Az SGI továbbra is nyomni fogja a HPC-t, de már Itanium nélkül (frissítve)

Silicon Graphics

Alig néhány hónap telt el azóta, hogy a valaha jobb napokat is látott Silicon Graphics-et felvásárolta a nagy adatközpontok számára szervereket és adattároló berendezéseket gyártó Rackable Systems. Nem sokkal a tranzakció lezárása után a Rackable bejelentette, hogy felveszi az SGI nevet. Most az új SGI vezetése olyan új termék roadmap-pel állt elő, amelyen nem csak Rackable hardverek szerepelnek, de a régi SGI hagyatékának folytatásaként megjelenő rendszer is. Ilyen termék lesz az Eweek szerint az a következő generációs, high-end Altix rendszer, amely az "Ultraviolet" kódnévre hallgat. Az érdeklődő ügyfél azonban hiába keresi majd az Ultraviolet-ben az SGI-től az Altix vonalon megszokott Itanium CPU-kat, mert a hírek szerint a rendszer az Intel Nehalem EX processzoraira épül majd. Az SGI továbbra is árusítja az Itanium-ra épülő Altix 4700 rendszereket, de a jövőbeli termékek tervezésekor már a Nehalem EX CPU-kat fogja használni.

Frissítve: Mark Barrenechea az SGI elnök-vezérigazgatója blogjában azt írja, hogy az SGI 100%-ban elkötezelett az Itanium mellett.

Ellenben milyen nevetseges, hogy az "igazi" processzorok milyen szanalmas problemakkal leteznek. Gazdasagossagi oldalrol meg egyenesen katasztrofalis mutatoik vannak.

Sot nem is kell messzebb menni a RISC-fanboy-oknak az SGI peldajanal. Milyen procikkal is irta le magat teljesen nullara a ceg? MIPS es Itanium? Gratula. A masik magas labda meg a SUN, amelyik szinten egy magat bekapcsolaskor nem x86-osnak gondolo architekturaval vinnyogva menekult be az Oracle szoknyaja ala.

Az Apple talan eppen idoben dobta el a gazdasagossagi okokbol teljesen hasznalhatatlan Power vonalat. Es mire is cserelte? Csak nem x86-ra?

Egy Playstation 3 (mersekelten boldog) tulajakent tudnek torteneteket meselni arrol, hogy a magat bekapcsolaskor nem x86-osnak hivo architektura mekkora egy kocsogduda alkalmankent (256Mega RAM max??? Ez meg az ominozus 640k-s viccnel is sulyosabb).

Az meg hogy egy processzor minek hiszi magat, csak teged erdekel, meg Chain-Q-t. No offense, de a vilag tobbi reszet nem erdekli az architektura, amig a melot elvegzi valami. Tolem akar mokus is tekerhet a gepemben.

azert van, google "amrisc 20000" "r3210", meg itt egy gyarto honlapja csupa x86-os beagyazott mikrokontrollerrel.
a regi x86 architektura tenyleg gagyi (a maga ossz-vissz 8 nem teljesen altalanos celu regiszterevel), de az ujabb x86-64/amd64 meggyozodesem szerint teljesen korrekt - es nyilvan ar/teljesitmeny teren semmi nem veszi fel vele a versenyt (marmint sajat kategoriajaban, az ilyen 8-16 bites, meg 32 bites nem szuperskalar procik az mas kategoria), pusztan teljesitmeny teren sem nagyon.

- Use the Source Luke ! -

Egy Playstation 3 (mersekelten boldog) tulajakent tudnek torteneteket meselni arrol, hogy a magat bekapcsolaskor nem x86-osnak hivo architektura mekkora egy kocsogduda alkalmankent (256Mega RAM max??? Ez meg az ominozus 640k-s viccnel is sulyosabb).

Ha mar a kulonfele boxokkat citalod ide, akkor nem artana hozzacsapnod azt az infot is, h minden jatek konzol/set-top box power architekturat futtat. (PS3/XBox360/Nindento Wii).

Masreszt az a kocsogduda a 256MB ramjaval celhardver, es ott ugy tunik elegseges. Ugyanis nem linux desktopnak talaltak ki.

---
pontscho / fresh!mindworkz

Nyilvan azert tolt minden jatek olyan rohadt sokat, mert eleg a 256 mega ram. Nevetseges, plane a mai memoriaarak mellett. Szamoljuk mar ki, hogy akar kisker aron is mekkora toredeke lett volna a ps3 aranak egy 512-es vagy 1gigas modul....

