Meghívó a 6. Simonyi Konferenciára

Címkék

A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán működő Simonyi Károly Szakkollégium sok szeretettel meghív minden érdeklődőt éves szakmai konferenciájára.

A rendezvényt 2009. április 21-én, kedden, 14:15 és 19:00 óra között tartjuk a BME I (informatika) épületében (1117 Budapest, Magyar Tudósok körútja 2.)

Az előző évekhez hasonlóan az előadások nemcsak a kar hallgatói, hanem szakmabei vagy érdeklődő laikus látogatók számára is tartogatnak érdekességeket. Ha szeretnéd tudni, hogyan lehet egy tizennyolc emeletes épület oldalát színes kijelzőként használni, hogyan készült a Masat-1, az első magyar műhold, hogyan lehet megoldani a villámgyors fizetést RFID technológiával, hogyan lehet egy relatív buta GPU-t általános célú feladatok végrehajtására alkalmazni, mi a titka az egységes, nyílt forráskódú, Java alapú bejelentkezőrendszernek, miért vannak oda annyira a Surface asztalért, mi a Google titka a gyors adatelérésre, mindenképpen itt a helyed.

A nagy érdeklődés miatt, kérjük, regisztrálj a http://simonyi.bme.hu/konferencia címen.
A rendezvény természetesen mindenki számára ingyenes.

A 6. Simonyi Konferencia részletes programja:

Nagyterem:

14:15: Megnyitó
14:30: Egy program, ami felismeri a rákot – Orbán Gergely (BME-MIT)
Az előadáson egy olyan elemző szoftver működését mutatjuk be, amely képes felismerni egy röntgen felvételen a tüdőrákot, és ezzel segít az orvosoknak életet menteni, mivel sokszor sok leletet kell rövid idő alatt megvizsgálni, sokszor nem jut idő a felvételek elég alapos elemzésére.

A bemutatott program képes megjelölni a röntgenképeken a rákos elváltozásokat, így leegyszerűsíti az orvosok dolgát. Milyen algoritmusokat használnak ehhez? Milyen problémákba ütközhetünk a képek automatizált elemzése során? Mire képes egy szoftver a jól képzett orvosokkal szemben? Mire képesek a nagy röntgengép gyártók?

15:00: Surface: Dohányzóasztalba rejtett csúcstechnológia – Kőnig Tibor (Microsoft)
A Surface érintőképernyője képes akár 52 db különálló pontot felismerni. Ez azt jelenti, hogy akár 13 ember is használhatja egyszerre: zoomolhatnak, képeket lökdöshetnek, videót nézhetnek a digitalis világ dohányzóasztalán. Ezen kívül felismeri azokat a tárgyakat, amelyeken vonalkódhoz hasonló azonosító címke van. Például az üveget, amit a pincér egy étteremben lerak rá. Így a kedvenc helyeden üldögélve megkeresheted a neten, hogy pontosan hol készült az a bor, amit éppen iszol.

Magyarországon jelenleg csak egyetlen példány van belőle, amit Te is kipróbálhatsz, ha eljössz a Simonyi Konferenciára.

15:30: Data Center networking és WAN gyorsítás – Rejtő Barnabás (Hewlett-Packard)
A nagyvállalati adatközpontok ma már annyi szervert tartalmaznak, hogy kinőtték a LAN hálózatot. Ezért az eddig LAN-on használt vállalati alkalmazások megjelentek WAN-on is. A fejlesztők persze nem változtattak az alkalmazások hálózati igényein, sőt, sokszor még becsült adataink sincsenek róla. Ezeket a problémákat hivatott kezelni a WAN-gyorsítás technológiája, amely egy intelligensebb, hálózatba integrált cache-megoldás.

Rejtő Barna előadásában nem csak a WAN-gyorsítást, mint technológiát mutatja majd be, hanem a vállalatokhoz való bevezetés gyakorlatban tapasztalt problémáit is. Kiderül, hogy az adatközpontok fejlődésének mely üteménél járunk most és milyen távlatok állnak még előttünk.

