Jövő héten érkezik a smartphone készülékekre szánt Ubuntu fejlesztői előzetese

Mármint, hogy nexus készülékekre van a fejlesztői változat optimalizálva, vagy ahoz, hogy piacra dobja a Canonical az ubuntu mobile-t?

A Google leginkább nem gondol semmit.

Van egy kimondottan fejlesztői kisérletezésre, demózásra készített hardware platform ami nincsen lockolva. Olyan nagyon nem hiszem hogy meglepődnének, hogy a licenszeket betartva az eredeti rendeltetése szerint használja bárki a vasat.

Mivel a Canonical nem hardver hanem szoftver platform fejlesztő cég ezért sok ráció nem lett volna abban, hogy egy minden hardver platformra és minden architecturára portolható és portolandó UI koncepció (aminek a lényege inkább a vizuális elemekben és azok interakciójában van) fejlesztése helyett egy adott platform adaptációjába fektetett volna.

Az arm linux disztrónak komoly múltja van. Alapvetően a Debian (innen jön a legtöbb Ubuntu-s csomag is) dsztrónak már régóta van korrekt arm release (http://www.debian.org/ports/arm/) és a Maemo 4 (Nokia N800/N810), Maemo 5 (Nokia N900) és a jogi okokból Meegonak nevezett, de a hardver adaptációs és middleware szempontból a korábbi vonal folytatásűnak számító Maemo 6 (N9) is egyfajta Debian jellegű disztribúció volt. De az Ubuntunak is (http://www.ubuntu.com/download/arm) már egy jó ideje teljes értékű asztali és szerver portja van armos eszközökre (nagy kedvencem a Pandaboard ES2)

A Maemo kontribúciója az arm linux minőségi szintjén sajnos túl kevés elismerést kap. Nagyon jelentős, hogy gyakorlatilag 2004 óta sok tízezer fejlesztőt portolt és írt új alkalmazásokat, platform szolgáltatásokat. Ha kívülről nézzük, akor csak idő kérdése volt, hogy a stabilitás szinonímája az Ubuntu, a fejlesztői hardver platformként többmillós példányszámban a polcokra helyező Maemo és a korszerű UI/UX tervezését magasra priorizáló Ubuntu kohéziójából valami versenyképes platform szülessen.

A lehetőség ami most az Ubuntu közösség és a Canonical kezében van tulajodnképpen történelmi. Nemcsak azért mert Linux alapú mobil eszközök platform támogatása a cél, mert az Android is Linux. Hanem azért mert az Ubuntu platform nemcsak nyílt szoftver, hanem a a platform fejlesztése is nyitott módon folyik. Ehhez legközelebb a Maemo platform állt, ami az Android-nál lényegesen nyitottabb volt és egy sor kulcsfontosságú része, péládul az alkalmazás keretrendszer magját képező DUI majd MeegoTouch könyvtárait is nyitott modellben készültek. De maga a UX és az alkalmazások, UI komponensek interakciója szinte a termékek megjelenéséig titkok voltak (lásd N9 swipe)

Az Ubuntu viszont most viszont adatptálja az asztali operációs rendszerének a fejlesztési modelljét (ami ugye mindenki számára triviálisan volt nyitott) az okostelefonok platformjának fejelsztésére. Ennek a nyitottságnak nagy jelentősége van és lesz is. Más a fejlesztési dinamikája a telesen nyitott projekteknek, más az üzleti modellje az így fejlesztett platformoknak.

Azt pedig józan szakember nem kérdőjelezi meg, hogy jót tenne a mobil eszközök piacát és fejlesztési hozzállását egy kicsit felrázni.

Csütörtökön lényegében minden részletre fény derül.

De az alkalmazások szempontjából a display szerver majdnem teljesen irreleváns. Az alkalmazások és a platform felhasználi felülete kizárólag QtQuick2 technológiára épül. A Qt pedig lényegében elfedi az displaz server adaptációját.

És ha valóban az a céljuk, hogy egységes felület legyen minden eszközön, vajon hosszútávon desktopon is QT-re meg QML-re állnak át???