A PS2 es az elozo Xbox nem Power alapu volt. Lenyegesen nagyobb sikert ertek el, mint a latest&gratest playstation es xbox. FYI az elozo xbox tunkeppen egy igen buta pc volt (733-as Coppermine).

[ironia]

Nyilvan azert tolt minden jatek olyan rohadt sokat, mert eleg a 256 mega ram.

Azert tolt, mert adat kell a kulso hordozorol. Ezt sok ram mellett sem uszod meg. (Ebben persze van nemi atgondolatlan eroforras kezeles is a jatekfejlesztok reszerol.) De valami erthetetlen modon keves embert zavar. Nezd meg pl. a Wii-t, a legbutabb hardvere van a harom kozul, megis mit tudnak kihozni belole. Valahogy ott sem zavar a toltesi ido, pedig kevesebb ram van benne, mint a PS3-ban.

A PS2 es az elozo Xbox nem Power alapu volt.

FYI az egy MIPS alapu 128 bites sajat design volt. Nem ertem miert nem lett az is x86.

Lenyegesen nagyobb sikert ertek el, mint a latest&gratest playstation es xbox

Koszonhetoen annak, h konzolt sem cserel az ember minden nap, ahogy TV-t, hutot sem. Amugy kihagytad a Wii-t, ami nagyot robbantott.

FYI az elozo xbox tunkeppen egy igen buta pc volt (733-as Coppermine).

Na ne ba. Sose hittem volna. Nem ertem miert csereltek le egy 3 magos, egyenkent ket szal kezelesere kepes power-re.

[/ironia]

---
pontscho / fresh!mindworkz

Ironizalhatsz batran, de a vitat indito tezist nem nagyon tudod boritani:

- Az eros/atgondolt/szep/nem-x86 CPU architektura NEM szamit. A forditoprogram es low-level library fejlesztok majd anyaznak, de ez csakis az o problemajuk, oket meg fizetik erte, hogy foglalkozzanak vele. Ellenben el lehet baszni a komplett termeket millio mas modon, ahogy azt tettek a nem-x86 gyartok. Es tettek ugyanezt az xbox360 es a ps3 eseteben, amikor ott verte mindenki a pocset a cell-re es a xenon-ra, ellenben a Sony is es az MS is keptelen volt olyan ecosystemet tenni a termekek moge, ami igazan kompetitivve tette volna oket akar csak az elozo generacioval szemben.

- Nem az a kerdes, hogy miert cserelte le az oreg vasat power-re a Microsoft. A fejlesztes termeszetesen fontos. A kerdes inkabb az, hogy nem lehet-e, hogy x86 alapokon is ugyanoda ert volna (esetleg olcsobban, mint a jelenlegi cuccal), mint ahol most van.

A memoria ebbol a szempontbol egy kicsit offtopic, de azert ket dologra erdemes odafigyelni. Ha jol emlekszem a ps2 memoriaja bovitheto volt, aminek jo hasznat is vettek kesobb. A ps3 256 megaja ellenben az architekturalis maximum (ha jol emlekszem).

Az eros/atgondolt/szep/nem-x86 CPU architektura NEM szamit.

De, szamit. Lehet, h a problemait te kozvetlenul nem erzekeled, mert az API/ABI/compiler/hw kvartett elrejti eloled, de kozvetetten erzekeled a hatasait.

Egy ugyan sarkos, de latvanyos pelda erre az x86 vonal boot folyamata, mely ugy nez ki, h bekapcsol a CPU 8086 modban, majd a BIOS atkapcsolja 32/64 bites modba, h a memoria onteszt le tudjon futni, majd visszakapcsol 8086 modba, hatha DOS-t akar a paraszt bebootolni, majd mivel minden modern operacios rendszer ugy indul (sok-sok DOS varians is), h visszakapcsolja 32/64 bites akarmilyen modba.