16:10: SSL Security: Feltörni a feltörhetetlent – Kovács Zsombor (biztonsági szakértő)
Moxie Marlinspike hacker 117 gmail címet, 16 bankkártya számot, 7 PayPal logint, 300 másféle belépési kódot tört fel a 2009 februári Black Hat konferencián bemutatott új módszere segítségével.

Az SSLstrip-nek nevezett eljárás trükkösen használja ki az eddig biztonságosnak vélt SSL gyenge pontjait. Segítségével bizalmas információk is könnyedén megszerezhetők az SSL-lel védett weblapokról. Hogy működik ez pontosan? Mit is jelent az, hogy „feltörték az SSL-t”?

Az előadáson Kovács Zsombor húsz percben körbejárja magát a sebezhetőséget, megmutatja, hogy egy kreatív hacker teljesen biztonságosnak vélt technológiákon is találhat fogást. Megtudhatjuk, hogy ennek ellenére még sincs semmi új a nap alatt.

16:40: Google: Villámgyors adatfeldolgozás – Németh András (Google)
A Google nem titkolt célja, hogy összegyűjtse és a felhasználók számára könnyen elérhetővé tegye a világ össze elérhető adatát. A webet folyamatosan pásztázó keresőrobotok, vagy a két saját műholddal rendelkező Google Maps már eddig is rengeteg adatot halmoztak fel. Ráadásul a gyarapodás a jövőben még jobban fel fog gyorsulni. Ebben a hatalmas mennyiségű információban a másodperc törtrésze alatt kell tudni keresni, és többféle alkalmazást is ki kell szolgálni. Egy ilyen feladatra nem is lehet végleges megoldást találni: olyan ütemben nő a tárolandó adatmennyiség, a keresések száma, és jelennek meg újabb és újabb szolgáltatások, hogy mire egy biztos rendszert felépítenének, már lehetne is újratervezni. Jogosan merül fel a kérdés: akkor hogyan képesek mégis megbirkózni a problémával?
17:10: Communication Key: Hordozható VoIP – Szemán András (Nokia Siemens Networks)
A Communication Key egy olyan USB-s VoIP eszköz, amelynek a segítségével otthoni tarifákkal telefonálhatunk bárhol a világon. A készülék egy speciális beágyazott SIM-et tartalmaz, mely tetszőleges PC-vel használható. Ez a hazai szolgáltató hálózatához csatlakozva, a hazai szolgáltató szolgáltatásait képes igénybe venni, hazai díjakon. A beállításoktól függően, ha hívásunk érkezik, fogadhatjuk azt telefonon vagy számítógépen is, de akár mindkettő csöröghet egyszerre is, párhuzamos működéssel.

Elhangzik az előadáson, hogy pontosan hogyan épül fel ez az új technológia, és hogy milyen szolgáltatásokra képes a rendszer a sima beszédhíváson túl. Kiderül az is, hogy miért éri meg mindez a szolgáltatóknak.

17:50: I/O sávszélesség adattárházakban – Radnai Szabolcs (Oracle)
Az előadás az adattárház-építés régi problémáját boncolgatja: Hogyan lehet ráengedni egy adatbázisra sok felhasználót úgy, hogy egy részükről nem is tudjuk, hogy mit akar futtatni.
A probléma egyik gyakori megoldása, hogy korlátozzák a lekérdezéseket. Az Oracle ezzel szemben egy másik lehetséges stratégiát kínál. Az adattárházak szűk keresztmetszeteinek feloldásával szabadabban lehet kérdezni. Butaságot és okosakat egyaránt.
18:20: MASAT-1, az első magyar műhold – Kovács Zoltán (BME)
A MASAT projekt még 2007 szeptemberében indult, amikor a Műegyetemen néhány lelkes hallgatóból és doktoranduszból álló csapat elhatározta, megtervezi és megépíti az ország első kisműholdját.

A műholdat az Európai Űrügynökség (ESA) oktatási projektjének a keretében készítik, és egyből a lehető legnehezebb utat választották: nem mások által gyártott, megvásárolható részegységekből állítják össze a szerkezetet, hanem minden alkotóelemet maguk terveznek meg, és készítenek el. A szerkezet az úgynevezett CubeSat kategóriába tartozik, alig egy kilogramm tömegű lesz, térfogata 1 kg vízével lesz egyenlő, a működéshez szükséges energiát az oldalait borító 1-2 wattos napelemekből fogja nyerni. Az összes vezérlési, szabályozási és adatgyűjtési feladatot mikrokontrollerek végzik.

