Public Money, Public Code!

Szoftver

Immár Magyar nyelven is elérhető a Free Software Foundation Europe kampánya amely a Közpénzen finanszírozott Szoftvereknek a szabadságáért készítette a Public Money, Public Code! Kampányt.

A Kampány elérhető a https://publiccode.eu/hu/ honlapon.

A honosítást Székely Gergellyel közösen készítettük.

( persicsb | 2017. 10. 18., sze – 16:14 )

Arra még senki nem tudott nekem értelmes választ adni, hogy például egy magyar adófizető pénzéből készült szoftvert miért is használhasson szabadon egy orosz, amerikai, német vagy brit állampolgár?

Érvekhez:

Adómegtakarítás - az általam fizetendő adó nem lesz kevesebb attól, hogy az állam újrahasználja a neki szánt szoftvereket, akár elérhetők a köz számára, akár nem, a forráskódok. Azok számára kell elérhetőnek lennie, aki újra akarja használni őket. És az jellemzően a közigazgatás, amely számára eddig is elérhető volt a forráskód.

Együttműködés - Nagyobb projektek megoszthatják a tudásbázist és a költségeket. A közigazgatás számára eddig is elérhető minden forráskód, ami az övé. Nem látom, hol a probléma abban, hogy a közigazgatás újrafelhasználja a saját kódjait és megosztja projektek között. Ez akkor is működik, ha a kódok nem elérhetők a közemberek számára.

Közszolgálat -Közpénzen fejlesztett programok elérhetőek lesznek mindenki számára. Miért legyen elérhető mondjuk a saját légvédelmi rendszerünk forráskódja bárki számára? Közpénzen készül, mégsem lenne jó dolog kiadni a forráskódját. Főleg ha mástól licencelt technológiát is tartalmaz, eleve nem is lehetne kiadni.

Innováció elősegítése - Miért, most fel kell találni? Dehogy kell.

hogy például egy magyar adófizető pénzéből készült szoftvert miért is használhasson szabadon egy orosz, amerikai, német vagy brit állampolgár?

Együttműködés

:)
Képzeld el azt a szitut, hogy nem 28 államban (EU-ban maradva) 28*X milliárd forintért (27-ben pénznem váltás után, persze) készül el 28 ÁNYK, hanem 28 államban X milliárd forintért elkészül _egy_ ÁNYK, amivel így mindenki rendelkezik és a közös platform miatt nincsenek kompatibilitási gondok.

Miért legyen elérhető mondjuk a saját légvédelmi rendszerünk forráskódja bárki számára?

https://en.wikipedia.org/wiki/Kerckhoffs%27s_principle

Dehogy kell.

Hát azért sok mindent illene, mert rengeteg helyen a közigazgatás a mai napig az 1800-as éveket idézi az idióta pöcsétaláíráskispapírnagypapír munkarenddel...

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

1.) Szerinted mi használnánk a hanyatló nyugat által kifejlesztett szoftvereket , vagy őket is lehetne szabadon szívatni az "általunk" "kifejlesztettel" ?

2.) Ebből, hogy lehet lopni?

3.) Amúgy is jön a "minden része titkos" ASP (értelmetlenné teszi az előző kérdést)

Nos, egy teljesen általános, minden ország közigazgatásába illeszkedő szoftvert írni elővezeti az ún. Inner Platform Effectet: annyira általános szoftver akarunk írni, hogy újraimplementáljuk a fél platformot, amin a szoftvert fejlesztjük.
Ez baromira nem jó mérnöki megoldás.
A mérnökség ugyebár egy problémára adja a feltételeknek megfelelő legjobb megoldást: a magyar adófizető miért finanszírozzon olyan szoftvert, ami többet tud, mint ami a magyar államigazgatásnak elég, csak azért, hogy általános és megosztható legyen? Teljesen máshogy kell mérnökileg hozzáállni úgy egy szoftverhez, hogy tudod, hogy integrálódnia KELL tudnia előre nem látható közigazgatási rendszerekbe. Ez a követelmény olyan komplexitást ad, ami teljesen felesleges a finanszírozói oldalról.
https://en.wikipedia.org/wiki/Inner-platform_effect

Kerckhoff-elv: nem értetted meg a lényeget, amit mondani akartam. A légvédelemben (tracking, capture, identification, targeting stb.) pont maga az algoritmus is az, ami védendő, nem pedig a kulcs. Baromira nem alkalmazható itt ez az elv, teljesen szalmabáb ez az érvelés.

