra mini-HOWTO
Micskó Gábor trey @ hup . hu - Hungarian Unix Portal
v.1.0, 2003. január. 25 - Copyright © Hungarian Unix Portal

0. Figyelmeztetés
1. Összefoglaló
2. HP omnibook xt6200 (F5379J) paraméterek
3. A Windows-ról, és a partíciókról
4. Debian Sarge Install
5. A lilo beállítása
6. Kernel
7. Xfree86 beállítása
8. Hang
9. VesaFB konzol
10. TODO
11. Tippek
12. Copyright, licenc, visszajelzés és ilyesmi

0. Figyelmeztetés
Ezeket az információkat minden garancia nélkül adom át. Saját tapasztalatok alapján készült az írás, hibák lehetnek benne. Bármit csinálsz a laptopoddal, az *saját felelősségedre* teszed.

1. Összefoglaló
A HP omnibook xt6200 egy jó, olcsó és ergonómikus notebook. Szépen működik Linuxszal, és a Neten lehet olvasni arról, hogy probléma nélkül használható OpenBSD-vel is. Nem kell aggódnod, ha nem vagy egy Linux guru, mert könnyen telepíthető, és az alkatrészek 99% gond nélkül működik Linux alatt. A notebook 2 napja van nálam, sok időm még nem volt tesztelni. Ez idő alatt semmilyen problémám nem volt vele.

HP omnibook

 
2. HP omnibook xt6200 (F5379J) paraméterek

Alaplap: Acer (ALi) Laboratories Inc.
CPU: Mobil Intel Pentium 4 Processzor 1.6GHz-M
RAM: 256MB DDR RAM (1x256MB)
HDD: 20 GB IDE 9.5 mm Ultra DMA (4.400 rpm)
VGA: ATI Radeon Mobility M6 LY 4x AGP 32MB RAM
Képernyő: 14.1" XGA (1024x768@24-bit) LCD
Optikai meghajtó: UJDA730 DVD/CDRW combo Media Bay-ben
LAN: Realtek RTL8139/8139C
Modem: ESS Technology ES2838/2839 Superlink Modem
Audio: Acer Laboratories (ALi) M5451 PCI AC-Link Audio Controller
PCMCIA: Texas Instruments PCI1410PC card Cardbuc Controller
BIOS: PhoenixBIOS 4.0 Release 6.0, HP OmniBook 6200 EG BIOS Version EG.M1.60

3. A Windows-ról, és a partíciókról
A HP xt6200-as preinstallált Windows XP operációs rendszerrel érkezik. Sajnos ez nélkül nem lehet megvásárolni. Egy 'szép' "Designed for Microsoft Windows XP" matrica is csúfítja a gépet. Egy vigasztaljon mindenkit: talán az XP az eddig legjobban sikerült Microsoft operációs rendszer. Ha nem akarsz megszabadulni tőle (mert mondjuk a munkahelyeden kötelezően ezt kell használni) akkor javaslom a dualboot környezet kialakítását. Ha nincs rá szükséged (mert szerencsés ember vagy ;-)), akkor nyugodtan töröld le ;-)) Ilyenkor a legjobb ötlet leszedni mindent, és teljesen 0-ról telepíteni a gépet.

Én most a dualboot megoldást ismeretem, mert talán ez a nehezebb út. Tehát cél a Windows megőrzése, és mellé egy Debian Sarge rendszer telepítése.

