Programozzunk Pythonban (különkiadás): 9 - 16. rész

Ubuntu

Válaszul az olvasók igényeire, néhány sorozatként megírt cikk tartalmát összegyűjtjük dedikált kiadásokba. Most ez a „Programozzunk Pythonban” 9.-16. részének az újabb kiadása (a magazin 35.-42. számaiból), semmi extra, csak a tények.

Kérlek, ne feledkezz meg az eredeti kiadási dátumról. A hardver és szoftver jelenlegi verziói eltérhetnek az akkor közöltektől, így ellenőrizd a hardvered és szoftvered verzióit, mielőtt megpróbálod emulálni/utánozni a különkiadásokban lévő ismertetőket. Előfordulhat, hogy a szoftver későbbi verziói vannak meg neked, vagy érhetők el a kiadásod tárolóiban.

Letöltés: Programozzunk Pythonban 9-16. rész

Jó szórakozást!

Frissült az első kiadás

A kiadás után felmerültek hibák, melyeket javítottunk. Mától az új, javított verziót tudjátok letölteni az eredeti linken keresztül.

( arpi_esp v | 2013. 01. 12., szo – 15:13 )

milyen hibak lettek javitva? szerkesztesi (pl tordeles/tipografia) vagy tartalmi (esteleg hibak a peldakban, vagy ujabb python verziok miatti elteresek)?

A'rpi

( dejo v | 2013. 01. 12., szo – 17:35 )

Köszönöm szépen!
Én régen pont ezt a Python sorozatot elkezdtem az egyes számokból kivagdosni, de egy idő után feladtam.
De ha sok időm lesz a linkelt forrásokat jó lenne összeszedni hozzá! :-)
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; DropBox

( kmARC v | 2013. 01. 12., szo – 19:22 )

17 másodperc alatt eljutottam az olvasásban a "beimportál" szóig. Ezeket valaki tartalmilag átnézi?

Írásművekben általában elvárt* egyfajta választékos nyelvi megfogalmazás, ez mégsem köszön vissza a tárgybéli dokumentumban. Létezik egy-két iskolapélda, amiket gyakran "elrontunk". Ezek főleg idegen-, illetve jövevényszavak, és ezek ragozásai (általános iskolában még traktálják a gyereket ezzel: kiexportál, beimportál, kielemez, CD-lemez, La Manche-csatorna, deviszont, és így tovább.)

Azért ha valaki mégiscsak igényes kiadványokból szeretne tanulni szoftverfejlesztést, programozást, annak ez a topik még ígéretesnek tűnhet.

*: És itt tévedtem, mivel továbbolvasva a kiadványt, ez inkább mintha egy jegyzetelt előadás, magyarázás**, stb. lenne.

**: Ami persze nem mentesíti a szerzőket. Szigorúan SZVSZ: illene egy programozónak is igényes leírást, dokumentációt, fordítást, azaz _munkát_ a kezéből kiadnia, bármilyen*** végtermékről is legyen szó.

***: A szerintem legkétségbeejtőbb trend (amit itt HUP-on is látni), amikor egyszemélyes (php|ruby-on-rails|django) webpistikék bizonygatják, hogy micsoda tehetségek a weboldalak készítésében, de mondatonként egy nyelvi, helyesírási hibát vétenek.**** Ez bennem két kérdést vet fel: 1) Ha ennyire ismeri, ennyire kezeli magas szinten a saját nyelvét, vajon mennyire tud megérteni egy másikat (azaz prognyelvet?) 2) A webpistike tipikusan webes tartalmat _generál_, amelyet legfőképp mások fognak _olvasni_, és ilyenkor mégsem érzi a (túlzóan hangzik, de) felelősséget?

****: Jó, abbahagyom.

Ez teljesen igaz. Vajon annyival bonyolultabbak, mint amennyivel többet használjuk? Szerintem nem.

Idegen nyelven is megérteted magad, többnyire több évnyi aktív használattal választékosan is beszélsz.

Magyarra fordíthatsz Python-cikket és megérti az olvasó, kellő igényességgel viszont akár olyan dolgot is kiadhatsz a kezed közül, amely már a stílusa miatt is meggyőz arról, hogy egy hozzáértő írta; Steve McConell angol nyelvű Code Complete-je olvasása közben többször is szótárhoz kellett nyúlnom: hiába szakkönyv, a választékos, a nyelv apró szépségeit domborító, a beszélőire vonatkozó kulturális utasításokat felsorakoztató köznyelvi kifejezések ismeretlenek voltak számomra.

nincs is rosszabb egy _szakszovegben_ mint a valasztekos szohasznalat, amikor mondatonkent mas szot hasznalnak ugyanarra a dologra, mindezt egy olyan kornyezetben ahol pl. a konyvtar szonak sokfele ertelmezese lehet (library vs directory vs folder - szokas mindet konyvtarra forditani pedig nagyon nem ugyanazt jelentik)... a masik halalom az eroltetett es a gyakorlatban nem hasznalt magyar forditasok egyes szakszavakra, pl. masquerade=maszkirozas, patcheles=foltozas..

A'rpi

Igen, szerintem is egy szakmai fordításnál sokszor jobb ha megmaradnak legalább zárójelben az eredeti kifejezések.
Ezt a hármast pl. át sem gondoltam. Én folderre is szoktam könyvtárat mondani pedig a mappa ma már tényleg jobb szó rá. Library nem kérdés, könyvtár. Directory. Ezen gondolkodom. Hirtelen ez is csak könyvtárként jut eszembe.
--
AGA@
Fork portal és az egyik logóm :)

eleg sok hasonlo van pedig, amikro a zimbra-t magyaritottuk belefutottam parszor... pl. a spam-et is szokas szemet-re forditani de a trash-t is. a vegen lett 2 db szemet nevu mappa :)
vagy pl. a message es a mail is uzenet (vagy level :)) magyarul

vagy a masik irany:
pl. contact -> kapcsolat vs nevjegy
vagy addressbook vs contacts = nevjegyalbum vs cimjegyzek?

A'rpi

Igen, most az előbb pont belefutottam egy érdekes darabba. Skirt, ami mindenkinek azonnal szoknya. Ez ok, de egy olyan objektumról van szó, aminek ember alakja van és nincs neme, illetve később lehet nő és férfi alak is. A Perem nem túl elegáns. Felhasználó fogja látni nem egy programozó aki peremmel fordítva ugyanúgy tépné a haját rajta. Gondolkodtam vagy negyed órát mire rájöttem, végül "Pantalló, Szoknya" lesz a fordításban. Akkor is ha ma már ritkán használjuk.
--
AGA@
Fork portal és az egyik logóm :)

Jaaaaa, hoppá, félreérthető voltam. A magyar I/O => B/K kapcsoló fordítástól, vagy adott objektumra történő különféle módokon való hivatkozástól szerintem nem lesz választékos. Az olyan beszúrt mondatokra, magyarázatokra, stb. gondolok, amik esetleg valós életből, közmondásból, hasonlatokból, stb. jönnek.

Tehát választékosság != kényszeres magyarítás vagy entitásokra való többfajta hivatkozás.

( nevergone v | 2013. 01. 13., v – 11:52 )

Megoldható egy e-book változat ebből az előzőből? Kisméretű kijelzőn nehezen olvasható ez.

-----
"Egy jó kapcsolatban a társunkat az ő dolgában kell támogatni, nem a miénkben."
rand() a lelke mindennek! :)