A Simonyi Konferencián Kovács Zoltán fogja bemutatni a műholdat. Az előadásban megtudhatod, hogy milyen nehézségeket okozott az űrbéli környezetre való felkészülés, és betekinthetsz a műholdban használt legfontosabb technológiákba. Szó lesz az energiaellátásról, a fedélzeti számítógépről, a kommunikációról és az orientációt monitorozó és vezérlő rendszerről is. Az előadásban megismerheted a BME műholdvevő és műholdvezérlő földi állomását és fény derül arra is, hogyan kapcsolódhatsz be akár te is a fejlesztésbe.

Kisterem:

14:30: Adatbányászat és RFID – Petróczi Attila (BME)
Petróczi Attila egy olyan intelligens áruházat mutat be, ahol mindent a lehető leggyorsabban és legegyszerűbben meg tudunk vásárolni. Ehhez meg kell találni a termékek közti legrövidebb utat és a fizetést, számlázást is a szokásosnál gyorsabban kell megoldani. Mindkettőre alkalmas lehet egy rádiófrekvenciás azonosításon alapuló rendszer, amelyet az adatbányászat hatékony módszereivel ötvözünk. Az áruház működése koránt sem triviális és kialakítása sem olcsó.

De miért is éri meg egy áruháznak, hogy segítsen a gyorsabb vásárlásban? Milyen adatbányászati módszereket használhatunk a cél eléréséhez? Miben tud többet az RFID egy átlagos vonalkódnál? Ezekre a kérdésekre mind választ kapsz az előadásban.

15:00: Képfeldolgozás – Loványi István és Szécsi László (BME)
A számítógépes látás és grafika technológiájának manapság tapasztalt robbanásszerű fejlődése nemcsak kitágítja a kreatív gondolkodás, vizuális érzékelés, kommunikáció, az ember-gép kapcsolat határait, de sok új alkalmazást is felkínál a munkahelyeknek, otthonoknak, iskoláknak.

Az előadásban néhány érdekesebb alkalmazás tükrében nyerhetsz betekintést a 2D, 3D és valósidejű képfeldolgozás legújabb technikai vívmányaiba. Hallhatsz a legújabb grafikus hardverekről, a valószerű megjelenítésről valós időben. Az is kiderül hogyan alkalmazhatjuk a GPU-t célú feladatok megoldására.

15:30: Hogyan kommunikálnak egymással a jövő autói? – Virág László (Simonyi)
A jövőben az autók nem csak egyedülálló közlekedési eszközök lesznek, hanem tudnak majd kommunikálni egymással, sőt intelligens jelzőtáblákról forgalmi információkat és egyéb adatokat fognak letölteni. Egy központi forgalomirányító teremből a szakemberek képesek lesznek majd minden kocsinak figyelmeztetést küldeni, így a dugók és a balesetek is könnyebben elkerülhetők lesznek.

Az előadásban elhangzik, hogy a most készülő CVIS szabványban milyen új és már létező protokollokat használnak majd a jövő autói, és milyen hardverekre van szükség a kommunikációhoz. Fény derül arra, hogy ez az EU-s projekt miben jár az amerikai és japán társai előtt, és hogy milyen problémákat kell még megoldani a mobil IPv6 routing bevezetésénél.

16:10: Élet a kamera mögött – Iván József (Simonyi)
Élő adáson minden mozdulat számít, mert néha csak egy kisebb közönség, de sokszor több millióan figyelnek a kéz legkisebb rezdülésére is a kamera optikáján. A terepen dolgozó kameraman, pedig azon túl, hogy sokszor extrém helyzetek között forgat, rengeteg olyan helyre eljuthat, ahova a legtöbben csak komoly bürokrácia árán.