Egy kevesbe sarkos pelda erre az, h minden mai x86 processzor gyakorlatilag rendelkezik egy utasitas dekoderrel ami rengeteg apro utasitas atomra bont egy-egy komplexebb utasitast, majd szepen mindenfele fekete magiaval olyan sorrendet probal osszalapatolni az insturction pool-ban, h annak optimalis legyen a vegrehajtasi sorrendje, majd meg hozza tesz egy csomo magiat, mint pl. a HT, mikor mindenki azt hiszi, h tobb CPU van egy adott magban, pedig gyakorlatban csak az utasitas dekoder es ez elotti resz van tobbszorozve. Aztan arrol nem is beszelve, h pl. keves a regiszter, kenytelen memoriaba dolgozni a compiler ami meg a cache eseten is lasssuuuu. Mig egy normalisan atgondolt architekturan 16-64 regiszter van, addig az x86-on 8, amibol 4 altalanos celu, a tobbi valamilyen formaban specializalt. x64 mar legalabb megemeltek ezt 16-ra. Ilyen hujesegekrol nem is beszelve, h a CMOV nem extension, hanem a tervezes resze volt, mert el lehet vele kerulni a koltseges ugrasokat es ezzel idot es energiat sporolva meg. Ugyanis ki lehet hagyni az elagazas joslast. Nem veletlen tud az ARM milliwattos fogyasztasok mellett sok szaz megahercel porogni ugy, h az igenyekhez szabhato modularitas megmarad.

Azonkivul ugyan nem szaz szazalekban de eleg szervesen ide kapcsolodik meg a bus is amivel csatlakoznak a dolgok, amit mar nincs lelki erom kifejteni, h miert nem mindegy.

- Nem az a kerdes, hogy miert cserelte le az oreg vasat power-re a Microsoft. A fejlesztes termeszetesen fontos. A kerdes inkabb az, hogy nem lehet-e, hogy x86 alapokon is ugyanoda ert volna (esetleg olcsobban, mint a jelenlegi cuccal), mint ahol most van.

Nem. Ket okbol, ami a fejlesztes idejen a kriteriumok kozott szerepelt:
* az akkori legerosebb vas (ez a power volt)
* _NE_ legyen kompatibilis az x86 vonallal, ugyanis az elozo generaciora megirt xbox-os jatekokhoz letezett windows/pc-re emulator es vigan futtattak oket.

Az x86-os vonal nem azert lett "sikeres", mert olyan jo, hanem mert akkora volumenben kepes a gyartosor kiokadni magabol, h olcson eladhato. Amig egy Power/SPARC architekturat osszesen gyartanak annyian, mint az x86-ot (desktop es server vonalrol van szo), addig az elso kettonek keves eselye van. Viszont nem veletlen az sem, h az Intel ugy kepeszt az Atommal, mert ebben a szegmensben vesztesre all a konkurenciaval szember, lasd nVidia Tegra, ARM Cortex A8, stb.

---
pontscho / fresh!mindworkz

Az x86 sikeressege abban all, hogy a raepulo termekek lenyegesen hasznosabbak, mint a versenytarsak eseteben. A teljesitmeny, a szoftverellatotsag es az ar szempontjabol nehezen verhetoek.

A RISC/post-RISC gyartok minimalis (illetve mara mar nem letezo) teljesitmenyelonyert hatalmas aldozatot hoztak a masik ket teruleten. Es lam az Intel is demonstralta az Itaniummal, hogy mennyire nehez kenyer kizarni magad az x86 ecosystembol.

Tehat az en allaspontom az, hogy en azert nem erzekelem az ISA elhibazottsagabol erzekelheto hatranyaimat, mert a megkapott elonyok nagyobb hasznossaggal birnak szamomra.

Furcsa, de eppen a linuxnak is az hozott reszben sikert, hogy x86-on futott. Ha Torvalds veletlenul valami SPARC-ra kezdte volna irni, szerintem regota halott projekt lenne...

Az x86 sikeressege abban all, hogy a raepulo termekek lenyegesen hasznosabbak, mint a versenytarsak eseteben. A teljesitmeny, a szoftverellatotsag es az ar szempontjabol nehezen verhetoek.

Ezzel szerver oldalon kemenyen lehet vitatkozni, mivel a gyakorlatban "minden van mindenre". Desktopon lenne ertelme a kijelentesednek, mert ott az osx/ppc-t leszamitva nem volt elterjedtebb platform. De erdekes modon ott is meg tudott jelenni minden amire igeny volt, mint pl. MSOS, Photoshop, Flash, etc.

A RISC/post-RISC gyartok minimalis (illetve mara mar nem letezo) teljesitmenyelonyert hatalmas aldozatot hoztak a masik ket teruleten. Es lam az Intel is demonstralta az Itaniummal, hogy mennyire nehez kenyer kizarni magad az x86 ecosystembol.