"Hát azért sok mindent illene, mert rengeteg helyen a közigazgatás a mai napig az 1800-as éveket idézi az idióta pöcsétaláíráskispapírnagypapír munkarenddel..."
A munkarendet nem javítja meg az, hogy milyen szoftver van alárakva. A szoftver csak kiszolálja a munkarendet, amit a jogszabályban kitalálnak. A szar jogszabályt nem lehet jó szoftverrel megjavítani.

Nem a munkarendet szolgálja ki csak pár jogászt aki meg akarja váltani a világot. (Lásd pl. "jó pénzért" minősített iktató program, én simán elhiszem, hogy megfelel a papírnak de valahol durva, hogy már a loginnál sql injection van :)) A legszebb amikor ezt kiteszik a netre ala natur. :)
Szerencsére a janicsár képzőn megtanították mikor jött ki az IBTV. ;)

Az, hogy egy szoftver minősített, nem azt jelenti ám, hogy biztonságos is :)
Hanem azt, hogy az előírásoknak megfelel. Lehet, hogy az előírásokban nem szerepelt semmiféle biztonsági, vagy épp teljesítménybeli vagy más nemfunkcionális követelmény.

Lásd: az Infineon cryptochipek megfelelnek a FIPS 140-2 követelményeinek, mégis szarok. Talán épp a követelmények nem a legjobbak.
Ha egy szoftver megfelel a követelményeknek, de mégis szar, akkor nem csak a szoftver a hibás ám.

Teljesen máshogy kell mérnökileg hozzáállni úgy egy szoftverhez, hogy tudod, hogy integrálódnia KELL tudnia előre nem látható közigazgatási rendszerekbe.

Egy szóval sem mondtam, hogy akkor holnap az ÁNYK fejlesztők úgy menjenek be, hogy "na akkor mostantól minden EU-s ország adórendszerét támogatni kell". Viszont ha elérhetővé teszik a forráskódokat, akkor mondjuk a Románoknak van egy döntési lehetősége: fejlesszünk sajátot vagy pár napot szánjunk rá, és nézzük meg, hogy szomszédékét tudnánk-e használni és ha igen, szálljunk be abba. Feature creep lehet belőle, lehet, hogy kapsz 28 forkot (vagy még inkább két-három nagyobb csoport ország fog beállni 1-1 SW mögé), ... Most viszont nincs választási lehetőségük, "csináljunk sajátot" (vagy vegyünk le egyet a polcról, hátha tudjuk integrálni)

Ez a követelmény olyan komplexitást ad, ami teljesen felesleges a finanszírozói oldalról.

De nem változott semmilyen követelmény, vagy ha igen, akkor a finanszírozói oldal is változott (a románok ÁNYK-módosításait majd intézik a románok - itthon persze plusz költség, hogy valakinek menedzselnie kell a beérkező patcheket, ..., cserébe minusz költség, hogy ha az van, átvehetsz ugyanígy megoldásokat)

A légvédelemben (tracking, capture, identification, targeting stb.) pont maga az algoritmus is az, ami védendő, nem pedig a kulcs. Baromira nem alkalmazható itt ez az elv

Oks, elfogadom (leginkább, mert össz-vissz 20 percnyi wiki-olvasgatással a hátam mögött kéne vitatkoznom :) )
De akkor megint ott tartunk, hogy találtál egy példát, ahol lehet, hogy káros lenne egy megoldás, ezért inkább ne is csináljunk semmit - még ha az összes többi esetben nem káros.

A munkarendet nem javítja meg az, hogy milyen szoftver van alárakva.

Azért nem keveset tud segíteni, ha céleszköz van :) Vagy legalább a feladat elvégzéséhez távolról megfelelő program. Vagy akármi.

A szar jogszabályt nem lehet jó szoftverrel megjavítani.

Na, ebben egyetértünk. (bár egy kiegészítést tennék hozzá: a szar jogszabályt és annak idióta értelmezését - mert sokszor találkoztam már azzal, hogy maga a szabály nem vészesen szar, csak aki alkalmazza, az egy idióta)

Viszont ha elérhető egy kulcsrakész-csak-honosítanikell megoldás, akkor egy felelős döntéshozó testület nagyobb eséllyel fog vele foglalkozni (hányszor láttuk már kicsiben-nagyban, hogy "hát jó lenne, de nincs rá pénz"), úgyhogy kis szerencsével nagyobb valószínűséggel vezetünk be kipróbált, _cél_rendszereket (aztán persze van az a szint, mint az eIDAS, ami kötelező [de van hozzá open referencia implementáció]*) - amik elhozhatják a jogszabályi változást.