A gép szállításkor két partícióval rendelkezik. Az első egy 25MB-os (/dev/hda1) hibernációs partíció, a 20GB-ból (dev/hda2) fennmaradó többi rész pedig NTFS partíció (Windows XP). Ide kell nekünk a Debian-t feltelepíteni. A legegyszerűbb megoldás az, ha átméretezzük az NTFS partíciót, és készítünk mögötte annyi szabad helyet, amennyi a Debian számára szükséges. Mivel a gépben 20GB-os HDD van, én úgy döntöttem, hogy elfelezem. Lássuk hogyan csináltam: Windows-t bootoltam, és a PowerQuest Partition Magic 8.0 programját használva átméreteztem az NTFS partíciót. (Használható szerintem a fips nevű program is, bár én azt nem teszteltem. A PQ Magic egy nagyon jó program, egy nagy baja van, hogy fizetős. Az átméretezés előtt érdemes egy defrag-ot csinálni.) Majd létrehoztam egy 30MB-nyi (/dev/hda3) partíciót, aminek a típusa "nem formázott" (unfomatted) lett. Mivel több partícióra is szükségünk van, és egy merevlemezen nem lehet több, mint 4 darab elsődleges (primary) partíció, a fennmaradó üres helyre egy kiterjesztett (extended) partíciót készítettem. A kiterjesztett partícióban létrehoztam 2 logikai meghajtót. Az egyik egy 9750MB-os lett, a másik pedig egy 170MB-os partíció a swap számára. A swap legyen az utolsó, mert mérésekkel bizonyítható, hogy a swap akkor a leghatékonyabb, ha a diszk elején, vagy a legvégén van. Az összes újonnan létrehozott partíciónak 'unformatted' típust választottam. Majd a Linux telepítés idején kiválasztjuk a megfelelő típust.

Valahogy így fog kinézni a Debian telepítés után a partíciós tábla (cfdisk):

Name Flags Part Type FS type [Label] Size (MB)
hda1 Primary IBM Thinkpad hibernation 24.68
hda2 Primary NTFS [^A] 10018.40
hda3 boot Primary Linux ext2 32.91
hda5 Logical Linux ext3 9755.19
hda6 Logical Linux swap 172.74

 
Ha ezzel kész vagyunk, folytatódhat a telepítés.

4. Debian Sarge
A Debian Sarge ("testing") terjesztést választottam a notebook operációs rendszeréül, egyrészt mert az itthoni desktop gépemen is ez van, másrészt mert ez egy kompromisszum a stabil "Woody" és a borotvaél "Sid" között. Mivel Woody CD-m nincs, egy régi Debian Potato CD-vel bootoltam be. A boot sorrendet ne felejtsd el megváltoztatni, mert gyárilag az első HDD-ről bootol a gép (bootkor F2, majd a BIOS setup-ban beállítás). Ha a Debian CD bebootol, akkor ellenőrizd a partíciók állapotát. Ha minden passzol, akkor állítsd be a boot flaget a /dev/hda3-ra (oda fogjuk telepíteni a lilo-t, az lesz a /boot partíció. Ennek több praktikus oka is van. Az egyik, hogy ha a lilot az MBR-be tesszük, akkor egy esetleges Windows újratelepítésnél a Windows telepítő felül fogja írni a Master Boot Record-ot (MBR), és jöhet a rescue diszk. Már ha van. Többnyire nincs. Ezért ne oda tegyük.) Az elkészített "unformatted" partíciók típusát állítsuk be. A /dev/hda3 és a /dev/hda5 legyen ext2 filerendszer, a /dev/hda6 pedig Linux swap. Mentsük el a partíciós táblát. Kilépve inicializáljuk a swap partíciót, majd ezt követően a linux partíció inicializálásakor válasszuk először a /dev/hda5-öt. Ez lesz a / partíció. A "mountoljuk fel a /dev/hda5-öt a /-nek?" kérdésre válaszoljunk igennel. A következő lépés a /dev/hda3 partíció inicializálása, majd felmountolása a /boot alá. Ha ez kész mehet a base rendszer telepítése a CD-ről.

Ha kész vagyunk az alaprendszer telepítésével, a lilo-t telepítsük a /dev/hda3 particióra (előzőleg ide állítottuk a Boot flaget, ugye emlékszünk?). A boot folyamat során ez lesz az aktív partíció, és innen fog indulni a rendszer.

