ls -1TörténelemHUP adás-vételNépszerű témákNépszerű fórum témákHardverLinux Weekly NewsFreeBSD Project NewsOpenBSD Journal |
Elindult az openSUSE GNOME:Ayatana projektjeNemrég írtam arról, hogy Nelson Marques rákattant az Ubuntu háza tájáról származó Ayatana projekt "gyümölcseire". Előbb kíváncsiságból, kedvtelésből portolgatta az összetevőket, de mostanra komolyabbra fordult a dolog és létrejött az openSUSE GNOME:Ayatana projektje, amely bekerült az OSB-be, azaz az openSUSE Build Service-be. A Nelson által indított kezdeményezés az openSUSE GNOME Team támogatását élvezi. A részletek a bejelentésben.
»
|
KeresésNavigációBelépésHupWikiÁllásajánlatokHWSWFriss blogbejegyzések
HUP napi hírlevélLegfrissebb HUP videókLegfrissebb HUP képekLegfrissebb HUP dokumentumokSzavazásMit tudsz a B-tree struktúráról? Részletekbe menően ismerem a felépítését, funkcióját, határait és felhasználását. 10% Kevésbé ismerem, mint az első pontban, de hozzá tudok szólni a témához. 18% Használom, de nem ismerem minden részletét. 4% Hallottam már róla, minimális mértékben ismerem. 27% Egyáltalán nem ismerem. 34% Csak az eredmény érdekel. 8% Összes szavazat: 560
Új felhasználók
InformációKövess minket!Partnerünk |
Szerintem egyáltalán nem baj hogy más is profitál a fejlesztésekből, sőt lehet h az openSUSE csapat talál valami hibát és javítja, vagy valami fejlesztést tesznek bele, ami mindenkinek jó. Remélem így is lesz.
még valami hasonló bölcsesség?:P
Ha nem azt hittem elsőnek, hogy magadhoz beszélsz....
--
Discover It - Have a lot of fun!
openSUSE Wiki
Nem tudom mennyi értelme van ennek most, amikor "mindenki" dobni akarja régi gnome panelt, és gnome3-ra vagy shell-re vagy unity-re akar váltani.
Hat ha ezek olyan minoseguek lesznek, mint az elejen a KDE4, akkor meg egy darabig lesz ertelme foglalkozni a projecttel:)
Mert attól h. mark ezt preferálja, sokan "konzervativak" és nem akarnak unity-t. Nekik kell egy rendes gnome.
Amit fejlődésként beharangoznak az ubuntuék, az nekem egyre több érv a váltás mellett. Herótom van már az ubuntu windowsositásától, ráaádsul ilyen lebarmolt módon ami hosszú verziókon keresztül bugzik mire lekezd működni rendesen.
Amint "kötelező" lesz a unitiy váltok.
--
A hosszú élet titka, hogy csak F8 után nyomd meg az enter-t.
Szerinted most kötelező lesz a Unity?
-----
"Egy jó kapcsolatban a társunkat az ő dolgában kell támogatni, nem a miénkben."
Ubuntu-sok kötelezővé tették openSUSE-n is. Oh, wait...
--
trey @ gépház
Sőt, az openSUSE-n kötelező lesz, az Ubuntun meg nem. :)
-----
"Egy jó kapcsolatban a társunkat az ő dolgában kell támogatni, nem a miénkben."
Shhhhh, az a követező lépés ;)
--
trey @ gépház
Mégsőtebb: az openSUSE-n is kötelező lesz Ubuntut használni. ;)
________________________________________
"The vision of Christ that thou dost see
Is my vision’s greatest enemy."
Külön letölthető Ubuntu Mode az openSUSE-hoz?:P
Bezzeg Ubuntura még Ailurus is van. :-)
Az indikátorok a Unityben is helyet kaptak. Sőt nem hiszem, hogy hihetetlent mondok azzal, hogy az ubuntuban - amennyiben alapértelmezett lesz majd vmikor a gnome3 - biztos, h beültetik valahogy a gnome3-ba őket.
Szóval az indikátorok nem csak a gnome2-höz vannak.
Én egy netbook kiadással kipróbáltam az 1366x768-as felbontású laptopképernyőmön a Unitiy-t. Mivel a panel oldalt van, nem vesz el az amúgy is gyenge magassági felbontásból. Persze, mondhatnánk azt, hogy a GNOME panelt is ki lehet rakni oldalra, de aki már kipróbálta, az rájön, hogy nem erre találták ki. A másik előny, hogy a maximalizált képernyő esetében az ablakkeret eltűnik és beépül a felső panelba, a menüsáv meg már eleve ott van. Elég jelentős hasznos terület szabadul így fel. Azok az alkalmazások, amik korábban nem fértek ki teljesen az asztalra, most már szépen működnek. Netbookok és tabletek esetében meg különösen sokat tud számítani, mennyi terület marad szabadon.
Azt, hogy miért csináltak egy újat és nem karolták fel mondjuk a Docky-t, azt nem tudom. De a mára már elavult, asztali gépek képernyőjéhez kifejlesztett GNOME felületre már nagyon ráfért egy alapos módosítás.
Manapság a tabletekből, netbookokból, és a laptopokból több van, mint az asztaliból. Minek fejleszteni két felületet, amikor az az egy jó bárhová?
http://www.omgubuntu.co.uk/2010/12/why-doesnt-unity-just-use-docky/
Kösz az infót!
A netbookoknak leggyakrabban 1024 széles a képernyője, annyi meg sok weboldalhoz kell - még mindig jobb, ha függőlegesen kell sokat görgetni, mint ha vízszintesen is.
Eddig nem lehet, hogy azért nem fértek ki az alkalmazások, mert az Ubuntu 2 panelt használt, míg mindenki másnak elég 1?
A szendvics elrendezést elég sokan használják a mai napig... én is használtam sokáig!
Ami sokat lendít a helykihasználáson az végülis a keret eltüntetése teljesképernyőnél (ez megvan a unityben), de egyéb épkézláb megoldás is van: pl wingpanel, "billentyűzetről irányítható wm-ek". Előbbi elgondolásban az a jó, hogy használható már egy 1280 px széles képernyőn (tudom nem netbook) is bármilyen ablakkezelővel (gnome, xfce panelből is lehet csinálni "wingpanelt"), utóbbiak előnyét nem mondom.
wingpanel: http://www.youtube.com/watch?v=tvwh87xZSvo&feature=player_embedded
awesome wm: http://www.youtube.com/watch?v=DYot8OnJQn0
Kicsit off, de a Wingpanel videónál is jól látszik az, amitől idegbajt tudok kapni: A keret (mármint bal, jobb és alsó keret) nélküli ablakokat erőltetik sokan – Ubuntunál is –, mert hogy az milyen hű de jól néz ki, de én pl. általában se pöcökegérrel, se tapipaddal, se sima egérrel nem tudom 2 másodpercen belül úgy rávinni az egeret az ablakra, hogy az átméretező kurzor jelenjen meg. Tudom, át lehet állítani mindent, de gondolom ezzel nem vagyok egyedül.
Ezért szoktam rá az Alt (ill. nálam Start)+jobb egérgombbal való átméretezésre. Általában a hagyományos keretű ablakoknál is gyorsabb.
Felettem is írták:
Alt+egér..
Azonkívül egy billentyűzetre optimalizált ablakkezelővel nincs olyan probléma, hogy nem találod el az ablak keretét...
B.