Document Freedom Day

Tegnap volt a Document Freedom Day. Az Open Document Format (ODF) és más valóban nyílt szabványok ünnepe.

A LibreOffice mögött álló The Document Foundation idevágó blogbejegyzése itt olvasható.

Hozzászólások

Nem tudom, épp a héten telepedett egy gépre az MSOffice 365 (kellett egy excel függvény miatt)

Kérdezte az illető, akkor most OpenXML v Open Document legyen az alapértelmezett?

Gondolkoztam rajt, majd azt válaszoltam: “OpenXML, a másikat leginkább valami antitröszt miatt rakatták be... az MS szoftvert csinál és eladja, de mások úgy gondolták, jobb lenne a szoftvert ingyen csinálni cserébe az EU-nál nyafogni, hogy miért nem mindenki azt használja”

Hiába, ha egész nap sales-t csinálsz meg informatikai erőforrásokat (tervezésit, de akkoris) próbálsz eladni, megtanulod értékelni az MS sales munkáját. Meg azért én még mindig sírva menekülök ki a LO-ból ha néha meg kell nyitni, ribbon ide, ribbon oda, azért a pénzbe kerül valami, hatékonyabb a piaci feedback...

"hatékonyabb a piaci feedback..."

Nyilvan azt sem jelezte meg senki, hogy pl. ket egyforma nevu file nem nyithato meg egyszerre. Lehet, hogy csak idejuk nem volt ra. hogy megoldjak az elmult harminc evben. De ez csak egy a sok kozul. Viszont bizonyara konyorogtek az emberek a szelszeseknek, hogy a cellakijeloles szepen csusszon az egyik cellarol a masikra es ne ugorjon, mert igy sokkal hatekonyabb vele a munka.

Az utobbi idoben szerintem inkabb az van, hogy mar nincs mit kitalalni, jonnek az ultra fancy folosleges csicsak, ezt nyomjak le a torkodon, akkor is ha nem kered, mert ugye valamit meg valtoztatni kell, hogy az ujabb es ujabb verziokert ismet penzt adj.

Szoval az "azért a pénzbe kerül valami, hatékonyabb a piaci feedback..." mondattal egyaltalan nem tudok egyeterteni.

/sza2

Hála a „valami antitröszt”-nek, a MS Office dokumentumformátuma most már nyílt formátum, méghozzá olyan, amely a nyílt forráskódú szoftverekben is implementálható: https://en.wikipedia.org/wiki/Office_Open_XML#Licensing

Az ilyen – korántsem magától értetődő – sikerekről szól a Document Freedom Day!

A jobb terméket valóban nem az ár, hanem a piaci verseny garantálja. A gyakorlatban az irodai programcsomag tankönyvi példa a monopolista profitnövelési technikákra: https://hu.wikipedia.org/wiki/Monop%C3%B3lium#A_monopolista_profitn%C3%… A magas profit pedig rendkívüli mértékben vonzza a korrupciót, pl. a romániai oktatási Microsoft-licenc botrányban a kenőpénz becsült nagysága 12 milliárd Ft-nak felelt meg, és az oktatási miniszteren kívül még nyolc másik miniszter volt érintett az ügyben: https://en.wikipedia.org/wiki/Microsoft_licensing_corruption_scandal

(Ha már panaszkodunk a Document Freedom Day alkalmából, friss hazai hír, hogy 45 ezer tanár kap laptopot 45 milliárd Ft uniós támogatásból. A közel milliós laptopár sehogy sem magyarázható (még úgy sem, hogy egy fél táblagép ára lejön belőle még), csak a magas licencdíjakkal: https://sg.hu/cikkek/it-tech/130191/45-ezer-laptopot-osztanak-ki-a-tana…

Amíg azt látja az ember, hogy szoftverlicencek, látványlaborok, tankönyv- és szoftverfejlesztés címén lopnak el uniós milliárdokat, nem tud örülni igazán annak, hogy hatékonyabb a piaci feedback, mert ezekben az esetekben nem az működik. :(

Én azt gondolom, a korrupciót nem az MS monopol helyzete okozza, sőt, az általad linkelt cikkben felsorolt egyik monopoltechikát se tudja alkalmazni a magyar piacon. Az MS legnagyobb problémája, hogy a magyar piac sok szempontból egyszereplős, ez a szereplő pedig a magyar állam.

Nem tudom, hogy hívják azt, amikor nem arról van szó, hogy egy eladó van (ez a monopol), hanem egy vevő.

Jelen esetben a vevő valószínűleg jól elvolt az Office 2007 (vagy 2003 vagy bármi) licenszeivel és nem érezte fontosnak hogy frissitsen. A Microsoft Magyarországnak ki kellett találnia valamit hogy egyes állami szereplők frissítsenek, mert különben nincs meg a kvótájuk. Nos, a jelek szerint erre a megoldásra jutottak.

Nyilván ez köztörvényes bűncselekmény, nem akarom őket védeni, csak nem gondolom hogy az MS monopol helyzetéből következett az, ami történt.