A driver szekcióban állítsuk be a beépített hálózati kártya driverét. Már a Potato-s RTL8139 kernelmodul is meghajtja a notebookba épített Realtek8139C típusú hálózati kártyát.

Telepítsük tovább a gépet, majd a telepítés végén kérjük a telepítőt, hogy a dselect programot indítsa el. Itt ne telepítsünk semmit, válasszuk a kilépést. Kapunk egy prompt-ot, és lépjünk be root-ként. Most ott tartunk, hogy a gépen van egy alap rendszer, ami jelen esetben egy Potato, alap beállított hálózattal. Van egy felkonfigurált eth0 hálózati kártyánk és feltételezzük, hogy van egy kijárónk (default gw) az internet felé. Az internetes kapcsolat működik az eth0 hálózati csatolón (ha van friss telepítő CD-nk (szerintem még Sarge-ból nincs), akkor a következő lépések nem szükségesek az telepítéshez. Más kérdés, hogy én rendszerint azt javaslom, hogy egy alap rendszert telepítsünk mindig (a lehető legminimálisabbat húzzuk fel) és azt upgradeljük meg a napi állapotra az internetről. Ennek az oka az , hogy olyan friss CD-nk úgysem lehet, mint a napi állapot. Holnap már biztonsági szempontból fabatkát sem érhet a ma még ropogós, friss telepítő CD.)

Következik a minimális Potato rendszer Sarge terjesztésre való frissítése.

#editor /etc/apt/sources.list

Kommentezzük ki a CD forrását (többé nem lesz rá szükség), cseréljük ki a "potato" szavakat "sarge"-ra a forrás sorokban:

Pl:

Az eredeti apt-line -ok:
[...]
deb ftp://ftp.hu.debian.org/debian potato main non-free contrib
deb-src ftp://ftp.hu.debian.org/debian potato main non-free contrib

deb http://non-us.debian.org/debian-non-US potato non-US/main non-US/contrib non-US/non-free
deb-src http://non-us.debian.org/debian-non-US potato non-US/main non-US/contrib non-US/non-free
[...]

Módosítás utáni apt-line -ok:

[...]
deb ftp://ftp.hu.debian.org/debian sarge main non-free contrib
deb-src ftp://ftp.hu.debian.org/debian sarge main non-free contrib

deb http://non-us.debian.org/debian-non-US sarge non-US/main non-US/contrib non-US/non-free
deb-src http://non-us.debian.org/debian-non-US sarge non-US/main non-US/contrib non-US/non-free
[...]

Mentsd el a sources.list-et, frissítsd a csomag adatbázisod:

#apt-get update

Disztribúció upgrade:

#apt-get -u dist-upgrade

Ezzel kész is vagyunk, az alap Sarge rendszerrel. Nekem csont nélkül ment a dist-upgrade (20030123), sehol nem találkoztam problémával.

Innentől kezdve minden csomagot a Net-ről telepítünk, tehát a gépünk a legfrissebb állapotot tükrözi mindig. Szükség szerint telepítsük fel a nekünk kellő csomagokat.

5. A lilo beállítása:
Mivel a lilo-t a /dev/hda3 partícióra tettünk, meg kell mondani a lilo-nak, hogy hol keresse a Windows partíciót. A /etc/lilo.conf végére szúrjuk be az alábbit.

[...]
other=/dev/hda2
label=WindowsXP
[...]

majd futtassuk a /sbin/lilo-t. Bootkor, függően a lilo további paramétereitől, ki tudjuk választani azt, hogy melyik OS induljon.

Az én lilo.conf-omat megtalálod itt.

6. Kernel
A laptopon a 2.4.20-as kernelt használom. Ez letölthető a kernel.org-ról. Konfiguráljuk a kernelt szükségünk szerint. Ne felejtsük el beállítani a processzor típusát, a betölthető modulok támogatását, az ide-scsi emulációt, a generic scsi támogatást, az scsi cdrom támogatást. A kernel szerencsére nyújt támogatást az alaplaphoz, bekapcsolható az IDE DMA vezérlő!!, stb.