Itaniumnal lehetne sorolni a problemakat, nem csak es kizarolag a szoftver oldal a hunyo az elterjedsegert. A mondat elso feleben a Core szeriat tekintve vagyon igazsagod, de azert az IBM sem lazsalt a Power6-tal kozben. Viszont itt megint bejon az az aprosag, h az IBM inkabb sajat termekeibe gyartja azokat es keves (vagy egyaltalan nem jut) kulso piacra.

Furcsa, de eppen a linuxnak is az hozott reszben sikert, hogy x86-on futott. Ha Torvalds veletlenul valami SPARC-ra kezdte volna irni, szerintem regota halott projekt lenne...

Linuxnak nem az x86 hozott sikert, hanem h akkoriban nem volt a *BSD-ket leszamitva olyan alternativa amit szabadon lehetett butykolni, tanulmanyozni. Raadasul ez utobbihoz egy BSD kernel mar tul komplex volt. Az, h i386-on kezdodott a sorsa inkabb abbol fakad, h olcsobban szortak oket kilora mint a konkurenciat es Linusnak is ez volt a mosokonyhaban. Ugyanis egyetemeken inkabb sörre kolti az ember az osztondijat es nem szamitogepre. :)

A Google sem azert hasznal x86-ot a szervereiben mert milyen zsir, hanem mert ket centbol ki tudja cserelni a doglott node-ot. (Ok mondtak ezt nem en talaltam ki.)

---
pontscho / fresh!mindworkz

"Az meg hogy egy processzor minek hiszi magat, csak teged erdekel, meg Chain-Q-t. No offense, de a vilag tobbi reszet nem erdekli az architektura, amig a melot elvegzi valami. Tolem akar mokus is tekerhet a gepemben."

Hja, emiatt tamogat ez az iparag ezercsillio eves elavult szabvanyokat es kokorszaki es/vagy hiperamator megoldasokat a mai napig. Mert kb. azzal a mentalitassal csinaltak, hogy "vegezze el a melot, mi meg hazamehessunk vegre".

Nem kell velem egyeterteni, sot, de azert ugye nem baj, ha nem tapsolok a fentinek hangosan. (Egyebkent a RISC fanboysag velem egy bejegyzesben is LOL, mert szerintem a valaha volt legjobb... Nem ez igy nemigaz, inkabb "legszebb" :) architektura az a Motorola 680x0 series, es az bizony kokemenyen CISC.)

-=- Mire a programozó: "Na és szerintetek ki csinálta a káoszt?" -=-

Akkor megkovetlek RISC fanboysag ugyben. :)

Az en allaspontom az, hogy nem illendo letolni egy architekturalisan nemszep CPU-t, ha egyszer nagyon jo (versenykepes) rendszereket epitenek ra.

Es talan eppen a Motorola 680x0 a jo pelda ra, hogy egy "szep" architekturat is megehet az ido vasfoga. Jo minosegu optimalizalo compilerek es a gyartastechnologia fejlodese nem igazan szerencses egy olyan ISA-nak.

Igen, ellenben semmit nem er a hiperszuper cpu egy adott feladatra, ha a szukseges szoftverek nem leteznek az adott platformra. Egeszseges meretu kornyezet kialakitasahoz jelen esetben pedig sok-sok user kell.

Nagyon vekony am az a felhasznaloi reteg, amelyik a libc/gcc/perl/make/vi kornyezettel el tudja vegezni a feladatat.

( Kuvik | 2009. 07. 27., h – 17:52 )

Szegény SGI. Nem elég neki, hogy hosszas végvonaglás után kiszenvedett, a hullája már el sem jut a temetőig mert Frankenstein doktor rögtön lecsapot rá, hogy valami torz szörnyeteget faragjon belőle.

Olvasd el a "frissítve" magyarázkodást:
"Our first priority is to develop a Xeon version of Ultraviolet, based on the strong feedback we have received from many customers."

Magyarra fordítva: az SGI elég ügyfele jelezte már a cégnek, hogy ők bizony szeretik azt az 1024 Itaniumot pörgető Altixet x pénzért, de még jobban szeretnének egy négyszer olyan gyors gépet x/2(3?) pénzért.

És ha az SGI ezt megcsinálja, sőt, esetleg a közben kialakult kockákat nem túl drágán tovább is adja, ezzel bebiztosítja a helyét a 8(32?)-1024 CPU-t tartalmazó x86-os rendszerek piacán, és elcsábíthat sok olyan ügyfelet, aki most Sunt, vagy HP-t használ (első körben azokat, akik nem mission critical alkalmazásra használják, a RAS emlegetése is erre utalás szerintem).

suckIT szopás minden nap! FreeBSD kernelparaméterek állítása DHCP-ből

Arról a magyarázkodásról csak nekem jött le az, hogy kampó duma és csak azért nyögte ki a CEO úr, hogy a jelenlegi Itanium-alapú SGI rendszerek tulajdonosai ne dőljenek a kardjukba, hogy mit sóztak rájuk sok csillió dollárért, vagy valóban azt is gondolhatja, amit ott leírt?