Nagy híve vagyok a nyílt szabványoknak, API-knak, pl. azért is, mert ha az állam képtelen lerakni egy normális kliensszoftvert az asztalra, akkor ezzel megoldhato, hogy valami értelmes ember gyártson egyet akár a garázsban. A legtöbb állami szoftvernél nem a backend a parás. Azaz ezzel pont hogy megjelenne a piaci verseny, egy torz verseny, ahol a nyertes nem kap pénzt, de akkoris verseny.

Na de az LO cseszettül nem UX-szel versenyzik, hanem árral.

A piaci verseny az, ami az Office-t kikupálta: pont az ilyen licenszhosszabbításos mizériákkal, főként ügyvédi irodákban, könyvelőknél, közgazdászoknál, stb, akkor vesszük meg az új verziót, ha lesz benne ez és ez és ez. Az ügyvédek egy valamit nagyon tudnak, egyezkedni. Iszonyat látni, mennyi feature van egy wordben amiről ordít, hogy a jogászoknak szól.

Nyilván ilyen verseny valamelyest futott az LO-nál is, nem cseréljük amíg nincs ez az excel függvény, nem cseréljük amig nincs az a word feature etc.

Az LO-t mi pont hogy a HunSpell miatt használjuk: amit az pirossal aláhúz az szentírás. Na de eszembe nem jutna benne dokumentumot szerkeszteni, kb. egy HunSpell shell. Vagy legyen online (confluence, gDocs), vagy nézzen ki szépen (Pages), Word meg az állam miatt. Ugyanis az államban Pistikét nem érdekli, hogy nyílt-e a szabvány, én meg nem állok le vele vitatkozni, mert 1500 ft-ért havonta nem érdemes, és hát kellenek neki a ficsörök.

Na de ha csak az LO-val lenne baj, akkor az már megoldódott volna. De az egész FOSS modellel baj van szerintem.

Az a fajta szoftver tervezési módszertan, amit mi követünk, nevezzük UX-nek, Design Thinkingnek, Human Centered Design-nak vagy ISO 9241:2010 Part 210-nek, egyszerűen a FOSS-ban úgy tűnik, nem megy, és még a ráépülő félkommersz (IBM Lotus mittommi, OO.o by O, stb) megoldásoknák se megy.

Van FOSS alapon megcsinált rendes kommersz rendszer, ilyen az Android. Tervezésileg ez a módszertan a Google-nél, Facebooknál, némileg a Microsoftnál is, és működik. Na az a része nem is FOSS általában, a háttéranyagok egy jó része pedig elérhetetlen.

Ellenben évente egyszer belenézek valami FOSS projektbe, hogy beszállnék (évek során Gnome Shell és FirefoxOS volt a kettő amibe be akartam), és megállapítom, hogy baromira nem megy, UX néven rajzolgatás folyik, semmi perszónaismeret, és mivel nincs profit és bónusz, a döntések farokméret alapján mennek mindenféle bizottságokban, nem a usereken múlik.

Én értem hogy az LO egy tök jó szoftver olyannak aki szeret műszaki dolgokkal foglalkozni, szereti, ha apró műszaki dolguk a helyükön vannak, és nem zavarja, ha a működtetéshez ott kell lenni fejben.

Csakhogy a UX az ott kezdődik hogy a user nem te vagy, hogy olyan csoportoknak tervezünk - orvosok, ügyvédek, kalauzok, pénztárosok, élsportolók, mindenféle volt már - akik teljesen más környezetből, teljesen más tudás- és műszaki szinttel jönnek, és teljesen más energiamennyiséget invesztálnának a hőn szeretett projektbe (minimum két nagyságrenddel kevesebbet).

Amikor ezek az emberek tudják használni gondolkodás nélkül a szoftvert, akkor kezdünk el UX-ről beszélni. Ehhez általában kereskedelmi szoftver kell, mert el fog válni a fejlesztői réteg és a tervezői, kitalálói réteg, és azon van a hangsúly, hogy a végeredmény nekik jó legyen, nem azon hogy a projekt résztvevője élvezze az utat, tanuljon, tudomisén.

És ez az, amit akkor lehet nagyon könnyen megcsinálni, ha a szoftvernek verziónként ára van. Ha ahhoz hogy valaki új verziót kapjon, fizetnie kell, és hát fizetni akkor fog, ha kap valamit a pénzéért cserébe, ha figyelembe veszik, ha meghallgatják. Nyilván lehet a biztonsággal takaródzni, el is rontotta ez az ipart rendesen, de fejlődéshez ez kevés.

Ez az, amit nem látok a FOSS modellben, hogy ezt a fajta interakciót az átlagfelhasználó és a projekt közt hogy teremtené meg, és ezt hiányolom.

A LibreOffice fejlesztését is jelentős részben a vevői elvárások befolyásolják. Csak ez viszonylag új paradigma, egyelőre kevés fizető vevő van, és kevés fejlesztő is. Bár kis méretnek is megvannak az előnyei. Valahogy nem tudom elképzelni, hogy a Microsoftot megkeresheti egy kis európai cég, hogy kellene egy feature, és lenne rá 10-20 ezer Euro.