Az én kernel konfigomat megtalálod itt. Bővebb információért tekintsd meg.

7. Xfree86 beállítás:
A Sarge-ban levő X szerver
(XFree86 Version 4.2.1 (Debian 4.2.1-3 20021016191246 branden@deadbeast.net) / X Window System (protocol Version 11, revision 0, vendor release 6600) gond nélkül támogatja az ATI radeon mobility vezérlőt. Én a beépített "ati" driver használom, többszöri próbálkozás után nekem ez vált be. Megpróbáltam a "radeon" és az eredeti ATI driver-eket is, nekem azok sokkal lassabbnak tűntek. A gatos féle drivert nem próbáltam. Ezzel viszont csodálatosan megy az X 1024x768@24-ben, és az MPlayer szinte lefolyik a képernyőről. Tökéletes. Működik a touchpad is, és a külső PS/2 portra dugott görgős egér is.

Az XF86Config-4 fileomat megtalálod itt.

8. Hang:
A kernel nem tartalmaz támogatást az ALi M5451 chiphez, de sebaj. Menjünk el az ALSA project honlapjára, szedjük le a legfrissebb alsa-driver, alsa-utils, és alsa-lib csomagokat. Ezzel tökéletesen szól a stuff.

DVD/CD-RW meghajtó:
Mivel ez egy IDE eszköz, a használatához szükséges az IDE-SCSI emuláció. A kernelbe forgassuk bele az ide-scsi, a generic scsi, és az scsi cdrom támogatást (lásd a kernel konfigom). A használathoz szükséges még egy

append="hdc=ide-scsi"

bejegyzés a lilo.conf kernel image szekciójábanban. Lásd a lilo.conf-omat.

Ha ez kész, akkor a cdíró szépen használható a cdrecord programmal. Kiscserkészek használhatnak egyéb előtétprogramot is hozzá ;-)

9. VesaFB konzol:
A konzol nem konzol a bootkor látható pingvin nélkül. Kernelbe fordítsuk bele az VESA framebuffer támogatást, módosítsuk a lilo.conf-ot. Futtassuk a /sbin/lilo-t. Ha jól csináltuk bootkor 1024x768 16M-be kapcsol a gép, és ott a pingvin a sarokban. Ha ezt nem tesszük meg, egy kicsi konzolunk lesz csak a képernyő közepén. Lásd a kernel konfigomat és a lilo.conf-omat.

Részlet a /etc/lilo.conf-ól:

[...]
vga=0x318
[...]

Másmilyen beállításokért nézd meg a /usr/share/doc/ fbset/kernel-doc/vesafb.txt.gz filet.

10. Ext3 filerendszer a / partíción
Egy notebook esetében szerencsés ha hamar indul. Nem lenne jó, ha pont akkor fsck-zna fél órát (elemről) a rendszer, amikor pont a legnagyobb szükség van rá. Ezért ajánlom, hogy állítsuk át a / filerendszert valamilyen naplózó FS-re. A legegyszerűbb az ext3 konverzió. Ezt el tudod követni így:

tune2fs -j /dev/hda5

Módosítsd a /etc/fstab állományt:

[...]

/dev/hda5 / ext3 defaults, errors=remount-ro 0 1

[...]

Rebootoljunk.

10. TODO:
Azok amik még hátra vannak:

Elvileg (az internetes keresgélések szerint, bár sok info nincs erről a gépről a neten, és ami van az is oroszul vagy kínaiul van ;-) :-(( ) működik a touchpad összes extra funkciója. Le lehet kérdezni az elem állapotát, használhatóak az extra gombok, és működik a hibernáció is. Én úgy tudom, hogy a hibernáció nem működik ext3 és ReiserFS filerendszereken. Pedig a / filerendszert még át fogom állítani ReiserFS-re ;-) Esetleg gondlokozom még valamilyen kripto FS feltelepítésén.