Iván József előadásában tapasztalatból beszél arról, hogy miért pörgős egy operatőr élete, mennyi mindenre kell odafigyelnie, és hogy mennyire kell a művészi és a műszaki értékek megléte ehhez a szakmához. Megismerhetjük, hogyan készül el a televíziós médiában egy élő adás, vagy épp egy szerkesztet tudósítás a híradóba. Akit érdekel a média pezsgése, a TV stúdiók kulisszatitkai és a milliós kamerák, nem hagyhatja ki ezt az előadást.

17:10: Kitchen Budapest – Lakatos Dávid
A Kitchen Budapest egy városi térrel, mobil kommunikációval és internettel foglalkozó multifunkcionális hely, ahol fiatal kutatók számára teret és eszközt biztosítunk a szabad gondolkodásra, s a kreatív csapatmunkára. Céljuk, hogy megkeressék a társadalom, a művészet, a tudományok, és az új média közötti kapcsolódási pontokat.

Az előadáson bemutatják, hogyan folyik egy új projekt megvalósítása, mik azok a lépések, amik szükségesek ahhoz, hogy egy ötletből kész termék születhessen.

17:50: Single Sign-on, az egységes digitális személyazonosság – Lantos Ádám (Simonyi)
Mi lenne, ha felgyorsítanánk a rengeteg oldalra történő különböző regisztrációt, és elég lenne egyetlen digitális identitást létrehozni, amivel mindenhol azonosítani tudnak?
Erre képes a SUN nyílt forráskódú megoldása, az OpenSSO. Ez a technológia nem csak a tervezőasztalon hever, aktívan használják és állandóan fejlesztik. Például a Schönherz Kollégiumban fél éve működik éles üzemben a villanykarosok egységes digitális identitását kezelő rendszer, OpenSSO alapokon. Nem csak a felhasználóknak egyszerűsíti meg az életét, de az internetes alkalmazásfejlesztők is végre a tartalomra koncentrálhatnak, nem kell a biztonságos felhasználó-kezeléssel foglalkozniuk.

Aki végighallgatja Lantos Ádám előadását, megismerheti a technológiában rejlő lehetőségeket. Megtudhatod, hogyan lehet felépíteni egy biztos alapokon nyugvó remdszert, és hogy mit jelent a föderációs modellen alapuló felhasználó-kezelés. Kiderül az is, hogyan valósítható ez meg a magyar oktatási szférában, azaz hogyan jöhet létre a Magyar Kutatási és Felsőoktatási Föderáció.

18:20: Színes dotmátrix épületen – Gáspár Attila, Suba Gergő és Székely Imre (Simonyi)
A Schönherz kollégium déli oldala 2002-ben vált először egy 208 effektív pixelből álló hatalmas kijelzővé. Azóta a szervezők évről-évre életet lehelnek a kijelzőbe, melynek híre az évek során bejárta a világot. 2006-ban még az amerikai ABC News hírcsatorna is engedélyt kért az egyik Mátrixot megörökítő felvétel leadására. De vajon mi a város leglátványosabb épületgépészeti alkotásának a titka?

Az előadásban egyből egy hardveres bemutatót is tartanak, így a saját szemeddel is meggyőződhetsz arról, milyen érdekes dolgokat lehet még kihozni a Mátrixból.

19:00: Konferenciazáró

További információ és regisztráció: http://simonyi.bme.hu/konferencia

A regisztráció 13:45-től él, és a nagy érdeklődésre való tekintettel kérünk mindenkit, hogy ekkora már jelenjen meg.

Kérdések esetén szívesen állok rendelkezésre a szots.akos@simonyi.szakkoli.hu címen.

Hozzászólások

Én megyek mindenképpen.
Majd röffentünk róla valami értékelést az Impulzusban. :)

Engem csak az érdekelne, hogy ilyen brutál marketing után szerintetek be fognak -e férni az emberek. Tényleg, nagyon király, hogy ennyi helyen megjelentek, de nem lesz hely szerintem. :S

Fog működni a mátrix???? Elmegyek megnézem... :)

„és a diák fentlesznek a neten…?” ::)

—-—-—
int getRandomNumber() {
	return 4;//szabályos kockadobással választva.
}		//garantáltan véletlenszerű. xkcd

A tüdőrákfelismerőt eleve be kéne építeni a dohányzóasztalba, nem?