(*: pl. ha jól értelmezem a dolgokat, az eIDAS miatt simán ráboríthatnám az asztalt a kormányablakos ügyintézőre, amikor közli, hogy azzal nem tud mit kezdeni, "nem érdekel, oldd meg, köteles vagy elfogadni" felkiáltással).

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

Másik irányból: miért használhatja szabadon a NASA képeit és egyéb USA kormányzati munkát a magyar állampolgár? Olvasnivaló: https://en.wikipedia.org/wiki/Wikipedia:Public_domain#U.S._government_w…

Innováció részt pedig félreérted: nem arról van szó, hogy fel kell találni, hanem nem szabad technológiára nehezebb továbbfejlesztés jelleggel építkezned. Jómagam is sokszor tapasztalom, hogy jól megírt, zárt megoldások (pl. Burp Suite Pro) egy-egy feature-je tök jó lenne, ha egy funkció még egy dolgot tudna. De jelenleg (például az említett szoftver körüli ökoszisztémában is) ilyenkor a plugin fejlesztők nekiállnak az adott feature-t újraimplementálni, ha nincs explicit lehetőség biztosítva a kiegészítésére.

Márpedig zárt szoftver egyszerű kiterjeszthetőségének lehetőségét a fejlesztőnek kell akarattal és befektetett energiával biztosítania. Így sokszor igenis az innovációt fogja vissza az, hogy minden innovátornak nulláról kell egyes területeken alkotnia, még akkor is, ha amúgy képesek lennének egy meglévő jó megoldást nagyságrendekkel kisebb erőforrással még jobbá tenni.

Egyrészt nem minden anyaga elérhető public domainben a NASA-nál sem. Például a Shuttle szoftvere, vagy az ISS szoftvere sem public domain. Jól meg van határozva, hogy mi public domain, és azért használhatod, mert az USA így döntött.
És az sem tiszta, hogy a NASA képei külföldön copyright-osak-e vagy nem.

"Arra még senki nem tudott nekem értelmes választ adni, hogy például egy magyar adófizető pénzéből készült szoftvert miért is használhasson szabadon egy orosz, amerikai, német vagy brit állampolgár?"

És a fordítottja? A Magyarországon (is) használt szabad szoftvereknek vajon hány ezrelékét(?) fejlesztették magyar (állami, kormányzati) pénzből?

"Adómegtakarítás - az általam fizetendő adó nem lesz kevesebb attól, hogy az állam újrahasználja a neki szánt szoftvereket, akár elérhetők a köz számára, akár nem, a forráskódok. Azok számára kell elérhetőnek lennie, aki újra akarja használni őket. És az jellemzően a közigazgatás, amely számára eddig is elérhető volt a forráskód."

Igaz, már több éve volt, de hallottam egy előadást egy kormányzati tisztviselőtől, aki ennek éppen az ellenkezőjéről mesélt: messze nem volt jellemző, hogy az általuk kifejlesztetett/megvásárolt szoftverek forráskódját is megkapják, vagy felhasználhassák.

( ITBiztos | 2017. 10. 20., p – 16:49 )

Az adófizetők pénzéből létrehozott programok miért nem Szabad Szoftverek?

Azért mert a köz számára közpénzből fejlesztett szoftvereket nem a közigazgatás / állam / bármelyik költségvetési szerv hozza létre (írja meg). Ezeket a szoftvereket külső (harmadik fél) írja, és többnyire a forráskód sem kerül átadásra. A szoftvereken így bármilyen módosítás, az eredeti követelményektől eltérő bármely igény csak külön fejlesztési igényként valósítható meg természetesen plusz pénzből.

És most gondolkozz egy kicsit a versenyszféra nagy szoftverfejlesztő cégeinek fejével. A magentás fejlesztőnek mikor lesz nagyobb bevétele? Ha egyszer megírja (így - úgy) és szabad szoftver lesz belőle, vagy még egy 5-10 évig stabil bevétele származik belőle a folyamatos fejlesztési igények miatt?

( jurinaz | 2017. 10. 24., k – 12:50 )

Aláírtam.

A honosításhoz egy gondolat: a folyamat két utolsó lépése nekem angolul jött be. Az "Almost done..." és a "Thank you for signing!".

Z