PCMCIA:
A pcmcia foglaltot szépen felismerte a rendszer, kártyát még nem próbáltam benne. Gyanítom, hogy gond nélkül fog működni.

Modem:
Az ESS Technology ES2838/2839 Superlink Modem-hez sajnos csak bináris drivert találtam. A 2.4.20-as kernellel nekem az alábbi kernelmodul működik: esscom.o
Sajnos mérgezi a kernelt (tainted) :-(

Viszont cserébe működik! Amíg nincs más, addig használd ezt. Ha tudsz open source megoldást dobj mailt.

Advanced Power Management:
Az APM-et még nem állítottam be.
Frissítés: az APM elvetve régi megoldás, van helyette jobb. Lásd lejjebb (ACPI).

ACPI (Advanced Configuration and Power Interface):
Az ACPI nagyon jó dolog. Eddig nem nagyon foglalkoztam vele a kernel konfigurálások során, most azonban jobban szemügyre vettem. Az ACPI segítségével a gépünket egy gombnyomásra ki tudjuk kapcsolni, le tudjuk kérdezni a notebook akkumulátorának töltöttségi állapotát, a hátralevő üzemidejét, a processzor hőmérsékletét, a processzor órajelét, hibernációba tudjuk kényszeríteni a laptopot, stb.

Az ACPI része a 2.4.20-as kernelnek (azt hiszem, hogy a 2.4.18-ról jelent meg) de sajnos nem nagyon működik ezzel a notebookal. Sebaj, mert a Sourceforge-n megtaláljuk az eredeti projectet, és azzal szépen működik a notebook összes funkciója.

A legfrissebb kernelpatchet szedjük le innen:

http://sourceforge.net/projects/acpi

Patcheljük meg vele a kernelt. Fordítsuk bele a kernelbe fixen az ACPI funkciókat. Az APM-et *ne* használjuk, mert nem kompatibilisek egymással! Ha ez kész, bootoljunk a friss kernellel. Az ACPI funkciók elérhetőek lesznek a /proc/acpi alatt.

Kényelmetlen lenne állandóan a

cat /proc/acpi/battery/BAT1/state

parancsot kiadva nézegetni az akku állapotát, ezért keresni kezdtem hozzá valamilyen "lekérdezőkét". Találtam is kettő plugint a gkrellm-hez (apt-get install gkrellm), de sajnos egyik sem működött hibátlanul. Sebaj, az egyiket átírtam, és az eredményt megnézheted:

táplálás hálózatról használat akkuról akku töltése akku fullon

Működik a processzor hőmérséklet kijelzés is. Az általam hackelt plugin forráskódját le tudod szedni innen: gkrellmACPI-1.0.tar.gz

OMKE (Omnibook Configuration Tools & Patches: File List):
A HP omnibook noteszgépekhez készített patchek találhatók a

sourceforge.net/projects/omke

címen. Érdemes szemügyre venni. Kernel patchek, kiegészítő billentyűk használatát elősegítő utility-k, stb.

11. Tippek

hdparm:
A kernel automatikusan nem kapcsolja be a DMA-t a merevlemezhez. Ilyenkor siralmas a IDE I/O teljesíménye, és a processzor 100% pörög ha a lemezre vagy lemezről másolunk. Kapcsoljuk be a DMA vezérlőt!

apt-get install hdparm

#hdparm -c1 -d1 /dev/hda

S a gép megtáltosodik. Lehet még finomítani, de ez a biztonságos beállítás.
kbdrate:
A "gyári" billentyűbeállítás nekem lassú, én szeretem, ha a karakter-ismétlésszám magas. Állítsuk be 30-ra, a késleltetést pedig 250ms-ra:

kbdrate -r 30

12. Copyright, licenc, visszajelzés és ilyesmi:

Micskó Gábor trey@debian.szintezis.hu - Hungarian Unix Portal - http://www.hup.hu/

Ez a dokumentum szabadon másolható és terjeszthető, ha a copyright és az engedély szövegét minden másolaton megőrzik. E dokumentum módosított változatai a változatlan másolatokkal megegyező feltételek alapján másolhatók és terjeszthetők, ha a módosított változatot is az ezzel az engedéllyel megegyező feltételekkel terjesztik. A fordítások is a ``módosított változat'' kategóriájába tartoznak.