--
trey @ gépház

Ez valóban jó kérdés. Mondjuk szerintem az itaniumos SGI rendszerek tulajdonosai pont leszarják, hogy Xeon, Opteron, vagy MOS6510 lesz az új Altixban, ha fut, és megfelelően skálázódik rajta a Linux, olcsóbb, ráadásul gyorsabb is.

suckIT szopás minden nap! FreeBSD kernelparaméterek állítása DHCP-ből

Én meg úgy, hogy szerintem nem a vevőket kell nyugtatgatni, mert nekik tulajdonképpen ez jó hír, hanem az Intelt, illetve esetleg azokat, akik itaniumos gépekre (Linux, más SGI-n nem igazán játszik) gyártanak szoftvert.

Máshogy: szerintem egy Altix-vevőnek sokkal kisebb fájdalom lenne egy Itanium-x86 váltás, mint anno volt a PA-RISC-Itanium, vagy Alpha-Itanium.

suckIT szopás minden nap! FreeBSD kernelparaméterek állítása DHCP-ből

A kommentelő kérdésére ott a válasz a cikkben:
"As Intel continues to deliver its QuickPath Interconnect (QPI) technologies, we believe we can continue to develop a common architecture to address both Xeon and Itanium processors."

Pont ez volt az Intel ígérete sok-sok évvel ezelőtt, hogy megkönnyíti a gyártók dolgát egy közös Itanium-Xeon megoldással, amelyek így egy platformon tudják kiszolgálni mindkét CPU-t.

Attól, hogy ezt kihasználja a cég, még lehet 100%-ban elkötelezett az Itanium mellett. Persze mindenkinek tudnia kell, hogy minden épeszű cég 100%-ban csak a saját bevétele mellett lehet elkötelezett, azaz ha van igény nagy xeonos gépekre, illetve piaci előnyt jelent az, ha ilyen kevert rendszereket hoznak létre, meg fogják tenni.

100%-ban elkötelezett az Itanium felé talán csak a HP lehet, akiből kinézem, hogy ezért az elkötelezettségért pld. nem fog xeonos Superdömét csinálni, nehogy önmaga nyírja ki az Itaniumot abban a szegmensben is...

suckIT szopás minden nap! 26 nap, és Massa megint pályára lép

Nehezen lehet egy olyan termék felé 100%-ban elkötelezettnek lenni, ami folyamatos, éves, másfél éves csúszásban van, a roadmap-jét folyamatosan fekete filccel áthúzogatják. A Tukwila jelenleg ott tart, hogy 2010Q1-ben megjelenik. Az a Tukwila, amiről már 2006 is az volt a hír, hogy 2008-ban piacon lesz.

--
trey @ gépház

Ha jól emlékszem már 2004-ben is az új generációs interconnectről meséltek, amelyet aztán majd a Xeon is megkap. Fordítva lett, a Xeon már azzal megy, Becktonunk is van nyolc maggal, a Tukwiláról meg hallgatnak.

Ha az SGI össze tudja rakni ugyanazt Xeonból, amit most Itaniumból, képes lesz ezt töredék áron adni a mostanihoz képest, és még meg is veszik, na az lehet akár az első lépés ahhoz, hogy elinduljon az Intelen belül is némi konszolidáció. :)

suckIT szopás minden nap! 26 nap, és Massa megint pályára lép

( uid_15426 | 2009. 07. 28., k – 09:58 )

Vicces, hogy senki nem veszi eszre, hogy kimaradt egy szo a cimbol :)

while (!sleep) sheep++;

( Nimrud | 2009. 07. 28., k – 19:34 )

Pont egy Itanium2-es Altix 350-es vas mentett meg a hétfői munkanapba nyúló leállástól: egy HP-vasban elszállt az alaplapi SCSI-vezérlő, mindez egyik vasárnap, éjfél körül. Taxival rohangálás éjjel nyitvatartó számtech-boltok után, stb. sem segített. Viszont az Altix 350-esben az egyik nem használt PCI-os Ethernet-kártya egyben SCSI-vezérlő is volt...