Bizonyos értelemben Németh László munkáját is fizető ügyfelek kérik, mert a nép adja az szja 1%-ot az FSF.hu-nak, és ebből vannak finanszírozva a magyar nyelvi fejlesztések. De sokkal konkrétabb példák is vannak, az alábbiakat mind 1-1 fizető ügyfél kérte (a teljesség igénye nélkül, csak egy párat felsorolva):

* Vízjelek
* Értékkiemelés színeinek beállíthatósága
* EPUB export
* Körlevél Writer táblázat adatforrásból
* PDF kezelés: aláírás, beágyazott videó, beágyazott PDF jobb képminőséggel stb.
* Dokumentumok klasszifikációja (TSCP)
* stb.

Az jó, ha az ügyfelek elkezdtek finanszírozni fejlesztéseket, a linux kernel is valahol ilyen (de ha valami backend szoftver, akkor a kernel mindenképp az)

Az 1% meg a TAO az az amikor az állam nagy kegyesen feladja a bevételeinek egy része felett a kontrollt, egyébként csak 4 évente lehet beleszólni hogy mire költse a pénzt... de mindegy, a héten pont az a négy év napja van. A magyar nyelv támogatás pedig tipikusan olyan, amit a magánszektor nem tudna kitermelni.

Azt se felejtsük, a vásárló, az ügyfél és a felhasználó üzleti szoftvernél ritkán ugyanaz, azaz ha az anyós ad nekünk pénzt hogy vegyünk a gyereknek játékot, még nem jelenti azt hogy a gyerek örülni is fog neki.

Részleteiben nem tudom, fog-e stimmelni az LO. Ahhoz azért nem csak az kéne, hogy egy-egy ficsört befinanszírozzanak, hanem hogy a szervezetben a pozíciót a user akvizíció határozza meg. Fogalmam nincs, milyen KPI-k szerint működik (a mi KPI-ink nyilvánosak, userszám x megspórolt perc, és ezt nyíltan az ügyfeleink bevételeihez és kiadásaihoz kötjük, hisz ezért adnak pénzt arra, hogy a usereknek jobb legyen).

Lehet hogy ezt milliók használják boldogan, de nem ismerem a demográfiai eloszlásukat. Nem tudom, ezt ki és mire használja, mennyire van ez lekutatva, sem statisztikailag ahogy az Office teszi, sem empirikusan, interjú és megfigyelési körökkel. Nem tudom, a fejlesztők, tervezők mennyit látnak használatot a nem közvetlen ismerősi körükből, főleg komparatívat a többi office programmal - milyenek a döntési idők, hezitálások, félrehasználatok. Mennyire van letesztelve, hogy egy átlag ügyvéd össze tudja-e rakni a doksiját segítség nélkül.

Azt tudom, maga a felület olyan, mintha az Office 2003-mal akarna versenyezni, hiába volt az 15 éve. Mégcsak azokat a kutatásokat se veszi figyelembe amit a Microsoft maga publikált az Office 2003-ról, de a Gnome és a KDE UI guideline is előbbre tart, holott egyik szervezet se arról híres, hogy komolyan veszi az ISO 9241-et, és a userek bevonásával, prototípus tesztek garmadája alapján fejleszt.

Mondanám, hogy jaja, de ez open document format day, nem LO day, de ki használ Calligra-t? Mit értünk azzal hogy ez most nyílt lett? Persze, van OnlyOffice, ami legalább online, dehát ezt is most tudtam meg hogy létezik az ODF wikipedia oldaláról, és a példa screenshotokon pptx és xlsx kiterjesztésűek a fájlok. Azt is, hogy a textedit az rtf mellett (ami a natív fájlformátuma volt évtizedekig) már tud otf-ben is menteni - csak még olyan appot nem nagyon láttam, ami rtf-et nem olvas de odf-et igen...

Azt értem, mit értünk a Microsoft OpenXML-lel, múltkor nagy lelkesen írtam föléje petl feldolgozót pythonban. De azt nem érzem, hogy az ODF egy lingua franca lett, amire nagy mennyiségű feldolgozóprogram van (ellentétben pl a markdown-nal vagy a PDF-fel), ha azt akarom hogy egy táblázat biztos be legyen olvasva, akkor elmentem xlsx-ben, mert a csv-ben a szóköz meg a vesszők csak bajt okoznak.

Szóval egyfelől nagyon tisztelem azt a munkát ami ebbe bele van rakva, a nyelvi részét használjuk is rendszeresen, másfelől viszont nem látom hogy ez egy felhasználó centrikus szoftver lenne, vagy hogy az odf-fel egy olyan dolog jött volna létre, amit nyugodt szívvel vésünk fel base64-ben sziklákra, mert majd 10.000 év múlva is ebben akarjuk olvasni a fájlokat, mint az XKCD-ben: https://xkcd.com/1909/

Lehet, hogy ma azt ünnepeljük, hogy a Microsoft végre rendesen ledokumentálta a saját fájlformátumait, mert kénytelen volt. Nem tudom.