Garancia: Nincs.

Ajánlások: Az üzleti célú terjesztés megengedett és támogatott, de nyomatékosan ajánlott, hogy a terjesztő lépjen kapcsolatba a szerzővel a terjesztés előtt, a dolgok naprakészségének biztosítása végett. (Küldhetsz egy példányt abból, amit csinálsz, ha már úgyis csinálod.) A fordítóknak is ajánlott kapcsolatba lépni a szerzo~vel, mielo~tt lefordítják. A nyomtatott változat jobban néz ki. A papírt használd fel újra!

Visszajelzéseket, építő jellegű kritikát a trey@hup.hu email címre várok.

A dokumentum otthona a Hungarian Unix Portal. A legfrissebb verziót a

még nem tudom

URL-en keresd.

Sok szerencsét!

Linux Advisory Watch - 2003. január. 24

 ( trey | 2003. január 24., péntek - 23:54 )

Megjelent a Linux Advisory Watch eheti kiadása. A Linux Advisory Watch heti rendszerességgel megjelenő összefoglaló a Linux (FreeBSD) világában felbukkanó biztonsági hibákról. A héten megjelent figyelmeztetések a Caldera, Conectiva, Debian, Gentoo, Mandrake, Red Hat, Slackware, és a SuSE terjesztéseket, rendszereket érintik. Az érintett programok pedig a cups, canna, cvs, dhcp, libpng, kde, fnord, vim, printer-drivers, python, és a susehelp.

Linux felhasználóknak kötelező.

A hírlevelet elolvashatod itt.

Sorozatos Debian biztonsági figyelmeztetések

 ( trey | 2003. január 24., péntek - 23:06 )

Bugzik a KDE. A Debian ezen a héten számos KDE csomaggal kapcsolatos hibajegyet adott ki. A szokástól eltérően nem írok részletes jegyzéket, mert szinte lehetetlen. Az alábbi csomagok bugzanak:

A fent említett csomagok frissítését javasoljuk. A frissítésről szóló FAQ-nk.

Redundáns kód = biztonsági hibák?

 ( trey | 2003. január 24., péntek - 22:56 )

Elmélyült beszélgetés folyt a Slashdot-on két stanford-i kutatóról, név szerint Díawson Engler-ről és Yichen Xie-ről, akik egy tanulmányt írtak (pdf) a programforrásokban található redundáns (többszörözött) kódokról, halott kódokról, stb. amelyek kernel hibákról (és lehetséges biztonsági lyukakról?) árulkodhatnak. Akit mélyebben érdekel a biztonságos programozás, a hibák a Linux és más operációs rendszerek magjában, annak hasznos olvasmány lehet.

Hogyan szabaduljunk meg a DDoS támadásoktól?

 ( trey | 2003. január 24., péntek - 22:41 )

A hálózat-alapú DDoS (Distributed Denial of Service) típusú támadás bedugítja a hálózati sávunkat olyan nemkívánatos forgalommal, amely a egy idő után 'elfogyasztja' a sávszélességünket, rossz esetben 'megeszi' a CPU időnket, elfogyasztja a rendelkezésre álló fizikai memóriát, rosszabb esetben felemészti az összes virtuális memóriát is, és a végén ez a rendszer teljes összeomlásához vezethet. Ez egy tipikus elosztott szolgáltatás-megtagadás típusú támadás sémája. Mi is részesei lehettünk egy ilyen típusú támadásnak pár évvel ezelőtt, amikor is külföldi támadók intéztek elosztott támadást egy magyar tanuló gépe ellen. Az eredmény: a tanuló internet hozzáférését biztosító internetszolgáltató összeomlott, és nem sok kellett hozzá, hogy a teljes magyarországi internetforgalom veszélybe kerüljön. (Bővebben itt a szegedi DDoS témadásról)