Nincs közöm a szoftverfejlesztéshez, de egyre kevésbé értem, mi értelme volt / van a Unity fejlesztési koncepciójának. Először Unity 3D compiz pluginként, vele párhuzamosan Unity 2D QT és QML alapokon Metacity ablakkezelővel, mert hogy Compiz adott esetben nem megy 3D driver nélkül, aztán Unity 2D-t dobják, mert minek, jó lesz a 3D LLVMpipe-pal low-end gépeken, de közben jön egy telefonos Unity QT-vel QML-lel, a hosszútávú cél pedig, hogy egységes felület legyen minden eszközön, gondolom így desktopon is.

Bátortalanul kérdezem: Ennél nem lett volna egyszerűbb kwin-QT-Pasma alapokból építkezni? 2D / 3D probléma is elegánsan megoldódott volna.

Sajnos nem arról van szó, hogy az Ubuntu folytatná azt amit a Noki a Harmattan és Meltemi programokkal elkezdett. A Harmattan egyik alapvető problémája az volt, hogy jóval az előtt kezdték el a Qt alapú komoly grafikus fícsörökkel bíró touch intefész fejlesztését mint maga a Qt. Ezért volt kénytelen az alkalmazás keretrendszert fejlesztő csapat megcsinálni a saját libDUI (később libMeegoTouch) könyvtárat. Ez a Maemo platformon egy hasonló fork volt mint a Symbiannál az Orbis. Lényegében a Qt ignoranciája és fafejűsége miatt mind a Maemo és a Symbian csapat is kénytelen volt fregmentálni a Qt alapú UI toolkit technológiát.
Emiatt folytatni a Harmattant mindenképpen zsákutca lett volna. Amire esély lett volna az az, hogy a Harmattan megoldását upstreamelje a Maemo csapat és ezáltal de facto szabvánnyá vált volna a libMeegoTouch. De ez a vonat elment már Elop előt.
A Meltemit jó lett volna folytatni, hiszen az Qt5 és QtUuick2 alapú rendszer volt, de ennek a programnak egy árva bitje sem volt nyitott.

Így az Ubuntu okostelefon rendszere teljesen nulláról lett kezdve. De az, hogy a Qt a jelenleg legjobb, leghatékonyabb keretrendszer és a QML az fényévekkel a legproduktívabb alkalmazásfejlesztő technológia ma már kevesen kérdőjelezik meg. A Tizen EFL megoldása szerintem lényegében ugyanilyen jó lenne, csak ugye más cégek, más stílusban tolják azt.

Nem maradiság ahogyan gondolkodsz, hanem ez az a tudatos fogyasztói hozzáállás ami jó lenne ha elterjedtebb lenne.

Ugyanakkor sajnos azok a dolgok amiket felsorolsz nem a platform fejlesztő cégek felelőssége. Elsősorban a hardver gyártók és a teleoperátorok, valamint a minden államban létező kormányzati hatóságok nehezítik meg a felhasználók életét és a platformfejlesztők dolgát.

Kevés fogyasztóban tudatosul, hogy az okostelefonok alapvetően rádiótechnikai berendezések és mint ilyenek teljesen más szabályozás alá esnek mint egy asztali számítógép. Konkrétan megfogalmazva, én mint egységsugarú állmpolgár hiába csinálok egy nyáklapot ami képes rádiós hangátvitelre a szabványos frekvenciákon, használni nem használhatom a megfelelő hatósági engedélyek nélkül. Ezek a hatósági engedélyek pedig ki vannak szervezve masszív összegekért a teleoperátoroknak. Itt nagyjából véget is érne a teljesen szabad és nyílt forráskódú mobil telefónia története és ez a szemlélet át is szűrődik a hardvergyártóktól az operátorokon át a platformfejelsztőkre.

Összességében egy nagyon nyögvenyelős és hisztis iparág a mobil telekommunikáció. Lényegében ott tartunk ma az okostelefonokkal mint a PC-vel a 90-es évek közepén... csak sokkal erőszakosabb és gazdagabb cégek uralják a terepet mint akkoriban.