Új ütemező a FreeBSD-ben (is)

 ( trey | 2003. január 24., péntek - 22:24 )

Mintha a héten mondtam volna már, hogy az ütemezők fejlesztésének fénykorát éljük. Úgy látszik, hogy most ez a terület a legvonzóbb az operácis rendszer fejlesztők számára. Talán azért is, mert egy jól megtervezett ütemező nagyon-nagy mértékben képes a rendszer teljesítményét növelni.

Jeff Roberson éppen azon dolgozik, hogy újratervezze a FreeBSD ütemezőjét, és a munkája során ötletekre, visszajelzésekre van szüksége. A dolog lényege, hogy egy olyan ütemezőt hozzon létre, amelyik a jelenlegi modern rendszerekben megtalálható scheduler-ekre hasonlít. Konkrétan a terve az, hogy egy O(1) ütemezőt hozzon létre. Ilyen ütemezőt találhatunk többek között a solaris/linux/és egyéb más rendszerekben is. A fejlesztés lényege, hogy az új ütemező végleg felváltsa a jelenlegi megoldást.

Jeff a "make -j4 buildworld" futtatásával tesztelte az új scheduler-t (ez tulajdonképpen lefordítja a rendszert újra saját magán), és az alábbi megfigyelésekhez jutott: a 'sys time' és az 'user time' nagy mértékben csökkent. A csökkenés mértéke 35%, és 10% egyenként.

Email bejelentés:

Linux: Megelőlegező (anticipatory) I/O Scheduler

 ( trey | 2003. január 24., péntek - 22:09 )

Az Andrew Morton féle -mm patchek legújabb kiadásában, az 2.5.59-mm5-ben megjelent egy ún. megelőlegező (anticipatory) I/O ütemező, amely Nick Piggin munkájának beolvasztása nyomán került a fejlesztői kernel ezen ágába. Az új ütemezőnek köszönhetően meglehetősen javul a rendszer I/O képessége.

Az ütemező használata során a legnagyobb előny abból származik, hogy az olvasási műveletek általában szinkron hajtódnak végre, ami azt jelenti, hogy az első olvasás megtörténik és visszajelez, mielőtt a következő ütemeződne.

Egy példa a linux teljesítményére

 ( Ochronus | 2003. január 24., péntek - 14:42 )

7 (azaz hét) MPlayer egymás mellett, 7 divx film, gond nélkül. Ilyen nincs, gondolhatnánk, hiszen egy film lejátszása egy jobb processzor esetén is elveszi a processzoridő 20-30%át. De íme egy screenshot, no és a szavam, hogy futott az a 7 film gond nélkül egymás mellett.

A SuSE Magyarország vezetője válaszol a kérdésekre

 ( Anonymous | 2003. január 24., péntek - 12:42 )

Egy nagyon érdekes írás olvasható az alábbi oldalon. dr. Szentiványi Gábor a SuSE Linux Magyarország ügyvezetője válaszolt az olvasó(k) kérdéseire.

A cikk:

http://www.origo.hu/techbazis/../..szentivanyi.html

Itanium a mainframekben?

 ( MG | 2003. január 24., péntek - 12:38 )

A Fujitsu bejelentette, hogy a többi nagy gyártót (IBM, Hp, SGI, stb.) követve ő is elkezdi az Intel vonalat, és jövőre mát piacra dobja előbb Xeon, majd 128 procis mainframe Itanium gépeit. A gépeket Linux kernel zümmögteti, amelyre a cég egy saját GNU/Linux disztribúciót fejleszt. A press release itt olvasható.

GNOME/Bitstream megállapodás (kompatibilis a DFSG-vel?)

 ( trey | 2003. január 24., péntek - 7:34 )

A GNOME Foundation és a BITSTREAM Inc. bejelentett egy hosszútávú szerződés amelynek értelmében kiváló minőségű fontok kerülhetnek a free szoftverbe. A szerződés szerint 10 font lesz kiadva egy speciális licenc alapján, és ezzel az összes fejlesztőnek és felhasználónak lehetősége nyílik jó minőségű fontokat használni. Valljuk be, hogy ez nem is baj, hiszen a Linuxos fontok területén még van mit dolgozni.

A bejelentést elolvashatod itt.

A DebianPlaneten egy kisebb beszélgetés alakult ki a bejelentés nyomán. A vita arról folyt, hogy a licenc megfelel-e a DFSG-nek?

A Sony befejezi a 17 és 19 colos monitorok gyártását

 ( trey | 2003. január 23., csütörtök - 21:04 )

A Sony úgy döntött, hogy az alacsonyabb képátlóval rendelkező CRT monitorait nem gyártja tovább. A 17 és 19 colos CRT monitorok gyártása befejeződik március végén. A CRT monitorok közül csak a 21 és 24 colos verziók maradnak. A Sony ezek kivételével már csak LCD paneleket gyárt. A cég ezt hivatalosan is bejelentette.

Teljes cikk itt.

OpenOffice.org 1.02 csomagok FreeBSD-re

 ( trey | 2003. január 23., csütörtök - 20:51 )

Martin Blapp bejelentette az OpenOffice.org 1.02-es verzióját mind FreeBSD 4.7-RELEASE, mind 5.0 RELEASE rendszerekhez.

Bejelentés:

Úgy tűnik linuxos lesz a világ második legnagyobb IT-piaca

 ( MG | 2003. január 23., csütörtök - 18:59 )

Kína lett a világ második legnagyobb Pc-piaca, erősítették meg a legnagyobb lapok (Pl. a Reuters, Forbes stb.) az elmúlt két napban, amennyiben az elmúlt fél évben lehagyták már Japánt is az eladások terén. A piacon már csak az USA-ban adnak el több gépet. Márpedig, amint az közismert Kínában leginkább a linuxos, közelebbről a Red Flag linuxos gépek eladását preferálják, hiszen maximálisan függetlenedni akarnak Amerikától, és a linuxos platformok már eléggé könnyen kezelhetőek. Valószínű tehát, hogy Kína lesz a második legtöbb géppel felszerelt ország, s egyben linuxos. Összevetés:

Linux egérpad

 ( Anonymous | 2003. január 23., csütörtök - 15:34 )

A NEXX GROUP Magyarország a nagysikerű Linux pólók után új termékkel rukkolt elő. A Linuxos egérpad megvásárolható internetes áruházukban, ami a shop.nexx.hu internetcímen érhető el. Természetesen továbbra is kaphatóak a fehér és fekete színű pólók.

A Lucas Digital kiadta az OpenEXR formátumot

 ( trey | 2003. január 22., szerda - 23:28 )

George Lucas (Star Wars többek között) stábjából valakik úgy gondolták, hogy éljen a Szabadság és a fény. Az ILM (Industrial Light and Magic) kiadta az OpenEXR grafikus file formátum specifikációit a hozzá tartozó segédprogramokkal együtt. A licenc típusa BSD-stílusú (hogy a Microsoft is örülhessen ;-)). Az OpenEXR jelenleg Linux, Jaguar (MacOS X), és Irix rendszereken fut; de nincs kétségem afelől, hogy hamarosan meg fog jelenni a többi vezető free Unix rendszereken is. Egy másik elérhetőség itt.

PostgreSQL alapú ORG és INFO top level DNS

 ( Anonymous | 2003. január 22., szerda - 23:27 )

Itt egy érdekes cikk arról, hogyan és miért választották a PostgreSQL-t a főleg Oracle (és másodsorban DB2) alapú ajánlatok közül.

Ui.: trey, mikor lesz már PostgreSQL téma? :-)